A magyarokat halálba küldő Ukrajnát pénzeli a szivárványos Bolt

Korábbi cikkünkben írtunk róla, hogy az észt gyökerű Bolt magyarországi tevékenysége több szempontból is jogilag megkérdőjelezhető. Emellett arról is beszámoltunk, hogy a kormány áldásával milliárdok vándorolnak ki hazánkból, ami a cég adóelkerülő konstrukciójának köszönhetően jelentős kiesést eredményez az államkasszában. Ezúttal azt nézzük meg, hogy mit támogat a Bolt a hozzá befolyó összegekkel, valamint azt is tárgyaljuk, hogy az olcsóbb (bár jogszerűtlen) szolgáltatásért cserébe mennyire vannak jó kezekben az utasok. Vajon mennyire érezhetik magukat biztonságban azok, akik a Boltot választják, ha fuvarra van szükségük?

Nézzük meg, kit is támogat a taxis multi

A Magyar Jelenen is közöltünk több olyan esetet, amikor magyarellenes viselkedést szenvedtek el a magyarok Kárpátalján. 2021-ben például olyan falragaszok jelentek meg Beregszászban, amelyben a magyarokat az „ukrán föld” elhagyására szólították fel, valamint a megmérgezésükkel fenyegetőztek. De nem is kell időben olyan messzire visszamenni, tavaly júliusban a palágykomoróci görögkatolikus templomot gyújtották fel ismeretlen elkövetők, oldalára pedig a „magyarok, takarodjatok!”, valamint a „késhegyre a magyarokkal” feliratot festették.

Az ukrán kormány sem éppen a magyarok szeretetéről ismert: 2017-ben egy olyan törvényt fogadott el, amely a nemzeti kisebbségek anyanyelven történő oktatását az óvodára és az általános iskolára korlátozza, a középiskolákban és a felsőoktatásban viszont kötelezővé teszi az ukrán nyelvet. A 2019-ben elfogadott államnyelvről szóló törvény pedig fokozatosan kivezeti az élet egyes területeiről az ukrántól különböző nyelveket. 2020-tól a repülőterek, vasútállomások, buszmegállók neve csak ukránul szerepelhet, és az ügyintézés is csak ukrán nyelven történhet, 2021-től kezdve pedig kötelező biztosítani az ukrán nyelvű kiszolgálást.

Arról nem is beszélve, hogy 2022 óta halálba küldik a kárpátaljai magyar férfiakat, hogy harcoljanak a fronton egy olyan háborúban, ami nem is az övék. 2025 nyarán közfelháborodást váltott ki, hogy a beregszászi Sebestyén Józsefet erőszakkal próbálták besorozni az ukrán hadseregbe, mialatt olyan brutális bántalmazásnak vetették alá, aminek következtében végül életét vesztette. Tavaly szeptemberben egy olyan férfit rángattak el a kényszersorozók, akinek egyébként írásos felmentése is volt, mert a beteg, magatehetetlen édesanyját ápolta. Novemberben pedig négy magyar egyetemistát jogtalanul tartottak fogva a Beregszászi Járási Hadkiegészítő Parancsnokságon – ráadásul a hallgatók úgy estek kényszersorozás áldozatául, hogy ők csak a törvényi előírásoknak megfelelően mentek oda adatfrissítés céljából.

A háború kezdete óta már közel nyolcvan magyar gyökerű vagy magyar nemzetiségű kárpátaljai honfitársunk vesztette életét katonaként egy másik ország harcában.

Ráadásul az eddig említettek még csak a kárpátaljai magyarság helyzetére vonatkoznak, az ukrán államvezetés korrupciós ügyeire még ki sem tértünk. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vezetése alatt 2025 novemberében kirobbant Ukrajna eddigi legnagyobb korrupciós botránya. Ekkor derült fény arra az évek óta futó pénzmosási hálózatra, amely által az ország atomerőműveiért felelős Enerhoatommal szerződött cégeken keresztül mintegy 100 millió dollár (több mint 30 milliárd forint) összértékű pénz jutott el a „kedvezményezettekhez”. A botrányban érintett több között Timur Mindics, Zelenszkij barátja és korábbi üzleti partnere, Olekszij Csernisov, Ukrajna korábbi kormányfőhelyettese, valamint Andrij Jermak, Z. Az ügy kitörésekor lemondott Szvetlana Hrincsuk energetikai miniszter, Herman Haluscsenko igazságügyi minisztert pedig felfüggesztették. 2026 januárjában pedig az ukrán korrupcióellenes hatóságok gyanúsították meg képviselők megvesztegetésével Julija Timosenkót, a volt ukrán kormányfőt.

