Ursula von der Leyen lebukott (+VIDEÓ)

A Kinek a háborúja? legújabb adásában Virághalmy Sarolta vendége Stier Gábor külpolitikai szakértő, a moszkvater.com főszerkesztője volt. A beszélgetésben több témát is érintettek: szó volt az Ukrajnában történt politikai merényletről, a most kezdődő pekingi Ázsia csúcsról – ahol talán a napokban döntenek Európa felosztásáról – , és végül néhány mondatban arról megszűnik-e a dollár mindenhatósága, illetve Ursula von der Leyennek mi lehetett a célja a komikus performanszaival.

A közelmúltban járta be a világsajtót, hogy lelőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament korábbi elnökét. A szélsőségesen nacionalista politikust a nyílt utcán agyonlőtték – de úgy is fogalmazhatnánk, hogy kivégezték – ami rávilágít arra, milyenek is a mindennapok a háborúban álló Ukrajnában. A beszélgetésben részletesen elemezték az áldozat személyiségét, eddigi – közel sem dicsőséges – politikai pályáját, illetve azt is, kinek állhatott érdekében ez a gyilkosság. A gyilkosság kapcsán érdekes részleteket lehetett megtudni a Majdanon történt tüntetések hátteréről, illetve az Odesszában történt székházfelgyújtásról, és az ottani vérengzésről. 

A gyilkosság a meghívott szakértő szerint azért történhetett, mert az „Ukrajna projekt” kifutóban van, s azokat, akik erről a sok áldozattal járó belpolitikai közelmúltról esetleg túl sokat tudnak, abban túlságosan aktívan részt vettek, azoktól a hatalom most már igyekszik megszabadulni, elhallgattatni őket. 

Az örökre elhallgattatás – esetleg az orosz bosszúállás – legbiztosabb módja pedig néhány jól irányzott lövés, ami pontot tesz egy dicstelen pályafutás végére. De azt valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, kinek az utasítására oltották ki Andrij Parubij életét.

A beszélgetés folytatásában hosszan elemezték azt a pekingi csúcstalálkozót – ami a Sanghaji Együttműködés Szervezetének a csúcstalálkozója – amin minden olyan ázsiai államnak a vezetője részt vett, ami meghatározó hatalma a térségnek. A találkozón részt vett a szervezet tíz tagja mellett, a tizenhat megfigyelői státuszban lévő ország magasrangú küldöttsége is. Mellettük Európából is érkeztek magasrangú vendégek, hazánkat Szijjártó Péter külügyminiszter képviselte. A találkozón érzékelhető volt, hogy a „nem Nyugat” vezető hatalmai látványosan együttműködnek, sőt békülnek, lásd Kína és India viszonyának javulása. Ezekben a változásokban nagy szerepe van – negatív értelemben – annak ahogy az USA bánik ezekkel az országokkal.

A találkozó legfontosabb bejelentését a kínai vezető tette, aki felhívta a „nem nyugati” világot arra, hogy erősítsék a szuverenitásukat gazdasági vonatkozásban, hagyjanak fel a hidegháborús szemlélettel. 

Ez a találkozó szemléletben folytatása volt annak a kazanyi találkozónak, ahol a BRICS országai üléseztek a közelmúltban. 

Kiderült, hogy Kína a diplomáciai térben is egyre inkább nyomul – ami riadalmat kelthet a nyugati világban – ez a hatalom már nem követi az eseményeket, hanem maga is alakítója, kezdeményezője a világban lévő alakulásoknak. Ehhez az is hozzájárult, hogy az USA önmagára visszaütő, hibás politikája egymásra tolta, egymás szövetségesévé tette a három nagyhatalmat, Kínát, Indiát és Oroszországot.  

A szakértő részletesen felvázolta, hogy a dolgok ilyen alakulása miképpen fog kihatni a világpolitikára, Trumpnak és az Egyesült Államoknak milyen lehetőségei lehetnek ebben a helyzetben. Az azonban látható, hogy az USA már nem mindent eldöntő, és meghatározó ereje a világnak, csak a Földön több helyen is kialakuló erőgócpontok közül a legerősebbnek a vezető hatalma.

A beszélgetés végén még két fontos téma került megemlítésre, igaz már rövidebben.

Az egyik a BRICS országok által létrehozandó közös pénz kérdése – ami leválthaná a világgazdaságban a dollár mindenhatóságát – de úgy tűnik erre még nem érett meg az idő.

A másik témában elhangzott, hogy az Európai Unió recseg-ropog, a megszűnés határán áll, és ha nem tudja megőrizni erejét, akkor az USA, Kína, és Oroszország – legalábbis befolyási övezetek tekintetében – fel fogják osztani egymás között az öreg kontinenst.

A beszélgetés lezárásában Ursula von der Leyen politikushoz méltatlan performanszait elemezték pár mondatban, s ezekben az is felmerült, mennyire hasonlítanak egymásra Magyar Péter „showműsorai” von der Leyen mostani megnyilvánulásaihoz.