Nem várt akadályok a rezsistopban

A 2026-os esztendő a szokásosnál jóval hidegebb időjárással indult, ami a magyar háztartások fűtési igényét jelentősen megemelte. A családok védelme érdekében a kormány rendeletben rögzítette a „januári rezsistop” részleteit. Az Energiaügyi Minisztérium friss tájékoztatásával kiegészülve most már pontosan látható, kik, mikor és milyen formában kapják meg a támogatást – és mennyibe kerül mindez.

Az előző heti Kormányinfón már megtudhattuk a januári rezsistop legfőbb részleteit. Ezek közé tartozik, hogy a kormány 30 százalékos mennyiségi és árkedvezményt biztosít a januári gáz-, áram- és távhőfogyasztásra a januári hideg okozta többletköltségek miatt. A frissen megjelent kormányrendelet alapján immár a pontos részletek is megismerhetők. 

Földgázzal fűtők 

A földgázt használó lakossági fogyasztók számára a rendszer viszonylag egyszerűen működik, de a számlázási mód jelentősen befolyásolja a kedvezmény megjelenésének idejét. A gázfogyasztás esetében a kedvezmény fogyasztási helyhez kötött, így akinek több ingatlana is gázzal fűtött (és van mérőórája), mindenhol jogosult lehet a kompenzációra. A kedvezmény megilleti az állami vagy önkormányzati lakások bérlőit is, a társasházaknál pedig a lakásszám alapján szorzott sávhatár érvényesül. De nézzük, a különböző elszámolási módok esetén mi a helyzet. Diktálós és havi elszámolású ügyfelek: esetükben a szolgáltató a január havi fogyasztás 30 százalékát kitevő mennyiségi kedvezményt közvetlenül a januári fogyasztást tartalmazó számlában érvényesíti. Amennyiben a kedvezmény összege magasabb lenne, mint maga a számla értéke, a fennmaradó részt a következő havi számlákból vonják le. Átalánydíjas (részszámlás) fogyasztók: a kedvezményt nem a havi részszámláikban fogják látni, hanem a 2026-os éves elszámoló számlájukban kapják meg egy összegben. Fontos, hogy ezeket a számlákat a szolgáltatók legkorábban 2026. május 16-tól kezdik kiküldeni. A rendelet egyik legfontosabb eleme kimondja, hogy ha egy fogyasztó 2025-ben nem lépte át a rezsicsökkentett sávhatárt, akkor a januári hideg miatt megnövekedett fogyasztása ellenére sem számlázhatnak neki piaci árat – a „piaci ár” ez esetben a 1729 köbméteres éves fogyasztás feletti 767 forintos köbméterenkénti árat jelenti. A rendelet kimondja, hogy a szolgáltató köteles a kedvezmény mértékét addig növelni, amíg a fogyasztó fizetési kötelezettsége a kedvezményes sávon belül marad. 

Árammal fűtők 

Ahogy azt eddig is többször kiemelték a kormányzati kommunikációban: a villamos energia esetében a kedvezmény nem automatikus. A szolgáltatók február 15-ig tájékoztatják az ügyfeleket a részletekről, ezt követően a fogyasztónak 2026. április 30-ig nyilatkoznia kell, hogy igényli a 30 százalékos jóváírást. Csak egyetlen mérési pontra (egy villanyórára, legyen az A1, B vagy H tarifás) kérhető, akkor is, ha több van a fogyasztó nevén. Mivel a gázkedvezmény automatikus, aki utólag mégis az áramkedvezményt választja (mert nyilatkozik), annak a gázszámláján a már esetlegesen jóváírt összeget a szolgáltató utólagosan visszaveszi (korrigálja). 

Dupla kedvezmény tehát nincs. Aki a nyilatkozatot elmulasztja, az véglegesen elveszíti a jogosultságát. Távhőszolgáltatás és kártyás mérők A távhővel fűtők számára a szolgáltatók február 20-ig küldenek értesítést. Itt fontos technikai részlet, hogy a 30 százalékos csökkentés kizárólag a szolgáltatási díj alapdíj nélküli részére (hődíj) vonatkozik. Mivel a távhőszámlák jelentős részét a fix alapdíj teszi ki, a lakók a végösszegben nem teljes 30 százalékos, hanem ennél valamivel kisebb arányú csökkenést fognak tapasztalni. Az előre fizető (kártyás) mérővel rendelkező, jellemzően rászorulóbb fogyasztók pedig egy fix, 7000 forintos támogatást kapnak, amelyet a szolgáltató március 31-ig ír jóvá a folyószámla-egyenlegükön. 

És ki fogja mindezt kifizetni? 

A jogszabály értelmében a többletköltséget az energiapolitikáért felelős miniszter elkülönített költségvetési forrásból biztosítja a rezsivédelmi szolgáltatást nyújtó – lényegében MVM – költségnövekedésének és bevételkiesésének ellentételezésére. 

Bár már korábban is jelezték, most vált hivatalossá, hogy az állam az energiaszolgáltatókra kivetett extra jövedelemadóból, tehát a „Robin Hood-adó” néven elhíresült többlet bevételi forrásból teremti elő a fedezet egy részét: az érintett energiavállalatok a 2024-es árbevételük 0,5 százalékát fizetik be különadóként – az adó mértéke ugyanakkor nem haladhatja meg a 2024-es jövedelemadó-alap 50 százalékát. Ezzel a kormány gyakorlatilag az energiaszektor profitjának egy részét csoportosítja át közvetlenül a lakossági számlák kompenzálására. 

Akik kimaradtak

Czepek Gábor miniszterhelyettes indoklása szerint a rendelet technikai okokból nem terjed ki a szilárd tüzelőanyaggal (tűzifa, szén) vagy palackos gázzal fűtőkre. 

A fával, szénnel, palackos gázzal stb. fűtők azért nem részesülnek a januári kedvezményből, mert a kormány csak erősen szabályozott, átlátható területeken képes könnyen beavatkozni – tette hozzá. A tárca érvelése szerint ugyanakkor „végső soron ők is részesülnek a segítségből”, hiszen villanyt ők is használnak, így lehetőségük van arra, hogy a villanyszámlájukra kérjék a 30 százalékos kompenzációt. Azonban a fatüzelés döntően vidéki, alacsonyabb jövedelmű háztartásokra jellemző. Esetükben a felkínált villanyár-kompenzáció mértéke – amely átlagosan mindössze pár ezer forintot jelent – eltörpül a januári többletfűtés tízezres nagyságrendű költségei mellett. 

A probléma technikai jellegű is: míg a vezetékes gáz esetében a fizetendő, már elfűtött gáz utáni végösszeg csökken, a tűzifát azonnal, készpénzben kell általában kifizetni, amire nem minden háztartásnak volt fedezete – írta a Portfólió.

Kapcsolódó: