Óriási lendületben a Mi Hazánk! – Esélyt latolgattunk

A Nyílt Sisak legutóbbi adásában Gulyás Anita vendégei Kessel Krisztina, a Nyugati Fény főszerkesztője; Schiffer András ügyvéd; Kacsoh Dániel, a Mandiner főszerkesztő-helyettese; valamint Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztője voltak. A vitaműsor középpontjában a nagypártok évértékelői, a 2026-os parlamenti esélyek, valamint az iparosítási modell súlyos környezeti és egészségügyi következményei álltak.

Az évértékelők üzenetei: stabilitás vagy rendszerváltás?

Az adásban szó esett arról, hogy a Fidesz a „béke és biztonság” jelszavával a stabilitás és a folytonosság politikáját hirdette meg. Orbán Viktor beszédét, az iparosítást és a „száz gyár” programot is megvitatták a vendégek. Keményen véleményezték a Tisza Párt terveit, valamint felelevenítették a Mi Hazánk Mozgalom nemzetstratégiai fordulatot sürgető kampánynyitóját és a párt elképzeléseit is.

Kik jutnak be 2026-ban – a Mi Hazánk robbanásszerű lendülete

A műsor második felében a vendégek a 2026-os parlamenti esélyeket latolgatták. Kiemelték, hogy a Mi Hazánk már kétszámjegyű eredmény felett áll, és a két nagy párt folyamatos csetepatéi tovább erősíthetik a pártot. Éles nézetkülönbség alakult ki abban a kérdésben, hogy a választók a nyugalmat vagy inkább a káoszt keresik-e. 

Iparosítás: fejlődés vagy mérgező örökség?

Az adás harmadik, legélesebb vitát kiváltó témája az ipari nagyhatalmi modell következményei voltak. Kiderült, miként kapcsolódik össze az akkumulátorgyártás és a hulladékkezelés rendszere.

Szó esett a Samsung SDI gödi üzeméről, ahol magzatkárosító oldószerek kerültek a levegőbe, a dolgozók pedig a határérték többszörösét meghaladó mértékben lélegeztek be rákkeltő nikkel- és kobaltport. A pusztavámi Cica-homok bánya „rekultivációja” kapcsán a műsor rávilágított arra, miként kedveznek a kormányközeli hatóságok az ipari hulladékok „szabályos” természetbe helyezésének, a határértékek rendszerének módosításával, ami szakmai és erkölcsi szempontból is vitatható.

Az adás bemutatta, hogy a gödi levegőszennyezési ügy és a pusztavámi talaj- és vízszennyezés ugyanannak az iparpolitikai modellnek a két oldala. Felmerült a kérdés: vajon miért nem a dolgozók egészsége, az ivóvízbázis védelme és a levegő minősége az elsődleges szempont?

A Nyílt Sisak adása nemcsak politikai üzeneteket ütköztetett, hanem alapvető morális kérdéseket is felvetett: milyen országot építünk az unokáinknak – ipari nagyhatalmat vagy élhető hazát?

A részletek az adásból derülnek ki!