Trump kész újra lebombázni Iránt, de nem „pazarolna üzemanyagot”

Hétfőn találkozott egymással Donald Trump amerikai és Benjamin Netanjahu izraeli elnök Trump floridai Mar-a-Lago-i birtokán – közölte a Reuters. A találkozón a gázai háború mellett szóba került Irán, Szíria és Törökország is, írja a 24.hu.

Trump kész újra lebombázni Iránt, de nem „pazarolna üzemanyagot”

Az Egyesült Államok támogathat egy újabb nagyszabású csapást Irán ellen, amennyiben Teherán újra megkezdi ballisztikus rakéta- vagy nukleáris fegyverprogramjának újjáépítését, közölte az amerikai elnök.

„Azt olvasom, hogy fegyvereket és más dolgokat halmoznak fel, és ha ez így van, akkor nem azokat a helyszíneket használják, amelyeket megsemmisítettünk, hanem esetleg másokat” – mondta Trump a találkozót követő sajtótájékoztatón.

Pontosan tudjuk, hová mennek, mit csinálnak, és remélem, nem teszik ezt, mert nem akarunk üzemanyagot pazarolni egy B–2-esre. Ez oda-vissza egy 37 órás út. Nem akarok rengeteg üzemanyagot elpazarolni

– tette hozzá, utalva a korábbi csapásban használt bombázóra.

Irán – amely júniusban 12 napos háborút vívott Izraellel – a múlt héten közölte, hogy ebben a hónapban már másodszor tartott rakétagyakorlatokat.

Jöhet a második szakasz Gázában?

„Elszabadul a pokol” – figyelmeztetett Trump arra a kérdésre válaszolva, mit tesz, ha a Hamász nem teszi le a fegyvert. A harcok során már korábban is tett hasonló kijelentéseket. Kijelentette, hogy szeretné elindítani az Izrael és a Hamász között októberben megkötött tűzszüneti megállapodás második szakaszát, amely két évnyi gázai harc után jött létre. Ez a lépés nemzetközi békefenntartó erők telepítését vonná maga után a palesztin területen.

Ám a következő szakasz elérése komoly akadályokba ütközhet, ugyanis Izrael és a Hamász kölcsönösen súlyos szerződésszegésekkel vádolják egymást. A Hamász, amely elutasította a lefegyverzést, ismét erősíti ellenőrzését, miközben az izraeli csapatok a Gázai-övezet mintegy felében továbbra is be vannak ásva. Izrael jelezte: ha a Hamász nem fegyverzi le magát békés úton, katonai műveleteket indít ennek kikényszerítésére.

A tűzszünet első szakasza részleges izraeli kivonulást, a segélyek növelését, valamint túszok palesztin fogvatartottakra és elítéltekre történő cseréjét foglalta magában. Trump terve a gázai háború lezárására végső soron Izrael kivonulását, a Hamász lefegyverzését és kormányzati szerepének feladását tartalmazzák. A tűzszünet következő fázisához Netanjahu várhatóan azt is követeli majd, hogy a Hamász az első szakasz lezárásaként szolgáltassa vissza a Gázában maradt utolsó izraeli túsz földi maradványait. Az elhunyt túsz, Ran Gvili családja is a miniszterelnök delegációjával utazott Floridába.

Izrael még nem nyitotta meg a Gáza és Egyiptom közötti rafahi átkelőt – amely szintén Trump tervének feltétele –, mondván, erre csak Gvili maradványainak visszaszolgáltatása után kerül sor. Trump elmondta: Netanjahuval nem értenek teljes mértékben egyet az Izrael által megszállt Ciszjordánia kérdésében, de nem részletezte a nézeteltérést.

Izrael bizalmatlan az új szír vezetéssel szemben

A találkozó előtt Trump újságíróknak azt mondta, Netanjahuval megvitatja a török békefenntartók esetleges gázai telepítését. Ez kényes kérdés: Trump gyakran dicsérte Recep Tayyip Erdoğan török elnököt, miközben Izrael és Törökország viszonya jóval hűvösebb.

Netanjahu szerint Izrael célja a békés határ biztosítása Szíriával, Trump pedig azt mondta, biztos benne, hogy Izrael jól kijön majd Ahmed al-Sara’a elnökkel, aki azután került hatalomra, hogy tavaly megbuktatták a régóta uralkodó Bassár el-Aszadot. Izrael azonban bizalmatlan az új vezetővel szemben – aki korábban az al-Kaida tagja volt –, olyannyira, hogy júliusban kormányzati épületeket bombázott Damaszkuszban.