Sokkal több magyar zöldséget szeretnének látni a termelők a boltokban

Sokkal több magyar zöldséget szeretnének látni a termelők a boltokban, ennek aránya ugyanis még mindig nem tért vissza a 2019-es szintekhez – derült ki a DélKerTÉSZ eseményén. A zöldségeknél továbbra is nagyon erős az importnyomás, azaz sok termék az unión kívülről, például Észak-Afrikából érkezik. Holott a szezonban a magyar termelők el tudják látni a vásárlókat paprikával és paradicsommal, ráadásul ezeknek még az ökológiai lábnyoma is jóval kisebb. A fogyasztók azonban továbbra is rendkívül árérzékenyek, a magyar termelők pedig sokszor nem azonos rajtvonalról indulnak, mivel a szigorú szabályozások rengeteg extra költséget jelentenek – írta meg a 24.hu.

A kormány neoliberális gazdaságpolitikájának ékes bizonyítéka, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt az importált zöldségek aránya a magyarországi boltokban. Vagyis, míg a jó magyar termőföldekről az akkumulátorgyárak, a boltokból a külföldi import szorítja ki a magyar termelőket.

Erre válaszul szervezték meg az 500 szentesi termelőt tömörítő Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ) sajtóeseményét, ahol dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnök-ügyvezetője arról beszélt, kiemelten fontos, hogy a frisspiaci termékeknél – mint például a paprika és paradicsom – a jelenleg elérthetőnél magasabb legyen a magyar termékek aránya az üzletekben.

A cél a szezonban, azaz április második felétől október végéig 80 százalék körüli arány lenne, ez azt jelenti, hogy a 2019-ben, 2020-ban tapasztalható szintekhez kellene visszatérni. Jelenleg ugyanis Magyarországon és Közép-Kelet-Európában is rendkívül erős az importnyomás, a boltokban a májusi szezon kezdete után is óriási mennyiségben érhetőek el például az észak-afrikai régióból származó paprikák. Ez pedig nehéz helyzetbe hozza a magyar termelőket.

A szervezet szorgalmazza továbbá a német és osztrák minta átvételét, miszerint 

külön polcokon kellene elhelyezni a termelőszövetkezetektől származó hazai árukat. 

A gazdák szerint a magyar termények minőségben, de akár mennyiségben is képesek felvenni a versenyt a külföldi importtal. A probléma sokkal inkább azzal van, hogy „nem ugyanott van a startvonal”.

Példaként hozták fel a szabályozásokat. Hiszen, míg az EU-n belül a termelőknek rendkívül szigorú ellenőrzéseknek kell megfelelniük, figyelniük kell az ún. „fenntarthatóságra” és munkakörülményekre is, ráadásul minőségbiztosítási folyamatoknak is eleget kell tenniük, addig például az észak-afrikai országokra ezeknél sokkal enyhébb előírások vonatkoznak. Ami nyilvánvalóan előnyösebb helyzetbe hozza őket.

Nem segíti a termelők helyzetét a brutálisan magas magyar áfa sem, ahogyan az sem, hogy a Szlovákiához képest lényegesen nagyobb környezetvédelmi termékdíj (EPR) kerül rá a zöldségekre. Ez azért is probléma, mivel „csodás”, „dübörgő” gazdaságunkban az átlagfogyasztó rá van kényszerülve, hogy a boltokban mindenből a legolcsóbbat keresse a minőségi termékek helyett. Ami megint csak az importnak kedvez.

A termelők számára egyre nagyobb problémát jelent, hogy a minimális költségeket is alig lehet beépíteni az árakba. A termelői árak 2025 első öt hónapjában a fehér paprikánál és a fürtös paradicsomnál a tavalyi szinten ragadtak, a paradicsom különlegességek és a kaliforniai paprika termékeknél 25 százalékkal csökkentek. Egyedül a hegyes erős paprikánál volt a munkabéreket elérő termelőiár-növekedés.

Pedig a helyben termelt zöldségeknek és gyümölcsöknek számos előnye van. Egyrészt, hazai, jó minőségű földben termett, (remélhetőleg) ellenőrzött körülmények között. Ráadásul a globális kapitalizmus egyik rákfenéjét, a hosszúra nyúlt ellátási láncolatot is kiiktatja a képletből, mely egyébként a környezetszennyezés egyik éllovasa napjainkban, bár erre a „szakértők” nem szeretnek mutogatni.

A szövetkezet termelői mindent elkövetnek azért, hogy egyre nagyobb mennyiségben legyen elérhető a lehető legjobb minőségű hazai paprika és paradicsom. Kiemelten fontosnak tartják, hogy a magyar termékek, így a szentesi zöldségek minél több áruházláncnál elérhetőek legyenek. Annak érdekében, hogy minél több fogyasztót elérjenek, a DélKerTÉSZ célja, hogy saját fizikai és online bolttal is megjelenjen. Ha már a „nemzeti” kétharmad nem támogatja a magyar mezőgazdaságot, majd a termelők kezükbe veszik a sorsuk.