A helyi önazonosságvédelmi törvény nem a magyar ingatlanvagyont védi

A helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet, amelyet 2025 júliusától kíván bevezetni a kormány, célja szerint a települési közösség önvédelmét segíti, társadalmi berendezkedésének, életmódjának, hagyományainak és szokásainak, illetve a település karakterének megőrzését és védelmét szolgálja. „A helyi önazonossághoz való jog alapján a települési közösség önvédelmet gyakorolhat. Az önvédelem elsősorban a települési közösség társadalmi berendezkedésének, életmódjának, hagyományainak és szokásainak, illetve a település karakterének megőrzését és védelmét szolgálja” – olvashatjuk a javaslatban a célkitűzést.

A bizonyára erős települési igényt érzékelte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, amikor a törvényjavaslatot megfogalmazta. A felkapott települések (Balaton-part, budapesti agglomeráció) önkormányzatai nem bírják csatornával, útkarbantartással, óvodával, orvossal kiszolgálni a megnövekedett lakosságszámot, még akkor sem, ha van adóbevételük, hát még ha nincs. 

A törvény hatásai szerteágazóak. Mindenekelőtt egyértelmű, hogy nagyon óvatosan fognak ehhez az eszközhöz nyúlni a képviselő-testületek, mert 

a helyi ingatlanforgalom korlátozásának a felvetése is azonnal csökkenti az ingatlanok árát, tehát a magyar lakosság vagyonának értékét. 

Amit aztán egy befektető, hazai vagy külföldi így olcsóbban megvehet, láttuk már ezt a folyamatot a privatizáció során. Emellett a törvényjavaslat maga is elég puha, számos kivételt, mentességet említ, például a törvény nem vonatkozna a nem természetes személyek betelepülésére és ingatlanszerzésére. Azaz céges munkásszállót továbbra is lehet építeni, és telerakni pakisztáni vagy fülöp-szigeteki vendégmunkással.

A budapesti kínai piac (forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)

Az ingatlanpiac és a lakhatás legforróbb területe éppen ez: a külföldiek, főleg a kulturálisan eltérő népesség betelepülésének mértéke. Ezen a területen nagyon is szükséges lenne akár markánsabb szabályok bevezetése. A budapesti, Balaton-parti és más, előnyös kondíciókkal rendelkező városok, települések ingatlanárai a külföldi, például a kimeríthetetlenül nagy kínai keresleti piac következtében a magyar vásárlók számára lassanként megfizethetetlenné válnak, a családtámogatások, és a magyar vevők nyakig eladósodása ellenére is. 

A külföldiek lakásvásárlási folyamatának a megakadályozására huszonöt évvel ezelőtt volt már egy kísérlet, de nagyon hamar ellehetetlenítették. 2000 áprilisától egy bő éven át Grespik László volt Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának vezetője (2002-ben a MIÉP országgyűlési képviselőjelöltje is). Hivatali ideje alatt Grespik több esetben elutasította külföldiek lakásvásárlási kérelmét. Emiatt számos pert is indítottak, amelyet aztán Grespik rendre elbukott, míg végül 2002 februárjában őt magát is felmentette Orbán Viktor miniszterelnök. Csurka írt róla a 2001. július 12-i Magyar Fórumban. 

„Budapesten jelenleg 167, azaz százhatvanhét olyan izraeli tulajdonban vagy döntő izraeli befolyás alatt álló cég, kft., rt., bt. működik, amelyik vagy kizárólag, vagy részben ingatlanügyletekkel foglalkozik. Ennek az adatnak a fényében hirtelen megvilágosodik a Grespik László elleni hajsza célja is. Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője, tehát hivatalból felügyelője a külföldiek ingatlanvásárlásainak, a fővárosban elsősorban lakásvásárlásainak. Belenézve a hivatali aktákba, feltűnt neki az évente több mint kétszáz izraeli ingatlanvásárló és az aránytalanság. A négy-ötmilliós Izraelből több igény érkezik, mint a szomszédos, nyolcvanmilliós Németországból? Nyilvánosságra hozta az adatot. Majdnem agyonütötte a sajtó, gúny tárgya lett minden mondata, személye. Üldözik ma is.”

Kínai negyed Budapesten (forrás: budapestimages.com)

Ma talán az izraeli betelepülésnél is erősebb, és tőkeerősebb a kínai (ázsiai) igény, amelyre Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője már tavaly rámutatott az Országgyűlésben. A kínaiak nem nézik a lakás állapotát, árát, helyszínét, csak veszik az ingatlanokat, sokszor egymástól, itt működő kínai cégektől. Mellettük természetesen más nemzetiségű, a magyaroknál vagyonosabb ingatlanvásárlók is jelen vannak a piacon, a magyarok pedig egyre inkább kiszorulnak. A főváros is érzékeli a folyamatot, mert tavaly ősszel kétéves moratóriumot javasolt a nem EGT országokból érkezők lakásvásárlására, ez azonban nem jelent hatékony megoldást a problémára.

A tőkeerős idegen felvásárlási folyamat előbb-utóbb bérlővé teszi a Magyarországon jelenleg még birtokon belül lévő magyarságot. 

Európában már megtörtént a lakásvagyon-koncentráció: például a legnagyobb német ingatlantulajdonos, a TAG például 85 000 lakóingatlannal rendelkezik, miközben a németek felének nincs saját lakása. Az eladó persze örül, amikor drágán eladja a lakását egy külföldinek, de a folyamat végének az ő utódai is kárvallottai lesznek, ezért az ingatlanpiac magyar érdekű szabályozása érdekében sürgősen szükség van a most tárgyalandó törvényjavaslatnál következetesebb és hatékonyabb jogszabályok megalkotására. Mert a helyi önazonosság védelme és a magyar ingatlanvagyon magyar kézben tartása alapvető nemzeti érdek.

(Kiemelt kép forrása: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu)