Minden egyes szavazat számít – dr. Grundtner András választási tájékoztatója (I. rész)

Április 12-én este hét órakor felnyitják a szavazókörökben az urnákat, befejeződik a választás. Innentől a figyelem az elnyert mandátumokra irányul, hiszen ezek száma határozza majd meg (vélhetően) négy éven át Magyarország bel- és külpolitikáját. Arról, hogy kit mire jogosítanak fel jogilag az elnyert szavazatok dr. Grundtner Andrást, a Mi Hazánk jogász szakpolitikusát kérdeztük.

– Április 12-én vasárnap este véget érnek a választások. Milyen események történnek ezután?

– Minden szavazókörben 19:00 órakor elkezdődik a szavazatok megszámlálása. Fontos, hogy minden szavazópolgárnak két szavazata van. A magyar lakcímmel rendelkező, de  külföldön tartózkodó magyar állampolgárok –  előzetes regisztráció után – a helyi konzulátuson szavazhatnak. Viszont csak pártlistára szavazhatnak levélben azok a magyar állampolgárok – más néven a határon túliak –, akiknek állandó lakcímük nem Magyarországon van.

Visszatérve a szavazóköri szavazáshoz,

a két szavazat úgy oszlik meg, hogy egyet az országos pártlistára – vagy a korábbi választása alapján a nemzetiségi listára – ad le a szavazópolgár a listás szavazólapon, egyet pedig egyéniben, az egyéni jelölti szavazólapon.

A listás szavazólapon azok a pártok szerepelnek, akik országos listát tudtak állítani a jelölt állítás folyamatában. Ezen mai állás szerint – mivel a Munkáspárt ajánlásainak érvényességét még vizsgálják, és valószínűsíthetően nem lesz 71 jogerősen nyilvántartásba vett egyéni jelöltjük – öt párt fog szerepelni. Névsor szerint: Demokratikus Koalíció, Fidesz–KDNP, Mi Hazánk Mozgalom, Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a Tisztelet és Szabadság Párt.

Ezeknek a pártoknak a listán elfoglalt sorrendjét már a Nemzeti Választási Bizottságban kisorsolták. A listán a harmadik helyen lesz a Mi Hazánk, tehát pont középen, ami egyébként egy szerencsés szám. Illetve a hely is szerencsés, mert a szavazólapon éppen középen leszünk.

A másik szavazólap a helyi választási kerületben induló egyéni képviselőjelöltek listáját tartalmazza, Magyarországon 106 egyéni jelölt hely van. Ezen a szavazólapon minden olyan jelölt szerepel, aki a választókerületében összeszedte a jelöltállításhoz szükséges 500 érvényes ajánlást. A Mi Hazánk jelöltjére – akárcsak a Fidesz és a Tisza jelöltjére – mind a 106 választókerületben lehet majd szavazni, de, hogy rajtuk kívül még ki került fel erre a listára, az kerületenként változó.

Mindkét szavazólapon az számít érvényes szavazatnak, ha a szavazó a listáról egy pártot, illetve jelöltet választ ki oly módon, hogy ez a megjelölés egyértelmű legyen.

Ennek az érvényes módja a párt, illetve jelölt melletti körbe két egymást metsző vonal – egyszerűbben egy X – húzása.

Visszatérve az eseményekhez, este hét órakor minden szavazókörben elkezdik megszámolni a szavazatokat – pártok és jelöltek szerint –, majd ezt az eredményt összesítik, és jegyzőkönyvbe veszik. Ezeket a jegyzőkönyveket a szavazókörökből a szavazatszámláló bizottság tagjai személyesen átviszik a helyi választási bizottság székhelyére, ahol az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságok tagjai a formai kellékek ellenőrzése után az átvételi jegyzőkönyveket aláírják, és a szavazókörökben jegyzőkönyvezett, azaz papír alapon rögzített eredményt beküldik a központi számítógépes nyilvántartásba.

– Mikor szerez tudomást a lakosság a választás eredményeiről?

– Elsőként az exit poll felmérések eredményei jönnek ki – a közvélemény-kutató cégek a szavazóköröknél egész nap végeznek felméréseket –, de ezeket is csak urnazárás után lehet publikálni, és valószínűleg nem derül ki belőlük a végső eredmény.

Én egyébként a hivatalos végeredmény kihirdetésére akár csak napokkal később számítok. Ennek oka, hogy olyan szoros a verseny a győzelemre esélyes pártok között, hogy vélhetően sok választókerületben csak néhány szavazatnyi különbség fog dönteni. S mivel emiatt tömegesen indulnak majd jogorvoslati eljárások, ezek csak napok alatt juthatnak el a jogerős eredmény megállapításához.

Valószínűleg végül – az egyéni-listás vegyes rendszer sajátosságai miatt – csekély szavazatkülönbség esetén is aránytalanul nagy különbség alakulhat ki a pártok között, az általuk elért képviselői helyek számát tekintve.
 

– A parlamentben 199 képviselői hely van, ezekre a helyekre kik kerülnek be?

– Az egyszerűbben érthető mandátumhoz jutási mód a 106 egyéni jelölt esetében áll fenn. Mivel a magyar választási rendszer egyfordulós, a választókerületben induló jelöltek közül az, aki a legtöbb leadott érvényes szavazatot kapja – akár csak eggyel is többet, mint az utána következő –, az nyeri el az egyéni képviselői mandátumot. Ez a választási rendszer tehát lehetővé teszi, hogy akár mind a 106 választókerületben egy-egy szavazaton múljon, hogy melyik jelölt nyer. Éppen ezért mindig nehéz megjósolni előre, hogy mi lesz az egyéni választás végeredménye, mert azon nagyon kevés szavazat is nagyon sokat változtathat.

A fennmaradó 93 listás mandátum elosztása már kissé bonyolultabb. Ha a nemzetiségi listán induló jelöltek a törvényben rögzített kedvezményes feltételek mellett mandátumot szereznek, akkor először nekik kell kiadni a listás képviselői helyet. Ez a gyakorlatban általában egy hellyel csökkenti a pártok által megszerezhető 93 helyet. (Nemzetiségi listákra azok szavazhatnak, akik valamilyen nemzetiségbe előzetesen felvetetik magukat, viszont ők pártlistára nem adhatnak le szavazatot.)

Ezután ami megmaradt a 93-ból, azt osztják szét azok között a listát állított pártok között, akikre a leadott szavazatok száma eléri a listán leadott összes szavazat 5 – kétpárti közös lista esetén 10, három-, vagy többpárti lista esetén pedig a 15 – százalékot. Az a párt, amelyikre a leadott listás szavazatok száma nem éri el ezt a meghatározott küszöböt, az kiesik a további osztozkodásból, a rá leadott listás szavazatok elvesznek.

Jelen választáson valószínűnek tartom, hogy az öt, listán szereplő párt közül a DK és a Kutyapárt nem fogja elérni ezt az öt százalékot, így vélhetően a másik három párt fog osztozni a listás helyeken.

– Milyen arányban?

– A listás mandátumok elosztása nagyon érdekesen alakul, mivel a pártok nemcsak azokat a szavazatokat kapják meg, amelyeket a listás szavazólapon megszereztek, hanem ehhez még hozzáadódnak szavazatok kétféle – de ezek közül vagy az egyik, vagy a másik játszik – forrásból is.

Ezek egyrészt azok az úgynevezett töredékszavazatok, amiket a másik, azaz az egyéni szavazólapon olyan jelöltek kaptak, akik nem nyertek. Az egyéni szavazólapon rájuk leadott szavazatok számát ugyanis hozzáadják a pártlistás szavazatok számához. 

Aki pedig egyéniben nyert, annál megnézik, hogy a második helyezett hány szavazattal lett mögötte második. Ehhez a számhoz hozzáadnak egy szavazatot – hiszen ennyi szavazat volt minimálisan szükséges ahhoz, hogy ő győzzön – és az így megállapított, ezen felüli szavazatainak a számát pedig hozzáadják az őt jelölő párt listájára leadott szavazatokhoz, ezzel növelve annak a számát. Ez a győzteskompenzáció.

Ezek a kompenzációs rendszerek nem voltak mindig így, de Magyarországon egy olyan – a jelenlegi kormánypártok által kidolgozott – választójogi rendszer van hatályban, ami ugyan az arányosság rovására, de egy stabil kormányzati felhatalmazás érdekében, nyújt előnyt a győztes párt, vagy pártszövetség részére. Tekintettel tehát arra, hogy Magyarországon jelenleg töredékszavazatos, győzteskompenzációs, valamint egyfordulós egyéni listás és pártlistás vegyes választási rendszer van, a választások eredményét tekintve – például a németországi szövetségi választási rendszerrel szemben – a pártokra leadott listás szavazatok és a megszerzett képviselői helyek nincsenek arányban egymással. Ezért fordulhat elő, hogy

Magyarországon lehet olyan választási eredmény, amikor több szavazatot kap az egyik párt, mint a másik, mégis a kevesebb szavazatot kapó párt tud több képviselőt bejuttatni az Országgyűlésbe, és ezáltal kormányt alakítani.

Érdekesség, hogy a Mi Hazánk Mozgalom még 2023-ban törvénymódosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlésben az arányos német modell bevezetése érdekében, de ezt az indítványt mind a kormánypártok, mind a balliberális ellenzék leszavazta.

– Szám szerint hogyan osztják el végül a listás képviselői mandátumokat?

– Miután összeadták minden bejutási határt megugró párt listás szavazatait – beleszámítva a töredékszavazatokat, valamint a győzteskompenzációs szavazatokat –, akkor megállapítják a listás végeredményt. Azt pedig, hogy ez az összesített szavazatmennyiség pontosan hány listás képviselői helyet jelent majd egy-egy párt esetében, az úgynevezett D'Hondt-számítási módszer szerint osztják ki. Ez egy választások során általánosan alkalmazott matematikai modell, ami alapján megállapítják a végső listás mandátumok számát, vagyis amennyi a listája alapján – az egyénileg győztes képviselőjelöltjei mandátumán felül – a parlamenti patkóban megillet majd egy-egy pártot.

Ökölszabály szerint úgy lehet számolni, hogy amelyik párt a listás összesített szavazatai alapján elér egy konkrét százalékot, az nagyjából ugyanilyen számban tesz szert listán kiosztott képviselői mandátumra. Egy példával illusztrálva, amelyik párt 10 százalékot ér el a listás összesített szavazata alapján – ha nem nyert egyéniben sehol –, akkor várhatóan 10 képviselőjét tudja delegálni az Országgyűlésbe, ami ott a teljes 199 képviselői mandátum arányában ötszázalékos részvételt jelent majd.

Interjúnk első részében áttekintettük az urnazárástól a parlamenti képviselői helyek elosztásáig történő eseményeket. A folytatásban megismerhetjük a kormányalakítás időszakának történéseit, a parlamenti pozíciókba, bizottsági helyekbe való kinevezések folyamatát.

Kapcsolódó: