„Százmillió embert deportáltam volna” – kitálalt a menesztett amerikai határrendészeti vezető

Gregory Bovino, az amerikai határőrség (U.S. Border Patrol) volt főparancsnoka a New York Times-nak adott búcsúinterjújában elmondta, hogy volt egy „mesterterve”, amellyel százmillió ember deportálását tervezte megvalósítani. Az interjú március 24-én jelent meg. Egy, szövetségi ügynökök által gyakran látogatott El Centro-i sportbárban ült le a lap munkatársával, néhány nappal a nyugdíjazása előtt.

Harminc évet szolgált a határőrségnél, szinte végig a délnyugati határ mentén, az El Centro-i és Yuma-i szektorokban. 2025 októberében Donald Trump nevezte ki az úgynevezett „commander-at-large” tisztségre (országos hatáskörű parancsnok). Így lett Bovino Trump tömeges deportálási kampányának arca, és ebben a szerepben a választási ígéretek megvalósítását vezette. Az ő felügyelete alatt zajlott „a legnagyobb belföldi deportálási művelet” az ország történetében. Minneapolisban, Chicagóban és Los Angelesben vezetett nagyszabású razziákat.

2026 januárjában Minneapolisban egy szövetségi razzia során két szélsőliberális minneapolisi rendbontó, Renee Good és Alex Pretti életét vesztette. 

Mindketten az ICE működését figyelő és azzal szemben fellépő szervezett anarchista hálózatokhoz kötődtek, és beavatkoztak a bevándorlási műveletekbe. Az eset nyomán tüntetések törtek ki a városban. Trump a Fox News műsorában a tiltakozókat „fizetett lázítóknak” és „agitátoroknak” nevezte. Bovino leváltására ezt követően került sor.

Bovino visszakerült korábbi beosztásába, az El Centro-i szektorparancsnokságra, majd röviddel később nyugdíjba vonult. A Washington Examiner szerint a kormányzat ezután lezárta a 850 ezer követővel rendelkező hivatalos, szövetségi tulajdonú közösségimédia-fiókjait.

„Bárcsak még több illegális bevándorlót fogtam volna el” 

– mondta Bovino a The New York Times-nak. Feletteseit „status quo-t fenntartó bürokratáknak” nevezte, akik hátráltatták a „turn and burn”, vagyis gyors, rajtaütésszerű razziákra épülő taktikáját.

Trump a Fox News műsorvezetője, Will Cain adásában így beszélt a leváltásról: „Bovino nagyon jó, de elég szélsőséges fajta. Bizonyos esetekben ez jó, de talán itt nem volt az.”

A washingtoni Pew Research Center 2023-as becslése szerint az Egyesült Államokban mintegy 14 millió illegális bevándorló él, a külföldi születésűek teljes száma pedig nagyjából 47 millió. Bovino szerint ez az adat félrevezető. Szerinte harminc évnyi ellenőrizetlen bevándorlás mára százmillió illegális migránst jelent az országban.

Az amerikai Belbiztonsági Minisztérium (DHS) közlése szerint a Trump-kormányzat jelenlegi ciklusának első évében több mint 675 ezer illegális bevándorlót távolítottak el az országból, és a minisztérium becslése alapján további 2,2 millió ember önként hagyta el az országot. Trump évente egymilliót ígért, Bovino ennél is többre készült.

A CPAC-en (Conservative Political Action Conference, az amerikai konzervatívok éves találkozója) március 26-án, egy nappal nyugdíjba vonulása után Bovino már nem szövetségi tisztviselőként lépett a közönség elé. „Huszonnégy órája vagyok nyugdíjban” – mondta. Egy nyilvános beszélgetésben ismét a százmilliós számról beszélt. 

„Mindenkit deportálunk. Százmilliót.”

Azonban a Fehér Ház a tömeges deportálás helyett a legsúlyosabb bűnelkövetők eltávolítására összpontosít. Bovino szerint ez amnesztiával egyenlő, mivel ebben az értelmezésben a többi, jogszerű tartózkodási jogcímmel nem rendelkező migráns az országban maradhat.

A közelmúltban alakult Mass Deportation Coalition (Tömeges Deportálási Koalíció) a Trump-kampány bevándorlási ígéreteinek maradéktalan végrehajtását követeli. Tagjai között szerepel a washingtoni konzervatív agytröszt, a Heritage Foundation, valamint Erik Prince, a Blackwater magánbiztonsági cég alapítója. A szervezet nyilvánosan sürgeti, hogy a bűnelkövetőkre összpontosító szakasz után induljon el a kampányban ígért szélesebb deportálási hullám.

Az amerikai szenátus március 24-én megerősítette tisztségében az új belbiztonsági minisztert, a korábbi oklahomai szenátort, Markwayne Mullint. Első döntései nemcsak a deportálási politika irányát határozzák meg, hanem azt is, hogy a kampányban ígért tömeges kitoloncolás megvalósul-e, vagy végleg háttérbe szorul.

(A New York Times, Fox News, Washington Examiner, Raw Story, Pew Research Center, Infowars nyomán)

Kapcsolódó: