Eldördültek az izraeli fegyverek, Stier Gábor helyzetelemzése a Magyar Jelennek

Ma hajnalban izraeli erők támadást indítottak több fontos iráni létesítmény ellen, s ez olyan mértékű volt, amit Irán semmiképpen nem hagyhat válasz nélkül. Egy újabb – a világ minden nagyhatalmát érintő – háború küszöbén állunk, amelynek végkifejletét nehéz megjósolni. A pillanatnyi helyzetet lapunknak Stier Gábor külpolitikai szakértő az alábbiakban elemezte. 

„Várható volt, hogy az izraeli–iráni konfliktus kiéleződik, hiszen Izrael semmivel nem törődve – még legfontosabb szövetségesével az Egyesült Államokkal sem, aki folyamatos tárgyalásban volt Iránnal – indította meg ma hajnalban támadását. Óriási a veszélye annak, hogy a konfliktus az egész térségre kiterjed, hiszen Irán nem engedheti meg, hogy ne válaszoljon erre a támadásra. S Irán mellett ott vannak a meggyengült, de mégis létező szövetségesei, a Hezbollah, a Hamász, a jemeni húszik is. Ha ezeket is figyelembe vesszük, akkor valószínű, az egész térségre kiterjedő háborúval nézhetünk szembe.

Most az a nagy kérdés, hogy tényleg kiterjed-e ez a támadás, s berobban-e, az egész destabilizálódott Közel-Kelet? Ami rossz jel, hogy Netanjahu hosszú háborút ígért reggeli nyilatkozatában, tehát Izrael mindenképpen a végsőkig elmegy majd, ugyanakkor Irán sem teheti meg, hogy ne válaszoljon méltóképpen az őt ért támadásra. Jóllehet Irán gyengeségét némileg mutatja, hogy ilyen számban tudtak fontos iráni vezetőket likvidálni, de ettől még rakétái bőven vannak, amiket kilőhet Izraelre.

Ha a két hadviselő országon kívül megnézzük még a világpolitika legfontosabb szereplőit, elsőnek az USA-t kell említeni. Az Egyesült Államok számára én úgy érzem, hogy ez most vereség, hiszen Netanjahu nem törődött azzal, hogy Trump többször is figyelmeztette a béke megőrzésére, illetve arra, hogy tárgyalásban vannak Iránnal.

Ez azt is jelenti, hogy Trump mozgástere – s ez az ukrán kérdésben is megmutatkozott – kisebb, mint a hangja. Trump azzal jött, hogy békét hoz, de ez nem sikerült Ukrajnában, s most kitört egy újabb fegyveres konfliktus a Közel-Keleten.

A másik fontos ország Oroszország, nekik abból a szempontból jó ez a háború, hogy megy fel az olaj ára, ami fontos bevételi forrása Oroszországnak. Másrészt ez az izraeli háború eltereli a figyelmet Ukrajnáról, az Ukrajnának szánt fegyvereket – drónokat és légvédelmi rendszereket – nem oda viszi az USA, hanem Izraelnek. Ezek tehát jó hírek Putyinnak, ugyanakkor el kell gondolkodnia – a kínaiakkal együtt – hogy mégiscsak egyik fontos szövetségesét, a globális Dél egyik államát érte támadás. Ha Irán vereséget szenved, az jelentős mértékben kihathat a globális Dél pozícióira is. Tehát voltaképpen a hatás Oroszországra kettős, mindkettőre oda kell figyelnie.

Van még egy fontos ország a közelben, Törökország, amely a szíriai közel-keleti helyzetnél rendkívüli módon aktivizálta magát. Amennyiben a Közel-Keleten még bizonytalanabb lesz a helyzet, ez a regionális háború Törökországot is érinti. Pedig a török érdek éppen az, hogy viszonylagos nyugalom legyen a térségben, mert regionális hatalomként csak ez alatt tudja erősíteni befolyását. Ebből következik, hogy a helyzet ilyen alakulása nekik mindenképpen kedvezőtlen.

A közel-keleti arab országok mostanában rendezik viszonyukat Izraellel, de egyrészt mégiscsak egy arab országot ért támadás, másrészt nem lehet megnyugtató számukra Izraelnek az ilyen mértékű és tulajdonképpen állami terrorral azonosítható fellépése. Ez biztos nem fogja közelebb hozni az arab államokat Izraelhez, még az arab államok és Irán között meglévő feszültség ellenére sem. 

Végül Európát nézve, az olajárak növekedése – ami már most a háború hozadéka – növelni fogja az energiaárakat, ami nem tesz jót az európai gazdaságnak. Ezzel párhuzamosan várható a világkereskedelem gyengülése is, hiszen a Vörös-tenger egy nagyon fontos kereskedelmi útvonal, amely most a veszélyzónában van. Másrészt a háború ismét megindít majd Európa felé egy újabb menekültáradatot, ami szintén nem hiányzott Európának. Harmadrészt sok európai államban nagymértékű az arab lakosság, a muszlimok számaránya, akik ki fogják mutatni Izrael ellenességüket, ezáltal előidézhetik a belső bizonytalanság, a destabilizáció erősödését.”