A felmérések szerint a nyolcadikosok fele funkcionális analfabéta

Az oktatás az a terület, amelyet minden politikai hatalom szeret reformálni: a hosszú távú tendenciákat tekintve eddig nem túl sikeresen. A gyerekek teljesítményét folyamatosan mérő, úgynevezett kompetenciamérések alapján ma már a nyolcadikosok fele funkcionális analfabéta. Nem olvasnak, alig tudnak írni, és az alapvető algebrai műveletekkel sem boldogulnak. Még szerencse, hogy ott van a telefonjukon a számológép.

A munkára készülő Tisza-kormányról kiszivárgott információk alapján az önálló tárcává előlépő oktatási minisztérium élére Rubovszky Rita személyét jelölte. Azóta esetleges kinevezésével kapcsolatban Magyar Péter leendő miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy több jelölt is van – döntés azonban még nem született erre vonatkozóan. Azért érezhette úgy, hogy meg kell szólalnia az ügyben, mert 

az internet népének nem tetszett egy katolikus kötődésű név, 

még ha ez a kötődés éppen egy katolikus szerzetesrend problémás, fideszes kötődésű gazdasági ügyeinek rendbetételét is jelenti.

Rubovszky Rita pályafutása és családi kötődései alapján fekete vagy fehér ló is lehet: kérdés, hogy mennyire állná a sarat a már megindult balliberális támadásokkal szemben. A közoktatás sok vérző sebe mindenesetre orvosért kiált, nézzük át a legsürgősebb feladatokat. 

Közoktatás: felesleges órák, rossz pedagógusképzés, tanárhiány

„Ha három pontban kellene megfogalmaznom javaslataimat, az első a »Vissza az alapokhoz!« felszólítás lenne” – kezdi elemzését Gabriella, aki több mint két évtizedet töltött el a pedagóguspályán magyartanárként, ebből tizenhármat középiskolában, és éppen nemrégiben mondott fel, a tarthatatlan állapotok miatt.

A gyerekek tanrendje az alsó és a felső tagozaton is felesleges órákat tartalmaz, ugyanakkor nincs elég óraszám olvasásra, írásra, a matematikai alapkészségek megtanítására. 

„Az olvasásórán, illetve az általános iskola alatt a magyarórákon az élményre és a szókincs fejlesztésére lenne szükség. A tankönyvek szövege túlságosan száraz, tudományos. Felesleges és sokszor a gyerekek számára nehezen érthető ismeretek helyett arra kellene a hangsúlyt helyezni, hogy ki tudják fejezni magukat, tudjanak helyesen írni, és olyan általános ismeretekkel rendelkezzenek, amelyekre később lehet építeni a felsőbb tanulmányok során” – összegzi tapasztalatait a pedagógus.

Meg kell erősíteni a kulturális alapismereteket és készségeket

„Vissza kell állítani a magyarórák súlyát. Külön etikaóra helyett akár szintén lehetne magyaróra, és abban az erkölcsi és keresztény kulturális alapokat megadó olvasmányok hatékonyabban elvégeznék az erkölcsi nevelést, mint egy felesleges, beszélgetős óra »Helyzetem a családban« címmel. Felesleges siettetni az idegennyelv-tanulást, amíg a kisgyermek szókincse az anyanyelvén nem elég stabil. Egyébként a videojátékok vagy a Cartoon Network gyakorlatilag ma a legtöbb gyereknek megtanítja például az angol alapjait” – mondja el tapasztalatait a tanárnő.

„Általánosságban elmondható, hogy már egy első osztályba lépő kisgyermeknek négy-öt órával többet kell az iskolában töltenie olyan órák miatt, amelyek feleslegesek. Ha mégis muszáj ennyi időt ott tölteniük, akkor legalább írni, olvasni, számolni tanulnának meg alaposan” – teszi hozzá.

A gyakorló tanárok tudják, látják, hogy a tanárokat illetően a legsürgetőbb feladat a pedagógusképzés területén van. 

„Vissza kellene állítani a felvételin a szóbeli beszélgetést, fel kellene mérni például pszichológiai tesztekkel a pályaalkalmasságot, hiszen legdrágább kincseinket, a gyermekeket bízzuk a tanárokra. Sokkal szigorúbb szűrőket alkalmaznék a pályára lépéskor” – hangsúlyozza Gabriella.

A tanárok heti több mint negyven órát dolgoznak

A gyakorló pedagógusok jelentős része szerint a harmadik fő gond a tanárok terhelése, kiégése. A társadalom azt hiszi, a tanár délelőtt kicsit foglalkozik a gyerekekkel, kettőkor már otthon van, meg a teljes nyári szünetben – kész nyaralás tanárnak lenni. A valóság egészen más. A tanítás előkészítése, megtervezése, a helyettesítések, a különprogramok, rendezvények, kirándulások, az ügyelet, a napközi, a tanári és szülői értekezletek, a fogadóórák összességében heti több mint negyven órát jelentenek.

A pedagógusminősítési rendszer és a teljesítményértékelési rendszer azon túl, hogy felesleges pluszterhet ró a tanárokra, nem ad hozzá érdemben a neveléshez, az oktatómunkához, inkább értékes időt von el a pedagógustól, 

amit az iskolai feladataira (készülés, javítás, önképzés stb.) tudna fordítani. Emellett a felelősség is óriási, hiszen a gyerekek fizikai épségéért, tanulmányi előmeneteléért is mi felelünk, és ez idegileg rendkívül megterhelő. 

És ha emellett a tantestület vagy a vezetőség sem képes hatékony körülményeket teremteni a munkához, azt generációk sora sínyli meg. Tehát az oktatásból nem is a pénz hiányzik, hanem a hozzáértés: a vezetői és a szakmai irányítási kompetenciát kellene erősíteni. Ez lenne végre egy hozzáértő kormányzat feladata.

Kapcsolódó: