Az oltatlanságuk miatt eltávolított katonák esete az élő példa arra, hogy mi vár ránk a WHO-megállapodás aláírása után

A lakosság sok mindent megtapasztalt a covid-időszak alatt: lezárásokat, kijárási korlátozást, kötelező maszkviselést, távolságtartást, kormányzati propagandát és még egy sor intézkedést, melyeknek hatékonysága már akkor megkérdőjelezhető volt. Bizonyos munkahelyeken a covid-elleni ’védőoltást’ – amelynek káros mellékhatásait ma már elismerik – kötelezővé tették, és aki nem oltatta be magát, azt kirúgták. Ezt az oltatlan magyarok egy része megúszta, egy része viszont nem – minden azon múlt, hogy az adott munkáltató akkor hogyan döntött. A többségnek szerencséje volt, a munkáltatók nagy része nem foglalkozott vele, az állami szférában azonban szinte mindenhol kötelezővé tették.

A covid-pandémia mára a múlté. Bár, még csak alig két éve zárult le, annyi minden történt azóta – háborúk, pedofil-botrány stb. – hogy az emberek nagyrésze már nem is gondol rá, kivéve akkor, ha emlékeztetik. Sokan nem is akarnak emlékezni. Akinek az oltásból nem keletkezett kára, továbblépett. Vannak azonban olyanok, akik nem tudnak, és nem is akarnak felejteni. Főleg az oltáskárosultak, akiknek pontos számát ma sem tudjuk. A mindenkori döntéshozók nem is nagyon foglalkoznak velük. De azoknak a magyar katonáknak és honvédelmi alkalmazottaknak egy része sem hajlandó felejteni, akik a Covid-19 elleni ’vakcina’ elutasítása miatt veszítették el a hivatásukat és egzisztenciájukat. Az ő történetük azért különösen tanulságos minden magyar ember számára, mert rávilágít annak a Hozzájárulási Nyilatkozatnak a szerepére, amit az oltottakkal aláírattak és hogy a kormány mit képes művelni azokkal, akiket ellenségének tekint. Az oltatlanság miatt eltávolított katonák esete mutatja be a legjobban, hogy valójában milyen papírt írattak alá az oltottakkal és hogy mivel nézhetünk szembe a 2024. május végi WHO-megállapodás aláírása után. Az pedig mindenkit érinteni fog, civilt és katonát egyaránt.

2023 februárjában Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke ">interjút készített az oltatlan katonák azon tagjaival, akik létrehoztak egy csoportot, mely azért küzd, hogy jogorvoslatot szerezzenek maguknak. Miután nyilvánosságra hozták a történteket, a csoport közel 200 főre duzzadt. Az ügyben érintett oltatlan katonákról szóló utolsó hír 2023. március 27-én az volt, hogy a Helsinki Bizottságon keresztül az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitték az ügyüket.

Kártalanítani kell az oltáskárosultakat

Az oltásterror áldozataival egyedüli pártként a Mi Hazánk Mozgalom foglalkozott. 2023. április 12-én példának okáért dr. Apáti István országgyűlési képviselő felszólalásában követelte, hogy mindazokat, akik az oltáskötelezettség miatt veszítették el a munkájukat – legyenek azok katonák vagy civilek – kártalanítani kell. Érdekes módon nem sokkal ezután, 2023. április 27-én Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter javaslatára Novák Katalin köztársasági elnök felmentette beosztásából Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot, a Magyar Honvédség akkori vezérkari főnökét. Később, júniusban, Ruszin altábornagyot a Honvédségtől is eltávolították. 2021-ben az ő irányítása alatt zajlott le a Honvédség átoltása, amit Benkő Tibor, akkori honvédelmi miniszter rendelt el. Benkővel már korábban, a 2022-es új kormány megalakításakor közölték, hogy nincs szükség a további szolgálatára. A 2023. januárjában megindított ’fiatalításnak’ nevezett honvédségi leépítés során még további érintetteket távolítottak el, tehát kevés olyan magas rendfokozatú és beosztású személy maradt benn a Honvédségben, aki felelős beosztásban volt az oltáskötelezettség idején. A ’fiatalítás’ önmagában is egy botrányos ügy. Ebben a témában érdemes meghallgatni dr. Varga Csaba István őrnagy"> interjúját a Partizánban. (Több forrásból úgy tudjuk, egymás után nyerik a pereket.) Mindezzel párhuzamosan, 2023 nyarán az Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította az oltatlan katonák beadványait, arra hivatkozva, hogy nem merítették ki az összes magyarországi jogorvoslati lehetőséget. Ez nagyrészük esetében valóban így is volt, azonban pár társuk elment az Alkotmánybíróságig is, akik természetesen visszadobták az ügyet. Később a Emberi Jogok Európai Bírósága az ő beadványukat is elutasította. Nem adtak részletes indoklást, csak feltételezhetjük, hogy az Alkotmánybíróság döntését helyesnek ítélték meg, szerintük sem érte őket jogsérelem.

Valójában nem magával a főproblémával, a parancs és a Hozzájárulási Nyilatkozat okozta ellentmondással, hanem a másodállás-kérelmek elutasításával járultak az Emberi Jogok Európai Bírósága elé. Azért tettek így, mert nem tudták, mennyire lesznek elutasítók. Ahogy az a covid-pandémia kezelésében is megnyilvánult, a legtöbb állami és nemzetközi szervezet csak egy megoldást erőltetett: az oltást.

A leszerelési kérelmek elutasítása, vagy meg nem válaszolása, emellett a fizetés nélküli szabadságon tartás és a másodállás nem engedélyezése az egyén és családjának megélhetését veszélyezteti még az oltástól függetlenül is – miközben a magyar kormány állandóan azt bizonygatja, hogy Magyarország jogállam. Úgy gondolták, ez önmagában elég lesz ahhoz, hogy a strasbourgiak felfigyeljenek azokra a jogtalanságokra, amik még eköré az ügy köré csoportosulnak. De nem így történt. Az oltatlan katonák értesülései szerint, abban az időben minden oltással kapcsolatos európai ügyet elutasítottak Strasbourgban. Ezért irányt váltottak, és magának a parancs körüli ellentmondásoknak jártak utána – aminek szerves része a Hozzájárulási Nyilatkozat is.

Az üggyel a Mi Hazánk, illetve Novák Előd is kiemelten foglalkozott. A képviselő a Parlamentben többször felszólalt a témában, illetve írásos kérdéseket is beküldött a Honvédelmi Minisztériumnak. Az egyik interpelláció során – fél évvel az oltáskötelezettség megszűnése és az eltávolításunk után – Vargha Tamás honvédelmi államtitkár először nyilatkozta a Honvédelmi Minisztérium részéről, hogy a katonáknak m">ár nem kötelező a covid ellen beoltatni magukat [az ide vonatkozó rész 03:47 – 04:08 között hallható]. Korábban erre nem válaszoltak.

Aztán 2023. októberében egy másik felszólalás során Gion Gábor honvédelmi államtitkár elmondta, hogy a katonákat nem kényszerítették az oltásra, csak ">’jogi kötelezettségük’ volt rá [az ide vonatkozó rész 05:42-05:50 között hallható]. Ilyen parancsuralmi rendszerben nem létezik. Szintén beszédes, hogy Gion Gábor államtitkárt nem sokkal válasza után, 2023. december 27-én eltávolították a tisztségéből.

Végül az ügy eljutott odáig, hogy Novák Előd kérdésére Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2023. november 20-án írásban válaszolt, melyben egyöntetűen tisztázza, hogy a ’felhívás’ eltér a parancstól, vagyis: a kötelező oltást nem adták parancsba a Magyar Honvédségben.

2024. február 26-án Toroczkai László a Parlamentben egyenesen Orbán Viktor miniszterelnöknek ">rótta föl, hogy míg külföldön a covid-elleni ’oltások’ káros mellékhatásai miatt nyomozásokat indítottak, nálunk nem történik semmi. Reakció: semmi. Pedig az Egyesült Államok Kongresszusában működik covid tényfeltáró albizottság, sőt nemrég létrehoztak egyet a német parlamentben is, Szlovákiában kormánybiztos vizsgálódik covid-ügyben, az Európai Parlamentben már több átfogó covid tényfeltáró konferenciát rendeztek, ahogy a britben, a románban, a horvátban és a japánban is. De a miniszterelnök még csak válaszra sem méltatja ezeket a kérdéseket. Nem is fog addig foglalkozni vele, amíg a közvélemény rá nem kényszeríti...

Kiemelt képünk illusztráció  - Fadd, 2021. május 25. Müller Cecília országos tisztifõorvos (j2), Horváth Kálmán, Tolna megyei kormánymegbízott (b), Vekszler Péter orvos ezredes (j) és Pidem Szilvia tartalékos zászlós (b2) társaságában a honvédség oltóbuszánál Faddon, mûvelõdésin ház udvarán 2021. május 25-én, fotó: MTI/Kiss Dániel

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!