Bűncselekménnyé nyilvánítaná a mesterséges intelligencia általi lejáratást a Mi Hazánk

Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke módosítaná a büntető törvénykönyvet, hogy a mesterséges intelligenciával (MI) létrehozott, személyazonosságot manipuláló tartalmakkal való visszaélést szankcionálni lehessen. 

A politikus szerint szerint büntetőjogi választ kell adni, mert a „deepfake-technológiák” lehetővé teszik, hogy valós személyekről megtévesztően élethű felvételeket hozzanak  létre. Ezek a tartalmak az érintettek, a közbizalom és a demokratikus intézmények ellen fegyverként használhatók, a magán- és a közérdek számára is súlyos sérelmet okozhatnak.

Novák Előd emlékeztetett rá, hogy hatályos Btk. 226/B. §-a a hamis felvételek nyilvánosságra hozatalát csak akkor szankcionálja, ha a cél a becsület csorbítása. 

Ez nem nyújt védelmet azokkal a manipulált tartalmakkal szemben, amelyek nem becsületsértőek, de az érintettek engedélye nélkül készültek, súlyosan sértik az emberi méltósághoz, az önazonossághoz és a képmáshoz fűződő személyiségi jogaikat. 

A módosítás ezt a joghézagot pótolná.

A Mi Hazánk politikusa vétségként, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné azt, aki másról hozzájárulása nélkül tesz közzé olyan kép- és hangfelvételt, amit mesterséges intelligencia vagy hasonló technológia felhasználásával hoztak létre vagy manipuláltak úgy, hogy az megtévesztően eredetinek, valóságosnak tűnhet. 

Már nem vétség, hanem bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés lenne a büntetés, ha a bűncselekményt nagy nyilvánosság előtt, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, vagy a választás, népszavazás vagy európai polgári kezdeményezés rendjének befolyásolása céljából követik el.

Novák Előd szerint javaslata az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendeletének (EU AI Act) jogi terminológiájára is épít, uniós szinten ugyanis elismerik a deepfake kockázatát, átláthatósági kötelezettségeket írnak elő.

Emlékeztet rá, hogy az EU AI Act az MI-rendszerek fejlesztőivel és telepítőivel szemben állapít meg kötelezettségeket, de a tagállami büntetőjognak kell fellépnie azzal a felhasználóval szemben, aki a technológiát konkrét személyek sérelmére alkalmazza. Ezt felismerve már több tagállam is lépéseket tett vagy tesz a manipulatív MI-tartalmak büntetőjogi szankcionálására.

Novák Előd szerint javaslata ebbe az európai tendenciába illeszkedve biztosítja az emberi méltóság és az alapvető jogok védelmét a digitális korban.