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke csütörtökön közzétett egy videót a YouTube-csatornáján, amelyben egy kárpátaljai magyar menekülttel beszélget. A felvételen egyebek közt elhangzik, hogy Ukrajnában jó ideje nem tartanak választásokat, Zelenszkij gyakorlatilag diktátorként vezeti az országot. Az interjúból az is kiderül, hogy a 25 és 60 év közötti hadköteles korú férfiakat – köztük a kárpátaljai magyarokat – viszik el akár az utcáról, akiknek nincs katonai mentessége. Ha valami hiányosságot találnak ennek dokumentációjában, akkor a hadköteles korú férfiakat ugyanúgy kényszersorozásnak vetik alá, és csak egy minimális mértékű kiképzést kapnak, mielőtt a frontra kell menniük. A videóban a pártelnök és a menekült férfi arról is társalog, hogy a korrupció ebbe a rendszerbe is beitta magát, ugyanis ha valakinek van elég pénze, és meg tudja fizetni, akkor őt nem viszik el. A kettős állampolgársággal rendelkező magyarok sem úszhatják meg ezt, őket sem engedik, hogy átlép Ukrajnai mai határát, és Magyarországra jöjjenek. A beszélgetésben kitérnek a civilek magyarellenes viselkedéseire is – a menekülni kényszerült férfi elmondja, hogy a Kárpátalján élő népcsoportokkal régebben viszonylag békességben együtt tudtak élni, többnyire a „tiszta ukránoktól”, a „fentiektől” (a Kárpátokon túliaktól) lehet ilyet tapasztalni.

Az Ukrajna területi hatáskörébe tartozó kisebbségekkel – köztük a ruszinokkal és a kárpátaljai magyarokkal – való bánásmód, a magyarellenes törvények, a kényszersorozások és a korrupció ellenére a Bolt kiáll Ukrajna mellett, és támogatja őket az orosz–ukrán háborúban. Miután 2022 februárjában Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen, a cég az ukránok anyagi támogatásába kezdett, amiről előszeretettel dicsekedett saját blogposztjaiban, illetve a sajtónak. A Bolt ekkor bejelentette, hogy minden megrendelés után befolyt összegből 5 százalékot adományoz Ukrajna segítésére. Márciusban egy hét alatt mintegy 3 millió eurót már erre a célra is fordított – az akkori valutaárfolyamnak megfelelően ez több mint 1 milliárd forintra rúg. A kampány arra törekedett, hogy két hét alatt 5 millió eurót (csaknem kétmilliárd forintot) szenteljen az ügynek. Ezenfelül az utazásmegosztó vállalat felfüggesztette tevékenységét Fehéroroszországban, továbbá eltávolított minden orosz gyártmányú vagy orosz jelzésekkel ellátott terméket a Bolt Market üzletekből.

A magyargyűlölő ukrán magatartás évtizedek óta megkeseríti a kárpátaljai magyarok életét, Ukrajna kormánya pedig olyan törvényeket hoz és tart fenn, ami hátrányos a területi hatáskörébe tartozó kárpátaljai magyarokra nézve.

Az észt Bolt pedig Ukrajna támogatásával nemcsak ezekhez, hanem az országban zajló korrupcióhoz, a háború lehetséges eszkalációjához, valamint az ártatlan magyarok kényszersorozással történő halálba küldéséhez is asszisztál.

A taxis multicég Ukrajna anyagi támogatását a magyarok pénzéből is végzi, emellett a jutalékokból származó bevételei még csak nem is hazánkban adóznak.

A Boltnál vannak, akik egyenlőbbek, mint mások

A Bolt nem rejti véka alá azt se, hogy mennyire az LMBTQ-ideológia mögött áll – persze mindez a showműsor része is, hogy az LMBTQ-közösségek szemében jobb legyen a multicég megítélése. Az „utazásmegosztó” nagyvállalat blogbejegyzései árulkodnak arról, hogy mennyire felkarolják ezt az eszmét.

Egy 2024. júniusi posztban arról írtak, hogy mennyire fontos a cégnek a sokszínűség és a befogadás egyebek közt a szexuális orientációra és a nemi identitásra vonatkozóan. Ugyanebben a szövegben kiemeli a Bolt céljainak eléréshez szükséges tényezőként a meritokráciát, vagyis hogy a vállalatnál dolgozó egyének az érdemeik alapján kapják a szerepeket és jutalmakat. A bejegyzés máshol viszont úgy fogalmaz, mintha kötelező kvótákat kellene teljesítenie, például büszkén jelenti ki, hogy viszonylag kiegyensúlyozott a nemek aránya a Boltnál. Természetesen mi sem azt akarjuk mondani, hogy a nők kevésbé lennének alkalmasak sofőrnek, vagy a Boltnál bármilyen egyéb pozícióra. Azonban úgy tűnik,

az arányszámot erőltetetten próbálják az 50-50 százalék felé tolni a „Nők által vezetett péntek” és a „Nők a volánnál” elnevezésű programjaikkal.

Külön meg is jegyzik, hogy a nők alulreprezentáltak a fuvarszervező-iparban. Ha azonban a nők lennének többségben a vállalatnál, akkor azt vélhetően pozitívumként értékelnék, és a férfiak számára hasonló intézkedéseket nem tennének.

A cég egy másik posztban arról tájékoztat, hogy 2,5 millió eurót fektet abba, hogy ösztönözze a nőket a sofőrségre. Több olyan intézkedést is bevezettek, amivel a nők „egyenlőbbek” lehetnek a többieknél: regisztrációs bónuszok, extra jutalom, ha egy másik női sofőrt ajánl a Boltnak, flottás autó biztosítása olyan nőknek, akik nem rendelkeznek járművel, külön tanfolyamok. Úgy tűnik, hogy

a Bolt az érdemi alapú megítélést kidobta az ablakon, és egy attól független tényező alapján jutalmaz, méghozzá nemi alapon tesz megkülönböztetést. Alapból ez nem is lenne gond, hiszen ugyanabban a szakmában nem feltétlenül egyformák a nők és a férfiak – itt az kifogásolható, hogy ellentmondanak saját maguknak, hiszen meritokrációt hirdetnek, de mégis szempont az alkalmazott neme a juttatásoknál.

A 2024 nyarán megfogalmazott céljaik között szerepel többek között a nők arányának növelése különféle szerepekben és a szenior munkatársak körében a „nemzetközi munkatársak” arányának növelése.

A „kötelező” Pride hónapra vonatkozó blogbejegyzés sem maradhatott el, amiben LMBTQ-alkalmazottak mesélik el, hogy mennyire befogadó a Bolt. Egyikük egy paraguayi transznemű, aki arról nyilatkozott, hogy az országa jogilag nem engedi, hogy a dokumentumai reflektálják az „identitását”, de a Bolt nyilvántartásaiban a „valódi nevén” szerepel. A másik interjúalany, Dino Silva egy homoszexuális férfi. Bár a nevéből azt gondolhatnánk, de nem, ő nem tranzicionált sem dinoszaurusszá, sem szilvává – sőt, hangsúlyozza, hogy fehér férfiként „tisztában van azzal, milyen kiváltságos helyzetben van”. A posztban még ketten megszólalnak (még egy homoszexuális férfi, és egy dél-afrikai leszbikus nő) hasonló érzékenyítő, LMBTQ-propagandista gondolatokkal.

Sokszínűség és inkluzivitás vagy inkább bérköltség-minimalizálás

Ennek a nagy inkluzivitásnak azonban a taxipiacon van egy rejtett hátulütője a taxipiacon. A „nemzetközi munkatársak” számának növelésére való törekvéssel a volán mögé olyan bevándorlók kerülnek, akik nem rendelkeznek helyismerettel. Ők ilyenkor kizárólag az applikáció útmutatására tudnak hagyatkozni, pláne akkor, ha egyébként magyarul még csak nem is beszélnek. Azonban a navigációs rendszerek nem feltétlenül vesznek figyelembe olyan tényezőket, amikkel a tapasztalattal rendelkező helyi taxisok rutinosan kalkulálnak. Ugyanez vonatkozik egyébként a nemzetközi ételfutárplatformokra is – nem ritka az olyan eset, hogy a környéket nem ismerő futár kóvályog az utcákon, és mire megtalálja, merre kell mennie, addigra az 5 perces hátralévő szállítási idő varázslatos módon 20-25 percre duzzad.

A hátrányokat figyelembe véve egyre egyértelműbbé válik, hogy nem az „inkluzivitásról” és az „egyenlő esélyekről” van szó, hanem üzleti érdek áll a háttérben: a bevándorlókat olcsóbban lehet alkalmazni, így a multik számára előnyt élveznek a magyarokkal szemben. Persze lehet azzal jönni, hogy vendégmunkásokkal csak azokat a munkahelyeket töltik fel, amelyekre nincs elég magyar munkavállaló, de ha az internacionális cégek a saját béreiket mesterségesen olyan alacsonyan tartják, hogy a magyarok még csak ne is jelentkezzenek rá, akkor ez az érv szertefoszlik. Ráadásul arról se feledkezzünk meg, hogy a futárok a Woltnál vagy a taxisok a Boltnál gyakran nem is alkalmazotti jogviszonnyal vannak jelen, hanem megbízási szerződéssel – mivel ilyen szempontból nincs betöltendő állás, így a joghézagot kihasználva nem kell kötelezően magyarokat foglalkoztatni sem ebben a konstrukcióban. A magyarországi Bolt ügyvezetője egyébként 2023. január és 2024. október között Sabjányi László volt, aki előtte a Woltnál volt ugyanebben a pozícióban – a bérköltségek migránsok foglalkoztatásával történő minimalizálásával szerzett tapasztalatait ezáltal a Boltnál is tudta kamatoztatni.

Az utasok mennyire érezhetik magukat biztonságban a Boltnál?

A Magyar Jelenen többször beszámoltunk arról a jelenségről is, hogy az „import munkaerő” közbiztonsági kockázatot jelent a magyar állampolgárok számára. A hazánk kultúrájába és szabályaiba beilleszkedni nem tudó migránsok többször tanúsítottak már agresszív viselkedést, és nemcsak nőket, de fiatalkorúakat is erőszakoltak már meg Magyarországon. Hasonló bűncselekmények tárháza áll elénk, ha szétnézünk a hírek között, így kétséget kizáróan a Bolt és az Uber által foglalkoztatott „nemzetközi munkatársakról” sem a biztonságos utazás képe ugrik be.

Nyilván a vendégmunkások alkalmazásán túl a Bolt jeleskedik Magyarország „belső tartalékainak” felkarolásában is.

A Budapestre ilyen módon behozott vidéki „fiatalok” szintén nem rendelkeznek helyismerettel, és a magyar társadalomba beilleszkedni nem tudó kultúrájuknak köszönhetően az utasok sem feltétlenül fogják biztonságban érezni magukat.

A közösségimédia-platformokon is lehet olvasni történeteket, ami megerősíti a kockázatot. Az egyik felhasználó Redditen három évvel ezelőtt megosztotta élményét. Elmondása szerint egy buliból jött haza Bolt taxival, azonban a sofőr törölte az applikációban az utat – amit az utas először nem vett észre –, majd megpróbált egy indokolatlanul magas összeget elkérni egy viszonylag rövid útért. Az ügyfél ezt elutasította, majd elhagyta a járművet, azonban a járművezető utánament, megtámadta, és ellopta a telefonját, majd távozott.

Ha mindez nem lenne elég ok az aggodalomra, a magyar Bolt-sofőrök helyzete sem éppen veszélytelen. A polkorrekt novemberben tájékoztatott egy olyan esetről, amelyben a multinacionális taxivállalat egyik női taxisát érte támadás, miután két utazni kívánó nő agresszíven lépett fel, mert megtagadta tőlük a fuvart. A lap szerint a vita hamar eszkalálódott, a bántalmazók a sofőrt kirángatták a járműből, és több alkalommal ütést mértek rá. Érdekes módon az erőszakoskodó kuncsaftokat nem sokkal később egy másik taxis – ugyancsak a Bolttól – elszállította.

A lap felhívja arra is a figyelmet, hogy nem működik megfelelően a multinacionális taxiszolgáltató biztonsági rendszere – mivel a Bolt diszpécserszolgálati központja Tallinnból, Észtország fővárosából működik, így mire onnan reagálnak, tragédia is történhet. Az említett incidens sértettjének is egy másik platformon, a Fővárosi Taxi Egyesület Zello-csatornáján keresztül sikerült segítséget kérnie. A cikk kiemelte, hogy a hagyományos taxicégek helyi diszpécserszolgálata másodperceken belül tud intézkedni az ilyen helyzetekben, és erről az elmúlt évek taxisok elleni támadásai is tanúbizonyságot tesznek.

Már csak hab a tortán, hogy a magyarországi Bolt egyik tulajdonosa, Poprócsi Zsolt is erőszakos magatartást tanúsított a saját cégének sofőrjével szemben – a történetet augusztusban lapunk közölte. Poprócsi a Sziget fesztivál szombati napja után részegen próbált beszállni a Bolt egyik szolgáltatójának autójába, azonban bódult állapota miatt megtagadta tőle a fuvart a taxis. „Poprócsi ezt követően magából kikelve őrjöngeni kezdett, hogy kidob a cégből” – mesélte a sértett sofőr a Magyar Jelennek. „Le akarta tépni az autóról a szabadjelzőt, mondván, övé a Bolt. Ezt nem hagytam annyiban, elindultam, ekkor rávágott az autóra, és minősíthetetlen hangnemben ordibált” – folytatta történetét.

„Üvöltve indult meg felém, majd rávert az autómra, és kárt tett a visszapillantóban. Majd miután kiszálltam, nekem támadt. Egy kisebb dulakodás után a rendőrökhöz kísértem, akik végül nem intézkedtek, még csak nem is igazoltatták a jól láthatóan részeg férfit, aki ránézésre nem csak alkoholt fogyasztott” – nyilatkozta a taxis.

Kapcsolódó: