Zsidó nemzetállam nekem, multikulturalizmus neked – A Carlson–Huckabee vita II.

Az előző részben láthattuk, hogy Mike Huckabee sok mindent nem tudott. Nem tudta, hány amerikait tartanak izraeli börtönben, nem ismerte a nevadai ügy részleteit, és nem olvasta az Epstein-iratokat. Amikor azonban Tucker Carlson amerikai politikai műsorvezető és elemző megkérdezte, rendben lenne-e, ha Izrael elfoglalná a teljes bibliai Izraelt a Nílustól az Eufráteszig, a válasz azonnal megszületett.

Carlson az interjú egy pontján azt a kérdést tette fel, amelyet a legtöbb nyugati újságíró gondosan kerül. Ha Isten a teljes bibliai ígéretet adta Izraelnek, a Nílustól az Eufráteszig terjedő földet, miért nem foglalják el az egészet? Huckabee válasza mindössze ennyi volt: „Rendben lenne.” Ezt az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövete mondta ki hivatalos minőségében, kamerák előtt, egy akkreditált újságírónak. A kijelentés Egyiptom egy részére, a Sínai-félszigetre, Jordániára, Libanonra, valamint Szíria és Irak egy-egy területére vonatkozik. Ezek mind szuverén államok, több közülük az Egyesült Államok szövetségese.

Hivatalban lévő amerikai diplomata még nem fogalmazott ilyen nyíltsággal. 

Az interjú további része a Balfour-nyilatkozatra, az 1917-es brit kormányzati nyilatkozatra hivatkozik, amely a zsidó állami lét alapjainak megteremtését támogatta Palesztinában, valamint az ENSZ Izrael és Palesztina státuszára vonatkozó határozataira, továbbá a bibliai jogra és a történelmi folytonosságra. Mindez erre az állításra épül. Innen adódik a kérdés: ezek az elvek minden államra érvényesek-e, vagy kizárólag Izraelre?

Carlson erre is rákérdez. Létezik-e más ország a világon, amelynek létezési jogát minden párbeszéd előfeltételeként kötelező kimondani? Franciaország esetében ilyen követelmény nincs, az Egyesült Államok esetében sincs. Ez a fordulat kizárólag Izraellel kapcsolatban jelenik meg, és aki nem ismétli el, az azonnal gyanússá válik. 

A kettős mérce itt nem elszigetelt jelenség. Izrael etnikai és vallási homogenitását törvények védik és nemzetközi támogatás erősíti, miközben Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban ugyanaz a szemlélet azt állítja, hogy az etnikai-kulturális önmeghatározás rasszizmus, a határvédelem idegengyűlölet, a saját nép elsőbbsége pedig fasizmus. Brüsszeltől Berlinen át Párizsig ez a tapasztalat mindennapos azok számára, akik közösségük fennmaradásában gondolkodnak, és ez nem elvont vita, hanem a mindennapi valóság.

De melyik bibliai Izraelről van szó? Amikor Carlson erre a határra utalt, nem véletlenül tette. Az Ószövetség szerint az ígért föld a Nílustól az Eufráteszig terjed. Az Egyesült Államok nagykövete ezekre a területekre mondta ki, hogy elfoglalásuk rendben lenne, de arról nem beszélt, mi következne ebből. Ha a bibliai jog a hivatkozási alap, akkor vagy a teljes bibliai Izraelt kell követelni, vagy be kell ismerni, hogy a bibliai jog nem valódi alap, hanem retorikai eszköz. Huckabee ehelyett néhány szó után egyszerűen témát váltott.

Érdemes ezért visszatérni a teológiai gyökerekhez. Az Ószövetségben szereplő ígéret feltételes volt, a szövetség megtartásához kötődött, nem örök és nem feltétel nélküli tulajdonjog. A katolikus, az ortodox és a hagyományos protestáns teológia évszázadok óta szellemi örökségként értelmezi ezt az ígéretet. A keresztény cionizmus, amelynek Huckabee az egyik legismertebb képviselője, nem az ősi keresztény hagyományból fakad. Egy ír anglikán lelkész, John Nelson Darby az 1830-as években dolgozta ki a diszpenzacionalizmus néven ismert teológiai rendszert. Ez a 19. századi evangéliumi irányzat Izrael államának létrejöttét és területi kiterjesztését bibliai jövendölések beteljesedéseként értelmezi. Ez az értelmezés nem része az európai kereszténység kétezer éves hagyományának. Huckabee az interjúban erre a törésvonalra egyszer sem utalt, és Carlson nem is várta, hogy utaljon rá.

Ha az elvek valóban egyetemesek, más népek esetében is alkalmazni kell őket. Carlson ezt egy konkrét kérdéssel vezette fel. Stonehenge, az őskori brit kőkör három évezreddel régebbi bármely épületnél, amelyet Ábrahám leszármazottai emeltek azon a vidéken. A brit és az ír nép genetikailag és régészetileg igazolható módon Európa legrégebb óta saját hazájában élő közösségei közé tartozik. 

Ha a zsidó történeti jelenlét területi jogot alapoz meg, miért ne tehetné ugyanezt bármely más őshonos nép is? 

Huckabee az interjúban elismerte, hogy soha nem ült le komolyan, és nem tette fel magának ezt a kérdést. Ez nem kitérő volt, hanem beismerés. A zsidó állam területi jogainak egyik legfőbb amerikai szószólója az elvek egyetemességét nem vizsgálta meg.

Carlson nem engedte el a kérdést. Ha a területi jog az ősök jelenlétére épül, mit mutatnak az ellenőrizhető adatok? A Ciszjordániában élő arab családok egy részéről genetikai vizsgálatok alapján kimutatható, hogy felmenőik évezredek óta azon a földön éltek. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök felmenőiről ugyanezek a vizsgálatok annyit mutatnak, hogy Lettországban vagy Lengyelországban éltek. Ha a jelenlét az alap, a bizonyítás terhe azon van, aki jogot követel, nem azon, aki kérdez. Huckabee erre a felvetésre sem válaszolt.

A vita azonban nemcsak a földről, hanem az identitásról is szól. Mit jelent zsidónak lenni? Izrael visszatérési törvénye, az 1950-ben elfogadott és 1970-ben módosított, az Izraelbe történő bevándorlást szabályozó jogszabály, a nagyszülői feltétel alapján biztosít állampolgárságot minden zsidónak. Elég, ha valakinek egyetlen nagyszülője zsidó volt, függetlenül attól, hogy vallásos-e, gyakorolja-e a hitét, vagy egyáltalán hisz-e Istenben. Egy ateista zsidó, aki nem hisz Istenben, nem tartja a szombatot és nem ismeri a Tórát, teljes visszatérési joggal rendelkezik, miközben egy mélyen vallásos palesztin keresztény, akinek családja kétezer éve ugyanazon a földön él, nem rendelkezik ezzel a joggal.

Ha a zsidó identitás vallási alapú, akkor egy ateistának nincs vallási jogalapja állami védelemre. Ha etnikai alapú, akkor Izrael törvény szerint definiált etnikai állam, miközben ugyanők Nyugaton azt állítják, hogy az etnikai alapú önmeghatározás rasszizmus. A kettő egyszerre nem lehet következetes, mégis így alkalmazzák: vallási, amikor a bibliai jogot kell alátámasztani, és etnikai, amikor az állampolgárság feltételeit rögzítik. Izraeli jogtudósok és közírók maguk is rámutattak, hogy a nagyszülői feltétel logikája szerkezetében azonos azzal, amelyet a nürnbergi törvények 1935-ben a zsidók meghatározására használtak. Amit ott üldözési kategóriaként alkalmaztak, itt állampolgársági jogosultságként jelenik meg. Huckabee egyszer sem próbálta ezt a paradoxont feloldani.

Huckabee az interjúban azt is kijelentette, hogy a területhez való jog addig érvényes, amíg meg tudják védeni. 

Carlson azonnal megállította. Ha a végső alap a katonai erő, akkor a bibliai és történelmi érvelés puszta díszletté válik. Az elvnek visszafordíthatónak kell lennie, mert bármely nép, amely képes visszavenni, amit elveszített, ezt ugyanezen az alapon tehetné meg. Huckabee később visszakozott, de a kijelentés elhangzott.

A beszélgetés ezután a Ciszjordániában élő emberek sorsára terelődött. Huckabee térképet vett elő, és három zónát jelölt meg: az A és B terület a Palesztin Hatóság fennhatósága alatt, a C zóna – Ciszjordánia legnagyobb része – pedig izraeli ellenőrzés alatt áll. Carlson megkérdezte, hol lenne egy összefüggő palesztin állam. Huckabee nem tudott ilyet mutatni. Felmerült a bekebelezés lehetősége is, amelyre úgy válaszolt: „nagyon is lehetséges”, de konkrét terv nem hangzott el. Az a nagykövet, aki az interjú elején rendben találta a Nílustól az Eufráteszig terjedő teljes terület elfoglalását, a végén nem tudta megmondani, mi történjen a ma ott élő emberekkel.

Az interjú még a támadások előtt készült. 2026. február 28-án Izrael és az Egyesült Államok közös csapásokat mért Irán több létesítményére, és ezzel súlyos fegyveres összecsapások kezdődtek. Carlson az interjúban azt kérdezte, ki fizet, kinek az érdekében, és számít-e egyáltalán, mit gondolnak az amerikaiak. Ezek ma már nem elméleti kérdések. A háború elkezdődött. Huckabee szerint rendben lenne a Nílustól az Eufráteszig terjedő terület elfoglalása. Az amerikaiak többsége azonban ezt éppúgy ellenzi, mint az Irán elleni háborút. Egyiket sem szavazták meg. Carlson kérdése – miszerint van-e még önrendelkezésünk – ma már nem puszta retorika.

^{Forrás: Tucker Carlson Network, YouTube-interjú Mike Huckabee-vel} 

Folytatjuk! A harmadik rész címe: Amit a keresztény cionizmus soha nem mond el.

Kapcsolódó: