Sz. Zsolt (korábbi nevén F. Sz. Zsolt) azt hitte, kitalálta az évszázad bűntényét, és ha el is kapják, némi segítséggel megoldja, hogy a végtelenségig elhúzódjon büntetőeljárása, jogerős ítélet nélkül úgysem lehet senkit túl hosszú ideig rácsok mögött tartani.
A 2010-es években össze is hozta a legnagyobb magyar piramisjátékot, ami egyben álbróker-csalássorozatként is beírta magát a kriminalisztikába. Első cégét egy amerikai bizalmi vagyonkezelést (trust) végző cégről nevezte el és mindenkinek azt hazudta, hogy övé a cég magyar leányvállalata. Több bűntársa volt. Üzletkötőkkel óriási hálózatot épített ki, és – csak az ismert áldozatok számát tekintve – a vád szerint 2070 embertől csaltak el közel tízmilliárd forintot. 2016-ban a luxusautókkal járó, luxusirodaházakban pöffeszkedő álbrókerekről kiderült, hogy egyáltalán nem fektetik be a felvett pénzeket, hanem elköltik a megtévesztett ügyfeleik megtakarításait. A férfi többmilliárdos vagyont szedett össze, fizetni csak addig fizetett valamennyit, amíg az új „befektetők” fedezték a korábbiak költségeinek egy részét. Sz. Zsolt mégis mindössze másfél évet töltött előzetesben, majd kiengedték. Szabadulása után ott folytatta, ahol előtte abbahagyta: új cégnév alatt, új irodában, új társakkal. Technikájukon viszont módosítottak, főleg ismeretségi körben: kerti partikon, baráti összejöveteleken vadásztak az újabb balekokra.
Számítása, miszerint a 2070 sértett egyenkénti meghallgatása fél évszázadra is elhúzhatja a büntetőügyet – hogy ő addig élhesse luxuséletét –, végül nem jött be. A legutóbbi tárgyaláson már nem tudta kimenteni magát, végül bilincs kattant csuklóján.
Ha viszont másfél év alatt nem születik – legalább egy ügyben a négyből, ami ellene zajlik – jogerős ítélet, megint szabadon engedik. A jelenleg hatályos hazai törvények szerint csalásért ugyanis (bűnismétlés ide vagy oda…) jogerős ítélet nélkül maximum három évet lehet ülni.