Ezért az ellentüntetőket hátráltatják a Pride-on: a Háttér Társaság „érzékenyíti” a rendőröket

A nemzetbiztonsági kockázatot jelentő Háttér Társaság a honlapján számolt be arról, hogy egy nemzetközi projekt keretében agymosó képzést tartott 51 rendőrnek a „gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak nyújtott segítség erősítése érdekében” – hívta fel a figyelmet a Szent Korona Rádió. A Háttér Társaság nevű lobbiszervezet élen jár az LMBTQ-propaganda állami szerveken belüli terjesztésében.

A Háttér Társaság szerint az EU-ban a legtöbb LMBTQ-személy az úgynevezett „gyűlölet-bűncselekményt” követően nem teszi meg a feljelentést. Arra jutottak, hogy ennek fő okai, hogy az áldozatok nem bíznak a hatóságokban, félnek az újbóli áldozattá válástól, és hiányosnak tartják azon „szakemberek” felkészültségét, akiktől segítséget kaphatnának. Az ENACT projekttel ezen akarnak változtatni, és az LMBTQ-lobbi akaratának megfelelően átalakítani Magyarországot.

Mi az a gyűlölet-bűncselekmény?

Egy olyan jogi kategória, amit különböző szélsőliberális lobbiszervezetek fogadtattak el a törvényhozással, többek között a Háttér Társaság és a TASZ. Úgynevezett “előítélet-indikátorokat” dolgoztak ki a hatóságoknak, ami alapján például, ha valaki radikális jobboldali hírportálokat olvas, jobboldali ruházati márkák termékeit viseli vagy nemzeti rockot hallgat és elkövet valamit egy általuk védelmezett kisebbség ellen, akkor azt automatikusan gyűlölet-bűncselekménynek tekintik – írja a portál.

Még akkor is, ha az elkövetés oka nem az áldozat kisebbséghez tartozása volt (például nem azért vertek meg valakit, mert homoszexuális, hanem azért, mert eldurvult egy esetleges vita). És a legmeglepőbb, hogy az Ügyészség ezt elfogadta, és azóta is érvényes. Ezt egyébként a HVIM korábban már részletesen feltárta.

Ezt a kategóriát nem meglepő módon mindig a jobboldaliak ellen használják. Ha jobboldaliak felpofoznak egy antifát, az gyűlölet-bűncselekmény, de ha az antifák félholtra vernek hazafiakat, akkor az nem, mivel nem a „védett társadalmi csoportba” tartoznak. Ugyanez vonatkozik arra is, amikor válogatott magyargyűlölettől fröcsögő káromkodások kíséretében támadnak magyar emberekre a cigányok.

Sőt, már fizikai tettlegesség sem kell ahhoz, hogy ráhúzzák valamire, hogy gyűlölet-bűncselekmény, elég, ha valaki él a szólásszabadsághoz való jogával, és kimondja véleményét a természetellenes nemi deviációkról. Ilyen eset volt az is, amikor Barcsa-Turner Gábor (HVIM – Magyar Ellenállás) 2019-ben meghirdetett egy ’56-os rendezvényt, ahol a programok között fel volt tüntetve a vörös, és az LMBTQ-zászló égetés. Utóbbi végül meg sem valósult, és egyetlen homoszexuálisnak sem esett bántódása, azonban a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport ezt is közösség elleni uszításnak nyilváníttatta. Az igazságszolgáltatást láthatólag különböző lobbista foglalkozások következtében az LMBTQ-szervezetek dróton rángatják.

De mit is csinál a Háttér Társaság?

A Soros-pénzből fenntartott Háttér Társaság így számolt be a tevékenységéről:

„A projektben a büntető igazságszolgáltatás területén dolgozó szakemberek számára dolgoztunk ki képzési gyakorlatokat. A gyakorlatok összeállításakor fontos szempont volt, hogy a képzések könnyen hozzáigazíthatók legyenek a különböző szakterületek sajátos szerepköreihez és az adott ország jogszabályi környezetéhez. A képzések rugalmasan alkalmazható módszertana eredményesnek bizonyult: a projekt keretében a partnerszervezetek képeztek ügyvédeket, közalkalmazottakat és segítő szakembereket. A Háttér Társaság 51 rendőrnek tartott képzést” – szépen körbeírták az agymosást és az “érzékenyítést”.

A Háttér Társaság szerint a képzési gyakorlatok többféle kompetencia fejlesztéséhez nyújtanak keretet:

• olyan jogi és szakmai tudás átadása, mint például a gyűlölet-bűncselekmények meghatározása, az előítéletes indíték felismerése, valamint a különleges bánásmód formái és szempontjai;
• az LMBTQ-közösség tapasztalatainak megértése, többek között a releváns fogalmak tisztázása, a kisebbségi stressz fogalmának bemutatása, az interszekcionalitás jelentőségének vizsgálata révén;
• valamint az áldozatokkal való tiszteletteljes és empatikus kommunikáció, traumatudatos, áldozatközpontú szemléletekre alapozva.

Magyarán szólva a Háttér Társaság akarja megmondani, hogy mi alapján döntsék el a hatóság emberei, hogy mi számít gyűlölet-bűncselekménynek, és elvárják, hogy az általuk kitalált fogalmak alapján viszonyuljanak a deviánsokhoz. Egyébként az ilyen LMBTQ-lobbista szervezetek kommunikációja kifejezetten hasonlít arra, amikor a Mazsihisz arcátlan követelőzésbe kezd, ha valami nem tetszik nekik.

A szervezet szerint a képzéseket elvégző szakemberek kiemelték, hogy hasznosnak találták a tapasztalatcsere lehetőségeit, a gyakorlatias megközelítéseket, az esettanulmányokat és az információátadás alapos, követhető módszereit. Ezért aztán ne lepődjön meg senki, ha a következő Pride alkalmával a rendőrök még jobban ellehetetlenítik a normalitáspárti ellentüntetőket.

Kapcsolódó: