Izrael összehangolt támadást indított Irán ellen – rendkívüli állapot és globális diplomáciai mozgósítás

A Közel-Kelet újabb súlyos konfliktusba sodródott, miután Izrael 2025. június 13-án hajnalban összehangolt légicsapásokat mért Iránra. Az „Am KeLavi" (magyarul „Felemelkedő Oroszlán") fedőnevű művelet célpontjai Irán nukleáris létesítményei, katonai objektumai, valamint több magas rangú katonai vezetője voltak.

Hajnalban: „Felemelkedő Oroszlán” bevetésen

A „Felemelkedő Oroszlán” (héberül: Am KeLavi) bibliai eredetű kifejezés, amelyet az izraeli vezetés ideológiai önigazolásként használ, hogy vallási szimbólumokkal fedje el egy geopolitikai támadás politikai és katonai céljait.

A légitámadásokban több mint 200 izraeli harci repülő vett részt, és legalább 100 célpontot bombáztak. A támadás érintette a natanzi urándúsító központot, a Hondábban és Horramábádban található nukleáris létesítményeket, valamint Teherán katonai körzeteit. Különösen heves robbanásokról számoltak be a főváros keleti peremén, Shahrak-e Mahallatiban – ez a városrész több magas rangú iráni parancsnok otthona.

03:00 – Rendkívüli állapot Izraelben

„Felkészültünk az iráni megtorlásra.” – Katz nyilatkozata, Reuters

Az izraeli védelmi miniszter, Jiszráel Katz hajnali háromkor rendkívüli állapotot hirdetett az egész ország területére. A bejelentés szerint a lépés célja az esetleges iráni válaszcsapások – különösen ballisztikus rakéták és pilóta nélküli repülőeszközök – gyors kivédése. Ezzel egy időben megszólaltak a légvédelmi szirénák országszerte, noha ekkor még nem indult el ellentámadás.

Izrael kormányfői üzenete: „Ez a művelet addig tart, amíg szükséges”

A reggeli órákban Benjámin Netanjahu miniszterelnök rendkívüli televíziós beszédben szólt az izraeli lakossághoz. A kormányfő elmondta, hogy az elmúlt hónapokban Irán olyan lépéseket tett, amelyek közvetlen fenyegetést jelentenek Izrael biztonságára. Netanjahu hangsúlyozta, hogy „semmi választásunk nem volt, csak a megelőző csapás”, mivel az iráni nukleáris program „Izrael létét fenyegeti”.

„Most indítottuk el az »Am KeLavi« hadműveletet Irán nukleáris létesítményeinek lerombolására. Izrael történetének döntő pillanatában vagyunk” – jelentette ki Netanjahu a Palestine Chronicle beszámolója szerint.

A miniszterelnök hozzátette: az akció „több napon át is eltarthat”, és addig folytatódik, „amíg a veszély el nem hárítható”. „Ez a hadművelet addig tart, amíg szükséges. Az elmúlt hónapokban Irán olyan lépéseket tett, amelyek közvetlen veszélyt jelentenek országunkra. Semmi választásunk nem volt” – fogalmazott Netanjahu, aki szerint ennek a „példátlan műveletnek” a célja az iráni nukleáris létesítmények megsemmisítése.

Iráni válasz: halott vezetők és polgári áldozatok

Irán állami hírügynökségei később megerősítették több magas rangú katonai vezető halálát, köztük Hoszein Szalami tábornokét, aki az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) főparancsnoka volt. Az IRGC Irán egyik legbefolyásosabb katonai szervezete, amely közvetlenül a legfelsőbb vezetőnek tartozik elszámolással, és saját titkosszolgálattal, külön hadsereggel rendelkezik.

Az áldozatok között volt Mohammad Bagheri vezérkari főnök, valamint két ismert nukleáris tudós, Ferejdún Abbászi és Mohammad Mahdi Tehrancsi is. A támadásoknak polgári áldozatai is vannak – főként nők és gyermekek –, akiket a katonai vezetés lakónegyedében, Shahrak-e Mahallatiban értek el a robbanások. Az iráni média szerint Teherán keleti részén, Narmak környékén öt civil halt meg és húszan megsebesültek, míg a főváros északi részén található Nobonyad területén 50 polgári személy vesztette életét, közülük 35-en nők és gyermekek voltak.

„A Forradalmi Gárda megerősítette, hogy vezetője, Hoszein Szalami életét vesztette” – jelentette a Reuters, bár később az iráni Taszním hírügynökség cáfolta egyes magas rangú vezetők halálhírét.

Hamenei: „Keserű sors vár Izraelre”

Irán legfelsőbb vezetője, Szajed Ali Hamenei ajatollah „a cionista rezsim brutális agressziójáról” beszélt, és kemény megtorlást ígért.

A támadást „háborús bűncselekménynek” nevezte, és kijelentette: „a cionista ellenség vérrel szennyezte be kezét, és most keserű sorsot készített elő magának”.

A legfelsőbb vezető különleges üzenetben, héber nyelven is megszólalt az X platformon: „A cionista entitásnak súlyos büntetésre kell számítania. Az Iszlám Köztársaság katonai erejének erős keze nem fogja elengedni őket. A bűnöző entitás keserű sorsot és szenvedésekkel teli jövőt harcolt ki magának.”

Hamenei hangsúlyozta, hogy „Irán nem fogja hagyni, hogy ez a vérontás megtorlás nélkül maradjon”, és hozzátette: „számos parancsnok és tudós vértanúhalált halt az ellenséges támadásokban, de utódaik és kollégáik azonnal folytatják majd feladataikat”.

Az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi közleményében úgy fogalmazott: a támadás az ENSZ Alapokmányának megsértése, és közvetve az Egyesült Államok is felelőssé tehető, mivel „Washington támogatása nélkül ez nem történhetett volna meg”.

Nemzetközi reakciók

Egyesült Nemzetek Szervezete

Az ENSZ főtitkára, António Guterres – aki 2017 óta tölti be hivatalát – élesen elítélte a támadásokat, és önmérsékletre szólított fel.

„Feszülten figyeljük a rendkívül aggasztó helyzetet” – fogalmazott az ENSZ közleménye.

Egyesült Államok

Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio világossá tette, hogy Washington nem vett részt a műveletben. 

„Izrael egyoldalúan járt el az Irán elleni támadásokban. Mi nem vettünk részt ebben” – jelentette ki Rubio. Hangsúlyozta: az amerikai kormány „legfőbb prioritása a térségben állomásozó amerikai erők védelme”, és figyelmeztette Iránt: „Ne célozza meg az amerikai érdekeket vagy erőinket.”

Donald Trump elnök korábban még reménykedett abban, hogy diplomáciai úton meg lehet oldani az iráni nukleáris kérdést.

A támadás után Trump a Fox News-nak nyilatkozva elmondta: „Nem akartam, hogy Izrael megtámadja Iránt” a folyó tárgyalások miatt, de hozzátette: „Izrael úgy döntött, hogy ez szükséges az önvédelemhez.” Trump megerősítette: „az amerikai hadsereg semmilyen módon nem vett részt az izraeli légicsapásokban”, és hangsúlyozta: „reméljük, Irán visszatér a tárgyalóasztalhoz”.

Amerikai politikusok reakciói

Több Izrael-barát amerikai politikus provokatív nyilatkozatokat tett a közösségi médiában.

Lindsey Graham szenátor az X platformon közzétett bejegyzésében támogatásáról biztosította Izraelt: „A játék elkezdődött. Imádkozunk Izraelért” – írta.

Graham korábban is ismert volt hasonló kijelentéseiről. Többször is felszólított arra, hogy „Csapjanak le Iránra most. Kemény csapást!”, míg más republikánus képviselők teljes támogatásukról biztosították Izraelt.

Jordánia

A jordán légvédelem több iráni rakétát és pilóta nélküli repülőeszközt is elfogott, amelyek áthaladtak az ország légterén, és lakott területeket fenyegettek. Jordánia elítélte az izraeli támadást, és kijelentette: „Nem engedjük meg, hogy légterünket megsértsék, és nem leszünk hadszíntér semmilyen konfliktushoz.”

Európai Unió

Az EU külügyi főképviselője sürgős ülést hívott össze, és minden felet a helyzet súlyosbodásának megakadályozására szólított fel. Több európai főváros, köztük London, Párizs és Berlin is rendkívüli diplomáciai tanácskozásokat tartott. Franciaország megerősítette Izrael önvédelmi jogát, de minden felet mérsékletre szólított fel.

Arab országok

Szaúd-Arábia külügyminisztere, Feiszal bin Farhán Ál Szaúd telefonon beszélt iráni kollégájával, és elítélte „a nyílt izraeli agressziót”. Az Egyesült Arab Emírségek „a legerősebb kifejezésekkel” ítélték el az izraeli csapásokat. Egyiptom diplomáciai közvetítést ajánlott fel, míg Katar és Omán is elítélték a támadást, hangsúlyozva, hogy az akadályozza a békés megoldás keresését.

Folyamatban lévő fejlemények

Az izraeli hadsereg közlése szerint Irán válaszul több mint 100 pilóta nélküli repülőeszközt indított el izraeli célpontok ellen. A támadások jelentős részét sikerült semlegesíteni a működésbe lépő légvédelmi rendszerek segítségével. Az ország teljes védelmi rendszere aktiválódott, köztük a Vaskupola, amely rövid hatótávolságú rakéták elfogására készült, valamint a Dávid Parittyája – egy közepes és nagy hatótávú elfogórendszer, amelyet izraeli és amerikai mérnökök közösen fejlesztettek ki ballisztikus rakéták és drónok ellen.

Lezárták a légteret Izrael, Irán, Irak és Jordánia felett, a légiközlekedés megbénult. A világ több nagyvárosa – köztük London, Párizs és Berlin – rendkívüli diplomáciai tanácskozásokat hívott össze.

„Irán több mint 100 drónt indított izraeli célpontok felé” – jelentette a Reuters.

Kitekintés

A térségben érezhető a háborús légkör, és sokan attól tartanak, hogy a mostani támadás egy hosszabb távú, nyílt háború kezdetét jelentheti. Bár Izrael világossá tette, hogy nem kívánja megszállni Iránt, az iráni vezetés – különösen a Forradalmi Gárda – erőteljes megtorlásra készül.

Diplomáciai próbálkozások már zajlanak: az ENSZ, az EU és több arab ország is közvetíteni próbál a felek között. Az amerikai külügyminiszter várhatóan még ma telefonon egyeztet izraeli és szaúdi kollégájával.

Frissítés:

12:30 – Trump ultimátumot ad Iránnak

Donald Trump amerikai elnök egyértelmű üzenetet küldött Teheránnak: ha nem születik új nukleáris megállapodás, „már semmi sem marad”. A nyilatkozat a közel-keleti feszültség közepén hangzott el, és az amerikai elnök gyakorlatilag az izraeli kormány narratíváját ismételte. „Úgy gondolom, ez kiváló volt. Esélyt adtunk nekik, de nem használták ki... és még sok minden következhet. Sok minden” – mondta az ABC Newsnak adott interjújában.

Trump retorikája egyértelműen illeszkedik Benjámin Netanjahu stratégiájához, különösen abban, ahogyan az iráni atomprogramot egzisztenciális fenyegetésként állítja be. A zéró tolerancia hozzáállás – amely évekkel ezelőtt már visszavonta az Obama-kormány által kötött atommegállapodást – most is az izraeli érdekek mentén formálja az amerikai fellépést.

A kijelentések időzítése sem tűnik véletlennek: Trump megszólalása után Washington látványosan fokozta katonai jelenlétét a térségben, miközben a háttérben egyre szorosabbra fűzte hírszerzési együttműködését Izraellel. Az amerikai külpolitika így egyre határozottabban szakít a diplomácia elsőbbségével, és egy olyan regionális doktrína mellé áll, amely nem a tárgyalásban, hanem az erődemonstrációban látja a megoldást.

12:45 – Hadihajók a Földközi-tengerre

Az amerikai védelmi minisztérium utasítására az USS Thomas Hudner hadihajót a kelet-mediterrán térségbe vezényelték. A hajó alkalmas ballisztikus rakéták elleni védekezésre. Mellette egy másik haditengerészeti egység is a térségbe tart. Washington ezzel látványosan megerősítette haditengerészeti jelenlétét, miközben továbbra is hivatalosan tagadja közvetlen katonai részvételét.

13:00 – Pompeo: „Jogos és szükséges”

Mike Pompeo, Donald Trump volt külügyminisztere az X-en kijelentette:

„Az Izrael által végrehajtott csapások jogosak és szükségesek. Egy nukleáris Irán elfogadhatatlan lenne.”

A nyilatkozat jól illeszkedik az amerikai külpolitika azon irányvonalához, amely hosszú ideje feltétel nélkül igazodik az izraeli biztonsági megközelítéshez. Elemzők szerint ez az egyoldalú támogatás éppen azt a diplomáciai mozgásteret szűkíti le, amelyre most a legnagyobb szükség lenne.

13:15 – Trump tudott az izraeli akcióról

Az Axios értesülései szerint két izraeli tisztviselő azt állította: bár az Egyesült Államok nyilvánosan nem vállalt szerepet a támadásban, a háttérben világos amerikai jóváhagyást kaptak. Egyikük úgy fogalmazott: „Egyértelmű zöld jelzést kaptunk Washingtonból.”

A Fehér Ház korábban tagadta az amerikai részvételt, így ez az információ különösen kellemetlen lehet diplomáciai szempontból, főként európai szövetségeseik körében.

13:45 – Robbanás Busehrben

Busehr kikötőjében tűz ütött ki egy metanoltárolónál. Az iráni állami hírügynökség szerint a robbanásban három ember meghalt, tízen megsérültek. A létesítmény az ország déli részén található, stratégiai fontosságú. Nincs bizonyíték arra, hogy külső katonai támadás történt volna, de az eset így is hozzájárulhat az általános feszültség növekedéséhez.

14:00 – Emelkedik az áldozatok száma

Az iráni belügyminisztérium szerint eddig legalább 78 ember halt meg az izraeli támadások következtében, több mint 320-an megsérültek. A halottak között van Hoszein Szalami tábornok is, a Forradalmi Gárda (IRGC) korábbi parancsnoka. A sebesültek között több magas rangú katonatiszt is van. A veszteségek minden bizonnyal megtorláshoz vezetnek.

14:15 – Moszad-művelet Irán területén

A Reutersnek és a Wall Street Journalnak nyilatkozó izraeli biztonsági források szerint a Moszad már hónapokkal a támadások előtt mélyen beágyazódott Irán területére. A hírszerzés titkos drónbázist hozott létre, vélhetően Teherán térségében, és kommandósokat is bejuttattak, akik a műveletek előkészítésében, célkijelölésben és rádiós összeköttetés biztosításában vettek részt.

A Reuters által említett „Rising Lion” („Felkelő oroszlán”) fedőnevű hadművelet célja az volt, hogy az izraeli légicsapások előtt belülről gyengítsék meg Irán légvédelmét, és lehetővé tegyék a célzott támadások végrehajtását. A Wall Street Journal szerint a Moszad emberei logisztikai támogatást is nyújtottak, egyebek mellett az izraeli légierő számára továbbított valós idejű információkkal.

A művelet mélysége arra utal, hogy Izrael hónapok óta tudatosan és több szinten készült a mostani beavatkozásra – nemcsak katonai, hanem hírszerzési eszközökkel is.

14:30 – Az ENSZ atomfőnöke Iránba készül

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója bejelentette: készen áll Iránba utazni, hogy személyesen mérje fel a nukleáris létesítmények biztonsági helyzetét. A látogatás célja elsősorban a busehri atomerőmű körüli állapotok vizsgálata, miután nem sokkal korábban a kikötő közelében robbanás történt. Bár a létesítményt közvetlen támadás nem érte, a körülmények riadalmat keltettek, és felerősítették a félelmeket a nukleáris biztonság sérülékenységéről.

Grossi lépése egyértelműen diplomáciai üzenet is: a nemzetközi közösség igyekszik megakadályozni, hogy a válság elérje a nukleáris szintet. Egy Irán és Izrael közötti fegyveres konfliktus az atomlétesítmények közelében beláthatatlan következményekkel járna, amit a világ el akar kerülni.

14:45 – Irán drónokat indít Izrael ellen

Izrael védelmi minisztériuma közölte, hogy Irán több mint száz drónt indított izraeli célpontok ellen, válaszul a napok óta tartó izraeli csapásokra. Az izraeli légvédelem teljes készültségbe helyezkedett: a légierő harci gépei mellett bevetették a Dávid Parittyája (David’s Sling) és a Nyíl (Arrow) légvédelmi rendszereket is. Ezek segítségével sikerült a támadó drónok többségét még azelőtt megsemmisíteni, hogy elérték volna az izraeli légteret.

Néhány eszközt a jordán légierő lőtt le, még jordán területen. Egy izraeli katonai tisztviselő szerint „a drónok döntő többsége el sem jutott el Izrael határáig”. Ez az incidens egyértelműen jelzi, hogy a konfliktus mostanra kölcsönös hadműveleti fázisba lépett, ahol mindkét fél aktívan reagál a másik katonai lépéseire.

Patthelyzet a háború küszöbén

A június 13-i délután eseményei alapján a térség a háború küszöbére sodródott. Az Egyesült Államok részleges bekapcsolódása, a titkos izraeli akciók, a robbanás Busehrben és Irán megtorlása egy elhúzódó konfliktus irányába mutat. A nemzetközi diplomácia próbálkozik, de a következő órák döntő jelentőségűek lehetnek.

21:30 – Irán állami hírügynöksége, az IRNA bejelenti a „pusztító” válaszcsapást Izrael ellen

Irán hivatalos hírügynöksége, az IRNA közölte, hogy az ország megkezdte a „pusztító” jelzővel illetett válaszlépéseit az izraeli támadásokra reagálva. A közlés arra utal, hogy a konfliktus új szintre lépett, és Irán súlyos csapást kíván mérni Izrael katonai képességeire. A háttérben az áll, hogy Izrael korábban célzott csapásokat hajtott végre iráni létesítmények ellen, amit Teherán most nem hagyott válasz nélkül. A helyzet különösen aggasztó, mivel egy ilyen lépés a már amúgy is feszült térségben könnyen kiszélesítheti a háborús övezetet.

21:30 – Élő felvételek Tel-Avivból: robbanások után füst száll fel a város felett

Ugyanebben az időben Tel-Avivból, Izrael gazdasági központjából érkező élő közvetítések füstoszlopokat mutattak a város felett, miután robbanások rázták meg a környéket. A felvételek alapján valószínűsíthető, hogy iráni rakéták érték el a várost, ami közvetlen fenyegetést jelent a civil lakosság számára is. 

21:30 – Az Iráni Forradalmi Gárda szerint „precíz válaszcsapást” mértek izraeli célpontokra

Az Iráni Forradalmi Gárda – az iráni vezetés közvetlen irányítása alatt álló elit katonai egység – közölte, hogy pontos és hatásos csapásokat mértek több tucat izraeli célpontra, köztük katonai központokra és légibázisokra. A közlés alapján Irán nem csupán védekező, hanem offenzív stratégiát követ, katonai létesítményekre összpontosítva.

21:30 – Ali Hámenei legfőbb vezető figyelmezteti Izraelt a következményekre

Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Szajed Ali Hamenei nyilatkozatban szögezte le, hogy Izrael indította el a háborút, és nem engedhetik meg, hogy „üss és fuss” taktikával büntetlenül támadjon. Hamenei szerint Izraelnek súlyos árat kell fizetnie tettéért.

21:30 – Az IRNA szerint Irán lelőtt legalább két izraeli vadászgépet

Az iráni hírügynökség arról számolt be, hogy az iráni légvédelem legalább két izraeli vadászgépet semmisített meg. A hír egyelőre független forrásból nem nyert megerősítést, de ha beigazolódik, az komoly csapást mérhet Izrael légi fölényére.

21:32 – Sürgősségi ENSZ BT-ülés kezdődik New Yorkban

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tart New Yorkban, hogy megvitassa Izrael Irán elleni támadásait. Az ülés gyors összehívása jelzi, hogy a nemzetközi közösség is aggodalommal figyeli az eseményeket.

21:35 – Netanjahu üzenete: „még nincs vége”

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a közösségi médiában jelezte, hogy Izrael további akciókat tervez, mondván: „még nincs vége”. Az üzenet egyszerre szól az izraeli lakosságnak és Iránnak, de a harcias retorika csak fokozza a már így is robbanásveszélyes helyzetet.

21:38 – Elijah Magnier elemző: Irán katonai ereje képes újraszerveződni

Elijah Magnier katonai elemző szerint az iráni válaszcsapások Tel-Aviv ellen azt mutatják, hogy Irán hadserege képes gyorsan újraszerveződni, annak ellenére, hogy több magas rangú parancsnokát elvesztette. Az elemzés rávilágít arra, hogy Izrael talán alábecsülte ellenfele kitartását.

21:38 – Az izraeli hadsereg szerint több mint 200 célpontot támadtak Iránban

Az Izraeli Védelmi Erők közlése szerint az elmúlt 24 órában több mint 200 célpontot semmisítettek meg Irán területén, köztük katonai létesítményeket és kulcsfontosságú infrastruktúrát. A hadművelet mértéke arra utal, hogy Izrael stratégiai célja Irán katonai képességeinek gyengítése. 

21:40 – Oroszország ENSZ-képviselője elítéli Izrael „provokálatlan támadását”

Oroszország ENSZ-nagykövete élesen bírálta Izraelt, „provokálatlan támadásnak” nevezve az Irán elleni műveleteket. Ez a nyilatkozat Moszkva álláspontját tükrözi, amely Iránt támogatja a térségben, és geopolitikai érdekeit védi. 

21:50 – Legalább 21 sérült Izraelben az iráni rakétatámadások miatt

Az izraeli mentőszolgálat friss adatai szerint az iráni rakéták legalább 21 embert megsebesítettek, köztük ketten súlyos állapotban vannak, akiket a Tel-Aviv környéki romok alól mentettek ki. A sérültek száma és a romba dőlt épületek képe a háború kegyetlenségét mutatja, amely a civileket sem kíméli.

22:00 – Macron: Franciaország segítené Izrael védelmét

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy Franciaország kész támogatni Izrael védelmét, ha Irán támadása fenyegeti. 

22:05 – Az USA segített elhárítani iráni rakétákat

Amerikai források névtelenül közölték, hogy az Egyesült Államok katonai erői közreműködtek az Izraelre irányuló iráni rakéták elhárításában. Részleteket nem árultak el, de ez a beavatkozás Washington elkötelezettségét mutatja Izrael mellett, és tovább növeli a konfliktus nemzetközi dimenzióját.

22:06 – Szennyezés Natanzban – Grossi jelentése

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője arról számolt be, hogy az iráni Natanz atomlétesítményben radioaktív és kémiai szennyezés történt, feltehetően az izraeli csapások miatt. A Natanz kulcsfontosságú urándúsító üzem, így a károk hosszú távú környezeti és egészségügyi veszélyeket jelentenek.

22:10 – Irán lezárja légterét holnap délutánig

Irán bejelentette, hogy biztonsági okokból lezárja légterét a következő nap délutánjáig. Ez a lépés a további támadások megelőzését és a polgári légiközlekedés védelmét szolgálja, de egyben jelzi az ország fokozott készültségét is.

22:10 – Putyin diplomáciai megoldást sürget

Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon egyeztetett iráni és izraeli vezetőkkel, és a diplomáciai megoldások fontosságára hívta fel a figyelmet. 

22:20 – Jim Walsh: Izrael lépései nukleáris fegyverhez juttathatják Iránt

Jim Walsh amerikai atomenergia-szakértő arra figyelmeztetett, hogy az izraeli támadások hatására Irán felgyorsíthatja nukleáris fegyverprogramját. 

22:25 – Tel-Avivban egy épület összeomlásától tartanak

A Haaretz szerint a rendőrség kiüríti egy tel-avivi épület lakóit, amelyet iráni rakéták találtak el, mert fennáll az összeomlás veszélye. 

22:30 – Irán elnöke: nem terveznek atomfegyvert

Irán elnöke Putyinnal folytatott beszélgetésében hangsúlyozta, hogy Teherán nem szándékozik nukleáris fegyvereket fejleszteni. A kijelentés célja a nemzetközi aggodalmak csillapítása, de a konfliktus hevessége miatt sokan szkeptikusak maradnak.

(A Reuters, Al Jazeera, ABC News, Associated Press, Axios, CNN, The Wall Street Journal, The Guardian, Press TV, IRNA, Haaretz, Times of Israel, CNN, Palestine Chronicle, Fox News, Ahram Online nyomán)

Folyamatosan frissítve.