Egy német város betiltaná az AfD egyik vezető politikusának megszólalását

Lindenberg im Allgaeu bajor kisváros csütörtökön hirdette ki a beszédtilalmat Björn Höckére, az AfD (Alternative für Deutschland, Alternatíva Németországért) türingiai parlamenti frakcióvezetőjére. A döntést egy bírósági vereség után hozták meg, miután a városvezetés eredetileg a pártnak kiadott teremhasználati engedély teljes visszavonását kezdeményezte, annak ellenére, hogy a rendezvény hivatalosan bejelentett, törvényes politikai esemény volt.

Höcke alig egy hete egy jogszabály által „tiltott jelszót” használt a türingiai tartományi parlamentben, egy politikai felszólalás során, történelmi utalásként. A hatóságok ezt utóbb jogsértőnek minősítették, egy olyan beszédjogi környezetben, ahol a politikai kontextus egyre kevésbé számít. Itt már nem a szándék vagy a politikai jelentés számít, hanem a szó szerinti megfogalmazásból vezetnek le büntetőjogi következményeket.

A tartományi alkotmányvédelmi hivatal a politikust a „szélsőjobboldali” kategóriába sorolta. Az AfD véleménye szerint e minősítés mögött valójában politikai motivációk húzódnak – ezt az álláspontot a párt bírósági úton is megpróbálta érvényesíteni, ám keresetüket elutasították. Az alkotmányvédelem szerepköre ugyanakkor túlmutat egy egyszerű kormányzati szerven: tevékenysége mindinkább egyfajta ideológiai „határőrizetre” emlékeztet, amely aktívan formálja a közbeszéd kereteit, kijelölve a politikai palettán az elfogadhatónak ítélt vélemények határait.

A lindenbergi városvezetés azután döntött a teremhasználati engedély megvonása mellett, hogy fény derült Höcke részvételére a február 15-i jelöltbemutató rendezvényen, amelyet a március 8-i helyhatósági választások elé időzítettek.

Február 10-én azonban az augsburgi közigazgatási bíróság sürgősségi eljárásban az AfD javára döntött. Noha a bírák elismerték a város aggályait – utalva Björn Höcke kétszeri jogerős elítélésére a tiltott SA-jelszónak minősített „Alles für Deutschland” („Mindent Németországért”) használata miatt –, a teljes engedélymegvonást aránytalannak ítélték. Határozatukban kiemelték, hogy a pártok esélyegyenlőségének elve a közintézmények igénybevételekor különösen hangsúlyos, kiváltképp egy demokratikus felhatalmazással bíró ellenzéki vezető esetében.

Rámutattak ugyanakkor egy lehetőségre is, amely szerint „enyhébb eszközként beszédtilalom állna rendelkezésre Höcke úr számára”, vagyis a bíróság nem a politikai beavatkozás elvét, csupán annak formáját korlátozta. Egy városi szóvivő a Der Spiegelnek megerősítette, hogy ezt az utat választják, a tilalmat csütörtökön hirdetik ki. Az AfD Westallgaeu–lindaui kerületi szervezete már jelezte, hogy újabb sürgősségi eljárást indítanak, amivel a város is számol. Vasárnap derül ki, sikerül-e megakadályozni a felszólalást.

Höcke az X közösségi oldalon reagált. „A világ demokratáihoz fordulok: tekintsenek Németországra! A német bíróságok jelenleg azt mérlegelik, hogy eltiltsanak-e a politikai eseményeken való felszólalástól. Engem is megillet a véleménynyilvánítás alapvető szabadsága. Egy alkotmányos szerv tagjaként, egy német tartományi parlament ellenzéki vezetőjeként követelem a jogaimat.”

Martin Sellner osztrák aktivista, az Identitárius Mozgalom vezetője élesen bírálta, hogy Németországban hatóságilag próbálnak elhallgattatni egy jelentős társadalmi felhatalmazással bíró ellenzéki politikust. Meglátása szerint az, hogy egy többmilliós választói bázisú párt képviselőjét tiltják el a nyilvános szerepléstől, azt jelzi: „Németországban a demokrácia puszta látszattá vált.”

Az ügy mára túlmutat a helyi szinten: Lindenberg fellépése korántsem egyedi eset. Vasárnapra a rendőrség jelentős erőket mozgósított, miközben az erőszaktól sem visszariadó AfD-ellenes erőszakos szélsőbaloldali csoportok több ezres tüntetést vizionálnak. Míg a törvényesen bejelentett politikai eseményt hatósági eszközökkel próbálják ellehetetleníteni, addig a felső-frankóniai Seybothenreuth vezetése is hasonló korlátozásokkal élne Björn Höcke szombati szereplése ellen. Ez az összehangolt bajorországi fellépés már nem elszigetelt döntések sorozata, hanem egy intézményesült mintázatot rajzol ki. Mindez jól illeszkedik abba a német modellbe, ahol az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a biztonsági apparátus együtt dolgozik a politikai mozgástér szűkítésén.

Bár a bejelentett program célja az önkormányzati jelöltek hivatalos bemutatása, a városvezetés azzal indokolja a korlátozást, hogy Höcke részéről büntetendő kijelentések várhatóak. Ez a megközelítés a jogalkalmazás egy sajátos formáját veti fel: a hatóságok nem ténylegesen elhangzott tartalomra reagálnak, hanem feltételezett jövőbeli megnyilvánulások alapján, preventív jelleggel avatkoznak be a politikai folyamatba.

Vajon megengedhető-e, hogy egy demokratikus jogállamban az önkormányzatok feltételezésekre alapozva némítsák el az ellenzék vezéralakjait? Ez a precedens azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a jövőben bürokratikus döntések határozzák meg, ki kaphat szót a nyilvános térben. A mentelmi joggal rendelkező képviselő korlátozása nem csupán politikai, hanem mélyen alkotmányjogi kérdés is. A tét már a németországi politikai pluralizmus jövője: egy olyan szisztéma körvonalazódik, amely a „jogállamiság” jelszavával, adminisztratív eszközökkel szorítja peremre a számára nemkívánatos politikai szereplőket.

(Az n-tv.de, Der Spiegel, Bild, Björn Höcke és Martin Sellner X-posztjai nyomán)

Kapcsolódó: