A jövőnk az ő kezükben lesz, de most kell tennünk értük

Szülőként felelősséggel tartozunk azért, hogy gyermekünk milyen szellemiségű közegben tölti el azt a boldog időszakot, amit nyári táborozásnak hívunk. Éppen ezt a választást megkönnyítendő mutatjuk be írásunkban a Pajtárs Tábort, ahol a hazaszeretet, a hagyomány és a közösség elsődleges értékeket képviselnek, hiszen ezek megismertetését, megszerettetését tűzte ki célul a tábort működtető Pajtárs Mozgalom.

Olykor még hűvösek a nappalok, sőt kifejezetten hidegek az éjszakák, a tavasz nem mutatta meg nekünk a legszebb arcát. A kikelet után azonban már valóban következik a nyár, minden gyermek kedvenc évszaka. Mert ekkor nyári szünet van, az ember gyereke szabad, mint a madár, akár egész nap együtt lehet a barátokkal, nyaralni mehet a családdal, sőt ilyenkor jön el az az esemény is, ami semmi máshoz nem hasonlatos a gyermekek szemében: nyitnak a nyári táborok.

Sokan sokféle nyári tábort szerveznek – a cserkészektől kezdve a lovas táborokon át egészen a vitorlás táborokig – van választék bőven. Mi jelen interjúnkban közülük egy olyat mutatunk be – a Pajtárs Tábort –, amelyik a fegyelem megkövetelése, a közös munkavégzés megvalósulása, a mobilozás mentesség elérése tekintetében kicsit kilóg a sorból. De hogy itt a gyerekek jól érzik magukat, azt nemcsak az bizonyítja, hogy szinte mindenki – aki már egyszer is megfordult itt – a következő évben is visszatérne, de az is, hogy évről évre egyre többen jelentkeznek, hogy részesei legyenek ennek a nem mindennapi táborozási élménynek.

Az pedig, hogy mi a Pajtárs Táborok titka és vonzereje, a tábort vezető Gulyás Anitával készült interjúból mindenki számára kiderülhet majd.

– Mikor volt az első ilyen táboruk, és kinek az ötletére hozták létre?

– 2023-ban volt az első ilyen táborunk, s a Mi Hazánk elnökének az ötletéből született. Ennek alapja, hogy a jövő generációja egy nemzeti, hazafias szellemű közegben töltsön el egy hetet, úgy, hogy ez alatt nem a digitális világban éli a mindennapjait. Nálunk mindenki megtapasztalhatja, hogy létezik élet elektromos kütyük nélkül is, sőt ez alatt nagyon sokan arra is rájönnek, hogy mennyivel szabadabban, élvezetesebben, valóságosabban telnek a napjaik, ha nem tapad a szemük állandóan egy eszköz monitorjára.

– Kik lehetnek a Pajtárs Mozgalom tagjai, illetve kik lehetnek a nyári gyermektábor lakói?

– Hat és tizennyolc éves kor között bárki jelentkezhet a Pajtárs Mozgalomba, ahhoz, hogy valaki tagja lehessen a mozgalmunknak, első lépés a regisztráció.

Legnagyobb programunk a nyári táborunk, melyen jelenleg nyolc és tizennégy éves kor között vehetnek részt a gyermekek. Itt azonban van egy kiskapu, aki velünk táborozott az előző években, az akár tizenöt évesen is lehet táborlakó, ők már rangidősként segítik a kisebbek táborozását, miközben maguk is további élményekkel gazdagodnak. 

– Nézzük először a tagság feltételeit.

– Ez a pajtars.hu weboldalunkon való regisztrációval kezdődik, ezután kapnak egy tízpróbából álló feladatsort, amit elküldök részükre. Ennek teljesítését a szülő igazolja, s ha ez megtörtént, akkor kapnak egy tagsági kártyát, mellyel kifejezzük, számítunk rájuk, hozzánk tartoznak, és ők is számíthatnak a mozgalomra. 

Aztán havonta küldetéseket lehet teljesíteniük – melyek illeszkednek nevelési céljainkhoz –, ezek elvégzésével és a programjainkon való aktív részvétellel haladnak előre a ranglétrán.

Tagsági díj nincs nálunk, tagjaink minden rendezvényünket teljesen ingyenesen élvezhetik, sőt, még jutalmakat is kapnak egy-egy versenyeredményért vagy részvételért. Programjaink között szerepel a Tavaszi Pajtárs Túra, részt veszünk a Mi Hazánk majálisán, majd időben haladva jön a nyári táborunk. Télen pedig van egy Pajtárs Mikulás-délután nevű foglalkozásunk, vetélkedővel, ajándékkészítéssel. Ez is mindig remekül szokott sikerülni, különösen azért, mert itt újra személyesen találkozhatnak – a nyári tábor után némi kihagyással – a gyerekek, és természetesen a végén mindenki egy mikuláscsomaggal távozhat.

A rendezvényeinkre az ország minden pontjából, sőt, a határon túli magyarlakta területekről is érkeznek gyermekek. Egy évben tehát háromszor-négyszer tudunk találkozni személyesen, de a küldetések révén havonta tartjuk a kapcsolatot.

– A táborban mennyi pénzt költhetnek el a gyerekek?

– Forintra nincs szükségük, hiszen van saját fizetőeszközünk, a Pajtárs Pengő. Ezen híres magyar tudósaink, felfedezőink láthatók, így ide is becsempésztünk némi magyarságtudatot, némi tudományos ismeretet. A pengőkkel a nyári táborban lehet fizetni a Pajtárs Büfében. Mindenféle finomságot, többek között joghurtot, krémtúrót, gyümölcsöt, csokit, kekszet vehetnek értük a gyerekek, ezzel bérlik a sporteszközöket, fizetnek kauciót. De még a büntetés összegét is, ha valami gond akadt a magatartással vagy a szoba tájékán a tisztasággal, renddel, hiszen minden napot szobaszemlével indítunk. Viszont itt jutalomként is szolgál a Pajtárs Pengő, ha mindent rendben találunk. Nagyon élvezik tehát az ezzel történő gazdálkodást, annyira, hogy még adománygyűjtést és licitet is tartottunk táborunkban, hogy a gazdálkodási képességüket még tovább fejlesszük. 

– Ez a saját pénz nagyon érdekes kísérlet, mit kell még tudnunk a nyári táborról?

– Ez tekinthető a fő rendezvényünknek, ez a Pajtárs Mozgalom zászlóshajója. Idén harmadik alkalommal rendezzük meg, 2023-ban Cserháthalápon és Homorúdon voltunk – 30-30 gyermek részvételével –, 2024-ben Velencén már 160 fő volt ott a kísérőkkel együtt, most pedig a Tisza-tó mellé, Sarudra készülünk. Kétszer 120-as létszámkerettel egy-egy hetet tervezünk, melyből az első már három nap alatt be is telt. Így a második hetet is elindítottuk, most már csak ide lehet jelentkezni a pajtars.hu weboldalunkon a jelentkezés fül alatt.

Az első turnusunk – ami már betelt – július 20–26-ig tart, a második pedig július 27. – augusztus 2-ig. Ide tehát még várunk jelentkezőket, bár nem tudni meddig, hiszen már erre is jócskán érkeztek.

– Mennyibe kerül, és mit nyújt egy ilyen tábor a gyerekeknek?

– A részvétel a táborban ingyenes, a szülőknek csak annyi a feladatuk, hogy táborkezdésre elhozzák, tábor végeztével pedig hazavigyék a gyermeküket.

A táborban szakképzett pedagógusok felügyelnek mindenkire, és napi ötszöri étkezést biztosítunk. Természetesen emellett a szükséges infrastruktúrát is nyújtani tudjuk a táborozóknak, minden szükséges feltétel – ideértve az orvosi elsősegélyt is – adott a gondtalan együttléthez.

De ezek csak materiális dolgok; ami sokkal lényegesebb az egyediségünk szempontjából, az a jellemformálás, hiszen ez nevelésünk fő szándéka. Felhívjuk a figyelmet és be is bizonyítjuk, hogy a digitális világnál mennyivel jobb a valódi közösségi élmény, az együttlétek semmihez sem fogható öröme. Ezek megélésében segít többek között a Pajtárs Indulónk együtt éneklése, a zászlónk, a tábornyitó és táborzáró eseményeink. Van külön sorakozó, ébresztő és takarodó zenénk, megvan mikor és hol kell sorakoznia a táborlakóknak. S ezeket nemcsak mindenki megtanulja, de nagyon élvezik a bennük való részvételt is; például pillanatok alatt trombitaszóra összegyűlik a teljes tábor a zászlótéren, és érdeklődve hallgatják az aznapi programlehetőségeket.

– Ezek szerint a fegyelem fokozottan jelen van a táborban?

– Igen, a táboréletnek nálunk határozott keretei vannak. Például a saját kis körletüket önmaguknak kell kitakarítaniuk, amit ellenőrzünk, és adott esetben – ha úgy sikerült a takarítást megoldani – jutalmazunk is a már említett Pajtárs Pengővel.

Összességében elmondható, hogy az együttélés normáinak betartására, felelősségtudatra, egymás melletti kiállásra, környezettudatosságra való nevelést kapnak a lakóink, a sportversenyek, különböző vetélkedők pedig az egyéni és közösségi felelősség fontosságára tanítják Pajtársainkat.

Három alapelvünk: a hazaszeretet, a közösség, a hagyomány, s ezeknek megszerettetésére, befogadására épül a táborban szinte minden tevékenység. Ezt szolgálják a koruknak megfelelő történelmi előadások, sőt ezért rendezünk a környéken – egykori várainkhoz és híres városainkba – buszos kirándulásokat is. A közösség erejét a tábori megmérettetéseken, a tábortűz melletti közös énekléseken, a hagyományos tábori dolgok megélésén keresztül tudjuk megmutatni.

– Ezek a gyerekek a digitális világba nőttek bele, kibírják telefon nélkül?

– Vacsora után hozzávetőleg egy órára mindenki visszakapja a mobilját, ekkor beszélhet a szüleivel, szeretteivel. Ekkor elmesélhetik az aznapi kalandokat, és a szülők is megnyugszanak, hogy hallhattak gyermekük felől. Sőt, az külön megnyugtató számukra, hogy tudják, minden este ebben az időszakban számíthatnak a gyermekük hívására. Majd ismét begyűjtjük az eszközöket, így van idejük megint egymásra. Nagy beszélgetésekre a langyos esti szellőben a fapadoknál, társasozni a tábortűz és az elemlámpák fényénél, vagy csak viccelődni, nevetni, új barátokra találni.

De hogy ne is érezzék a kütyük hiányát napközben, rengeteg programot állítunk össze naponta a számukra, melyek közül választhatnak. Az ún. „programsáv” ideje alatt valamelyiken részt kell venniük, nincsen faházban lustálkodás, de a nekik szóló, számukra kedves programokkal gyorsan telik az idő. Ebben van sok közös játék, vetélkedés, sportesemény, ami élmény a számukra, de bevonjuk őket a játék utáni rendrakásba, el kell pakolniuk maguk után a kézműves foglalkozás anyagait, akárcsak egy jó családban a nekik passzoló házimunkákkal bízzuk meg őket. A délelőtti és délutáni programsáv utáni időszak az övék, ekkor szabadon játszhatnak a kihelyezett társasokkal, sporteszközökkel.

– Nem riasztó a gyerekeknek ez a sok munka, hiszen bizonyára sokan vannak, akiket otthon a szüleik megkímélnek ezektől?

– Egyrészt véleményem szerint ez egyáltalán nem sok, bár valóban a semmihez képest annak tűnhet. De mindennek célja van, s nem csupán az, hogy megszokják, azt, hogy rend legyen, de az is, hogy legyen belső igényük a tiszta környezetre, a segítségnyújtásra. El szeretnénk érni, hogy értékeljék azokat a dolgokat, amelyek a rendelkezésükre állnak, hiszen a társasjáték figurái, a focilabda, a pingpongütő, nyilván másnap is kell majd, ezért, hogy megtalálják őket, azokat a helyükre kell tenni. Vagy rászoktatni őket arra, hogy étkezés után vissza kell vinni a tálcát, mert ez a normális viselkedés.

A gyermekeknek kellenek a szabályok, a határok, a keretek, amik között mozoghatnak, hogy esetenként túlfeszítve a húrt, át-át lépegetve egy-egy határt, megtanulják a helyes viselkedésformákat. Hiszen így válnak majd társadalmunk beilleszkedett, értékes tagjaivá. Mi nem arra neveljük őket, hogy lógj ki a sorból, legyél egyedi, legyen lila a hajad és legyen tele fémkarikával az arcod, mert attól vagy menő, viszont mi arra tanítjuk meg őket, hogy tegyél a közösségért, tegyél magadért, álljál ki másokért és mi is kiállunk érted! Érezd jól magad köztünk, de ne bomlaszd a közösségünket a helytelen magatartásoddal! Nekem – mondhatom több mint másfél évtizedes pedagógiai szakmai múltammal és anyai ösztönömmel is – inkább az a furcsa és az elkeserítő, hogy ma az, ha nevelünk egy iskolában, egy táborban, egy akármilyen közösségben, ha elvárást támasztunk, de cserébe adunk is és jutalmazunk is, az sok embernek meghökkentő és vérlázító.

Mondjuk ki, azt tartják ma különösnek, ami néhány évtizeddel ezelőtt a megszokott, a normális volt. Mi csak normalitást nyújtunk, nincsen ebben semmilyen varázslat, nevelünk és élményt adunk, mert meggyőződésünk, hogy e kettő kell a gyermekek egészséges fejlődéséhez.

Válaszolva még a kérdésre, azt tudom felelni, hogy amikor meghirdettük az idei táborunkat, a tavalyiak 80 százaléka az első napokban már gyorsan be is regisztrált, alig várták már, hogy újra jelentkezhessenek. Van tehát egy masszív törzsbázisunk, de mindig jönnek újak is, bővülünk folyamatosan. Azt hiszem, sokak számára egy eddig ismeretlen új világ nyílt meg, de az is látható, hogyha helyes nevelési célzattal, az eszükre és a szívükre hatva vonjuk be őket ide, akkor egy idő után már borzasztóan jól érzik magukat a számukra eddig szokatlan élethelyzetekben.

– Még a tábor előtt mi lesz a legközelebbi programjuk?

– Április 25-én, a tavaszi szünetben egy túrát szervezünk, amelytől nem kell megijedni, hiszen a táv útvonala két óra alatt bejárható. A Normafánál gyülekezünk, felmegyünk a hegyre a kilátóhoz, onnan le a völgybe, majd a visszautat a 77 éves Széchenyi-hegyi Gyermekvasúttal tesszük meg. Természetesen ez a programunk is ingyenes a gyermekek számára, sőt némi útravalót is biztosítunk nekik.

Erre a programunkra leginkább családokat várunk, azért is, hogy ne csak a gyermekekkel ismerkedjünk meg, hanem a szüleikkel is legyen egy kapcsolati rendszerünk. Azonban, aki nem tudja megoldani, hogy csatlakozzon a gyermekéhez, annak természetesen megoldjuk a gyermek felügyeletét a pedagógusainkkal. Az állomásokon majd játszunk, beszélgetünk, tehát ismét egy csapatépítési lehetőséget teremtünk számukra. Emellett, gyönyörű kilátásban is részük lesz majd, miközben kimozdulva az otthonukból a természetben mozognak a gyermekek illetve a családok. A túrára jelentkezni szintén a weboldalunkon lehet.

– Említette, hogy a tábor is, ez a tavaszi program is, a Mikulás-délután is, és minden szolgáltatás ingyenes a gyermekeknek. Ki áll anyagilag a rendezvény mögött?

– Amikor létrejött a Pajtárs Mozgalom, akkor egy civil szervezet alapításában, alapítványként jött létre. Egy alapítványnak pedig bárki utalhat pénzt. Egyelőre legnagyobb támogatónk a Mi Hazánk Mozgalom, alapvetően ez biztosítja a működésünket, ez fedezi a kiadásainkat. De várjuk azokat a vállalkozásokat, cégeket, vagy akár magánszemélyeket is, akik hajlandóságot mutatnak arra, hogy valamilyen módon támogassanak minket, akiknek a hazaszeretet, a hagyományok megőrzése olyan értékek, amelyeket kötelességüknek éreznek közvetíteni a gyerekek számára is.

Minden támogatást szívesen veszünk, és ezekben a legkülönbözőbb módokon már eddig is volt némi részünk. Volt, aki ingyen szállított gyümölcsöt a táborba, más a tábori pólókat – minden évben minden gyermek kap egy pólót – nyomná nagyon kedvezményesen. Jó látni tehát, hogy sokakban megvan a segítő szándék, de hogy a gyerekek minél jobban érezhessék magukat, minél boldogabban teljen számukra a táborozás időszaka, és minél több helyre el tudjanak jutni, hívunk, várunk még további támogatókat is. Ez lehet akár anyagi – számlaszámunk Pajtárs Mozgalom a Gyermekekért Alapítvány, OTP Bank: 11735115-23589894 – akár természetbeni juttatás. Mindenkitől lehetősége szerinti segítséget kérünk és várunk. 

Mert nem szabad elfelejteni a jövő nemzedék sorsának alakítása a ma felnőttjeinek kezében van, és ha nem teszünk meg minden tőlünk telhetőt ennek jobbra fordítására, akkor ez a sors – hazánk, nemzetünk sorsa – bizony nagy veszélyeknek lehet kitéve.