Debrecen a vendégmunkások árnyékában?! – interjú a Mi Hazánk debreceni önkormányzati képviselőjével

Miközben a kormány folytatná az akkumulátorgyárakra épülő gazdaságpolitikáját, Debrecenben egyre nagyobb a lakossági feszültség: a kínai CATL gyár környezeti hatásai, az érkező vendégmunkások és a közelmúlt súlyos bűncselekményei újraélesztették a vitát a város jövőjéről. A Mi Hazánk Mozgalom helyi képviselője, Salánkiné Kuti Zsuzsanna szerint a második ütem felfüggesztése csak a kezdet. Interjúnkban arról kérdeztük a politikust, hogyan látja a párt Debrecen helyzetét, mit jelent számukra az ellenállás, és milyen alternatívát kínálnak a gyárak helyett.

– Kezdjük a legfrissebb hírrel: A CATL bejelentette, hogy felfüggeszti a debreceni akkumulátorgyár második ütemének kivitelezését. Ön szerint minek tudható be ez a döntés? Mit gondol a Mi Hazánk a kormány akkumulátorgyárakra épülő gazdaságpolitikájáról?

– A világgazdasági folyamatok alakulása nyilván hatással van a kínai akkumulátorgyártásra. Donald Trump megválasztása után ez csak idő kérdése volt. A CATL pénzügyi beszámolójában is erről értekezik, jóllehet a hongkongi tőzsdei megjelenésének köszönhetően rendelkezik a II. ütem megvalósításához szükséges tőkével, a beruházás folytatásához a gazdasági és piaci környezet javulására lenne szükség. Az elektromos járművek iránti kereslet jelentősebb növekedése azonban egyelőre várat magára Európában.
 

A továbbiakban nem tartom kizártnak, hogy ezek a folyamatok az első ütem termelékenységére is hatással lesznek, akkor pedig Debrecen 2021–2030-as gazdasági programját is felül kell vizsgálni. A Mi Hazánk Mozgalom a kezdetektől ellenzi a kormány akkumulátor-nagyhatalmi koncepcióját, ez egy teljes tévút. Ehhez nincsenek meg az adottságaink, sem környezetvédelmi, sem gazdasági, sem társadalmi szempontból nem kívánatos. Akkumulátorgyárak helyett feldolgozóipart! – ebben hiszünk.

– Többször felszólaltak a kínai akkugyár ellen, különösen környezetvédelmi szempontból. Milyen konkrét problémákat tapasztaltak az elmúlt hónapokban, akár szennyezés, akár lakossági panaszok terén?

– Környezetvédelmi szempontból az a véleményünk, hogy a kormányhivatal tolla elég vékonyan fog, a bírságok semmilyen elrettentő erővel nem bírnak. A Halms Hungary Kft. 1 millió 980 ezer forintos bírságot kaptott, mert a hatóságok vizsgálata során kiderült, hogy a Halms telephelyéről titokban a Kisgugyori-csatornába vezették a szennyezett vizet. A kis összegű bírság ellenére a kormányhivatali határozatból az derül ki, hogy az elektromos autók motoregységeinek gyártására specializálódott cég a környezetkárosításra rendezkedett be, a szennyezett esővizet ugyanis nem az előírásoknak megfelelően vezették el. Számtalanszor hangot adtunk annak, hogy ilyen nevetséges bírságokkal nem lehet garantálni a debreceniek biztonságát, a kínai partnereket pedig a profiton kívül nem érdekli egyéb – ezzel a novemberi közgyűlésen dr. Papp László polgármester urat is szembesítettem. 

A Semcorp június 16-án indította el a kibocsátó pontforrások tesztüzemét, majd néhány nap múlva a környezetvédelmi hatóság azonnali hatállyal felfüggesztette a Semcorp Hungary Kft. szeparátorfólia üzeme 7 pontforrásának próbaüzemét. A hatóság döntésének oka, hogy az épület 16 pontforrásának kibocsátásáról készült mérési jegyzőkönyvek alapján 7 túllépi az egységes környezethasználati engedélyben meghatározott
határértékeket.

A környezetvédelmi problémák mellett a társadalmi problémák sem elhanyagolhatóak. Tele van a város vendégmunkásokkal, akik mind az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet (ÉNYGÖ) közelében, mind a Déli Gazdasági Övezet (DGÖ) közelében, mind a belvárosban megtalálhatóak. Teljesen más a vezetési kultúrájuk, a társas viselkedési szokásaik, már most érzékelhető, hogy komoly problémákkal nézünk szembe a jövőben.

A DGÖ mellett lévő Szepes gyakorlatilag végnapjait éli, az önkormányzat a reptér fejlesztése miatt elkezdte felvásárolni az ingatlanokat, azokat nem tartja rendben, gazosak, elhanyagoltak, az ott élők pedig félnek az illegális lakásfoglalóktól és csavargóktól.

– Egyre több szó esik a vendégmunkásokról Debrecenben – köztük filippínó dolgozókról is. Ön szerint milyen hatással vannak ők a helyi közösségre, a közbiztonságra és a munkaerőpiacra?

– Nem tartom helyesnek a vendégmunkások nagy számú megjelenését Debrecenben. Rendkívül rossz hatással vannak a béralkuhelyzetekre, sokan már most félnek, hogy elvehetik a munkájukat, tudok is olyan biztonsági őrről, akit ilyen módon cseréltek le egy raktárban. Teljesen másképp állnak a mindennapi helyzetekhez, legyen szó a nőkkel való bánásmódról, a környezetünk rendben tartásáról, a vezetési kultúráról vagy a konfliktuskezelésről.

– A Mi Hazánk a vendégmunkásprogram teljes leállítását követeli. Mit javasolnak ehelyett? Hogyan lehetne helyi munkaerővel megoldani az ipari kapacitásokat?

– Azt gondolom, hogy elsősorban nem olyan beruházásokban kellene gondolkozni, amelyek a vendégmunkások behozatalára épülnek. Teljes gazdasági reformot kellene végrehajtani, a multik támogatása helyett a családi, kis- és középvállalkozásokat kellene támogatni, amelyek helyi munkaerőre épülnek. Ehhez elengedhetetlen a versenyképes fizetések megteremtése, a gazdaság rendbetétele.

– A közelmúltban egy súlyos bűncselekmény is napvilágra került, amelyben a hírek szerint a CATL egyik kínai vezetője érintett. Hogyan reagáltak erre a Mi Hazánk debreceni szervezetének tagjai, és milyen következményeket várnak?

– Mélyen elítéljük az erőszakos cselekedetek minden formáját, és elvárjuk, hogy a hatóságok minél hamarabb tegyenek pontot ennek az ügynek a végére, az elkövető pedig kapja meg büntetését.

– Sokan azt mondhatják a közleményeket olvasva, hogy a párt önkormányzati szinten „csak tiltakozik”, de nem épít. Mit válaszol erre? Milyen pozitív javaslatokat, alternatívát kínálnak Debrecen iparpolitikájára?

– Aki figyelemmel követte a debreceni iparosítási folyamatokat, az pontosan tudja, hogy nemcsak szavakban, hanem tettekben is elkövettünk mindent, hogy ezek a gyárak ne épüljenek meg
Debrecenben. Népszavazási kezdeményezéseket adtunk be, tüntettünk, aláírásokat gyűjtöttünk, én magam ott voltam, amikor civil szervezet adott be népszavazás kérdést hitelesítésre, abban reménykedtem, hogy talán azokat átengedi a bizottság – nem így lett. Többször megfogalmaztuk, hogy mi egy emberközpontú gazdaságfejlesztésben hiszünk, nem az összeszerelő üzemekben. Debrecen kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, én magam ebben látnám a jövőt. Az élet és a gazdasági folyamatok is igazolják lassan ezeket, ennek ellenére a mezőgazdasági tevékenység egy-két kivétellel, folyamatosan csökken Debrecenben.

– Végezetül: hogyan látja a debreceni lakosság hangulatát most? Van esély arra, hogy a helyiek tömegesen a Mi Hazánk mögé állnak ezekben az ügyekben?

– Van egy nagyfokú elégedetlenség a városban. Több kormánypárti szavazó jelezte nekem a tavalyi aláírásgyűjtések során, hogy ők Polgármester urat és a jelenlegi városvezetést támogatják, de az akkumulátorgyárak idetelepítésével nem értenek egyet, hanem e tekintetben a mi álláspontunkkal tudnak azonosulni. Leginkább a környezetterhelő hatásoktól félnek, illetve a társadalmi változásoktól. A felmerülő problémákat a városvezetés igyekszik kezelni, az iparosítási folyamatok révén megfogalmazodó aggályokra például a Debreceni Egyetem munkatársaival megalkották a Környezeti Ellenőrző Rendszert, a Zöld Őrszemet, amely folyamatos adatokat nyújt a környezetünkről, ezt mi is támogattuk a közgyűlésben. 

Ezt a rendszert azonban a helyén kell kezelni, a megelőzésben fontos szerepe lehet, ugyanakkor ténylegesen szankcionálni nem tud, az a hatóságok jogköre, és pontosan tudjuk, hogy az ilyen gyárakra borzasztóan nehéz hatni, ezt láthatjuk az országban szinte minden akkumulátorgyár esetében. Az elejétől fogva számíthattak ránk a debreceniek, ez a jövőben is így lesz, minden körülmények között kiállunk a lakosság érdekei mellett, figyelemmel kísérjük a gazdasági-társadalmi folyamatokat, felhívjuk a problémákra a figyelmet és igyekszünk megoldani azokat.