Elkerülhető halálozások – Egymillió embert lehetett volna megmenteni

Az Eurostat március 26-án megjelent elemzése szerint 2023-ban az EU-ban körülbelül egymillió 75 év alatti ember halt meg olyan betegségben, amelyik megelőzhető, illetve kezelhető lett volna. Százezer lakosra vetítve 237,7 esetről beszélünk, amelyből 86,8 volt a kezelhető és 150,9 a megelőzhető.

Másodikként a „feketelistán”

A legrosszabb helyzetet Lettországban mutatták ki, 498,5 esettel. A második helyen Magyarország áll 472,7, a harmadikon pedig Románia 463,7 esettel. A legalacsonyabb értékeket Cipruson, Luxemburgban és Olaszországban találjuk. Az EU-s adatokat a következő ábrán látjuk. A zöld szín a megelőzhető, a kék pedig a kezelhető esetek számát mutatja.

1. ábra. Halálozási adatok a megelőzhető és kezelhető betegségek esetén a 75 év alattiak körében, 100 ezer lakosra vetítve. (fő, 2023)

Érdemes felfigyelni a magyarnál sokkal jobb cseh és lengyel adatokra: a magyar 472,7 esettel szemben a cseh érték 281,05, a lengyel 341,49. Ezeknél az értékeknél a szlovák érték sokkal rosszabb, 365,99, de a magyarnál ez is jobb. Az osztrák érték, ami 218,25 esetre vonatkozik, pedig az EU átlag közelében van, ami 237,66 eset.

Az Eurostat tanulmánya úgy fogalmaz, hogy a fenti halálesetek hatékonyabban működő gyógyító- és megelőző egészségügyi rendszerek esetén nem következtek volna be.

Az elemzés arra is rámutat, hogy a rossz adatokhoz az egészségtelen, főleg a rákos megbetegedést okozó munkahelyek magas aránya is hozzájárul. De a légszennyezés magas szintje szintén növeli a megbetegedési esélyeket. Ez utóbbiak jellemző összefüggésben vannak a gazdasági szerkezettel: az egészségtelen munkakörülmények között dolgoztató és a jelentős légszennyezést okozó cégek magas arányával.

Háttérben az egészségügyi ráfordítások

Az Eurostat további egészségügyi adatokat is közöl. Felhívja a figyelmet például a keringési betegségek okozta elhalálozás magas arányára is. Amint a második ábrán látjuk: 2023-ban 100 ezer lakosra vetítve Magyarország a harmadik helyet foglalja el a keringési betegségek miatt bekövetkezett halálesetekkel kapcsolatban. Ez az érték 100 ezer főre vetítve nálunk 710,19 fő. A cseh érték 463,75, az osztrák 333,44, az EU-s átlagérték pedig 312,95 fő.

2. ábra. 100 ezer lakosra jutó keringési betegség okozta elhalálozás, fő (2023)

Anélkül, hogy közvetlen összefüggést keresnénk a rossz halálozási statisztikák és az egészségügyi ráfordítások között, mégis érdemes egy pillantást vetni az EU országok GDP arányos egészségügyi ráfordításaira. Ezt látjuk a harmadik ábrán.

3. ábra: GDP arányos egészségügyi ráfordítások (százalék)

Az ábrán azt látjuk, hogy Magyarország, 6,4-es GDP arányos értékkel a 25. helyen áll. Ausztria a harmadik, Csehország a tizenharmadik.Tekintettel azonban a GDP értékek jelentős eltéréseire, a GDP arányos értéknél kifejezőbb az egy főre jutó érték. Ezt látjuk néhány ország vonatkozásában a negyedik ábrán.

4. ábra: Egy főre jutó egészségügyi ráfordítások (euró, vásárlóerő-paritáson, 2023)

Az ábra szerint Magyarország ennél az adatnál még rosszabb helyzetben van, csak Romániát előzi meg.A ráfordítások és a halálozási statisztikák között tehát, ha nem is közvetlen, de közvetett összefüggés biztosan felfedezhető.

Nemzeti kincs a humán vagyon

Az adatokkal kapcsolatban meg kell említenünk, hogy mivel azok mind 2023-ból valók, nem tükrözhetik a 2023–2025. évi változásokat. A KSH adatokból tudható, hogy a 2023. évi 128 176 fős halálozással szemben ez az érték 2024-ben 127 470, 2025-ben pedig 124 200 fő volt, azaz enyhe javulás mutatkozott. Ennek ellenére a népességfogyás a születések számának jelentős csökkenése miatt (2023-ban 85 225, 2025-ben 72 000 gyerek született) gyorsult. 

Mélyebb és objektív elemzést igényel ezért, hogy az EU-s összehasonlításban alacsony egészségügyi ráfordításokon kívül még milyen okok vezethetnek a folyamatosan magas halálozási adatokhoz, hiszen az alacsony születésszám mellett ezek okozzák a gyors népességfogyást, ami a nemzet jövője szempontjából nagyon veszélyes tendencia.

Nem árt időről időre emlékeztetni arra, hogy egy nemzet legfontosabb értéke a humán vagyona. Ha az csökken, akkor a nemzeti vagyon is kevesebb lesz.

Kapcsolódó: