Pizzaballa bíboros: A Vatikánnak nincs helye Trump gázai „Béketanácsában"

Pierbattista Pizzaballa bíboros február 7-én Rómában nyíltan kimondta, hogy Donald Trump amerikai elnök gázai „Béketanácsa” szerinte egyszerűen gyarmatosító terv, ahol kívülállók döntenek a palesztinok sorsáról.

„Mit gondolok a Béketanácsról? Gyarmati projekt: mások döntenek a palesztinok sorsáról” – mondta Pizzaballa az il Giornale szerint. „Felkértek minket a részvételre. Nincs egymilliárd dollárom, de ennél is fontosabb, hogy az Egyház feladata nem ez. A szentségek az emberi méltóságról szólnak.”

Pizzaballa nem alaptalanul beszél így. A jeruzsálemi latin pátriárka, a katolikus egyház közel-keleti közösségeinek vezetője több mint ezerkétszáz gázai és ciszjordániai katolikust pásztorol. A háború legveszélyesebb időszakaiban is négyszer járt Gázában. 

A fegyveres harcok közepette izraeli mesterlövészek golyói oltották ki Nahida Halíl Anton és leánya, Szamar Kamál Antún, valamint egy harmadik keresztény hívő életét a gázai Szent Család-templom területén. Ez a megrázó esemény egy atomhatalom és egy védtelen civil közösség tragikus, egyenlőtlen találkozásának mementója.

A Jeruzsálemi Latin Patriarchátus augusztusi adatai szerint a Gázai övezet kétmilliós népességéből mára mindössze 645 katolikus és ortodox hívő maradt. E közösségek a szentföldi kereszténység legősibb, töretlen jelenlétének hordozói, ám jövőjüket most a végleges eltűnés veszélye fenyegeti. A háború kezdete óta a palesztin keresztények exodusát jelzi az is, hogy már több mint száz család kényszerült elhagyni Betlehem városát. A korábban is törékeny kisebbségben élő közösség tagjai napjainkban az izraeli katonai műveletek és a radikális iszlamista csoportok szorításában, a túlélésért küzdve próbálják megőrizni hitüket és szülőföldjüket.

Ezt a végletekig kiszolgáltatott közösséget venné most gyámsága alá a kívülről irányított Béketanács (Board of Peace). A testület létrehozását Donald Trump hirdette meg január 22-én a davosi Világgazdasági Fórumon, az Egyesült Államok nagyszabású kezdeményezéseként. A szervezet deklarált célja Gáza újjáépítésének és közigazgatásának felügyelete a harcok elültével, párhuzamosan egy már létező palesztin szakértői bizottsággal. A tanács az ENSZ keretein kívül, önálló irányítás alatt működne, az állandó tagság feltételéül pedig egymilliárd dolláros hozzájárulást szabtak meg. Ez a megközelítés sokak szemében a békét nem megoldandó humanitárius feladatként, hanem profitorientált üzleti vállalkozásként kezeli.

Pietro Parolin bíboros államtitkár, a Szentszék legfőbb diplomatája közölte, hogy XIV. Leó pápa hivatalos meghívást kapott Trump elnöktől. A Szentszék megfontolta a javaslatot, Parolin ugyanakkor jelezte, hogy a Vatikán anyagilag nem tudja teljesíteni a belépési feltételeket.

Harag és fájdalom söpört végig a keresztény közösségen, a pátriárka szavaival élve. 

A világ több részéből erős bírálat érkezett, mert Pizzaballa első reakcióját túl visszafogottnak találták. Izrael katonai válaszának léptéke és hossza meglepte a pátriárkát. „Meglepett minket az erőszak” – mondta. „Azt hittük, karácsony előtt véget ér. Ehelyett fokozatosan értettük meg, hogy valami valóban új történik.”

Papokból és világi katolikusokból álló csoport is nyilatkozatot tett. „Papok a Népirtás Ellen” (Priests Against Genocide) elnevezésű mozgalom nyílt levélben fordult a Szentszékhez, sürgetve a Vatikánt, hogy határolódjon el a kezdeményezéstől és utasítsa el a meghívást a Béketanácsba.

Pietro Rossini misszionárius, a csoport szóvivője azt mondta, hogy „a békét nem lehet a közvetlen érintettek nélkül eldönteni”. „Nem politikusokként, hanem pásztorokként beszélünk” – tette hozzá, kiemelve, hogy a csoport elsősorban „a Szentföld keresztény közösségeit” kívánja támogatni. A csoport meggyőződése szerint a Béketanácshoz való csatlakozás aláásná a Szentszék „evangéliumi hitelességét”.

Mindezek után február 17-én Parolin kimondta, hogy a Szentszék nem vesz részt a Béketanácsban. 

„Vannak olyan pontok, amelyek némileg zavarba ejtenek minket” – mondta az olasz kormánnyal folytatott kétoldalú római találkozón. A bíboros így fogalmazott: „Nemzetközi szinten elsősorban az ENSZ-nek kellene kezelnie ezeket a válsághelyzeteket.” Franciaország, Nagy-Britannia és Spanyolország is nemet mondott.

A Szentszék képviselői látványosan távol maradtak a Béketanács első, február 19-i washingtoni ülésétől, amelyen több mint két tucat ország – köztük Izrael, Katar, Szaúd-Arábia és Törökország – képviseltette magát. Noha Donald Trump globális hatáskört és egy 10 milliárd dolláros amerikai felajánlást jelentett be a testület számára, a politikai víziók és a realitás közötti szakadék mély maradt. A fegyvernyugvás fájdalmasan törékenynek bizonyult: az ülés óta végrehajtott izraeli támadásokban már több mint hatszáz palesztin vesztette életét, tovább mélyítve a humanitárius katasztrófát.

Pierbattista Pizzaballa bíboros azt az elvet oltalmazza, amely a magyar katolicizmus történelmi emlékezetében is mélyen gyökerezik: az őshonos közösségek jogát ahhoz, hogy sorsukról ne távoli hatalmak döntsenek fejük felett. A pátriárka négy gázai látogatása és jelenlegi határozott kiállása a krisztusi pásztori jelenlét tanúságtétele. Ezzel az emberi méltóság sérthetetlenségét és a helyben maradás jogát helyezi előtérbe a kívülről diktált politikai érdekekkel és gazdasági konstrukciókkal szemben.

(Az il Giornale, LifeSiteNews, Vatican News, Catholic News Agency, és a ZENIT nyomán)

Kapcsolódó: