Brüsszel népességcserét indít: megnyílnak Európa kapui az indiai munkaerő előtt

Január 27-én befejezték a tárgyalásokat az Európai Unió és India közti szabadkereskedelmi egyezményről, jelentette be a két fél egy közös nyilatkozatban. A dokumentum szerint „ez a történelmi megállapodás mérföldkő”, jelentősen erősíteni fogja többek között a kétoldalú kereskedelmi és befektetési kapcsolatokat. A megállapodáshoz külön egyezmény kapcsolódik a munkavállalók mozgásáról. Eszerint indiai hallgatók, szakemberek és különböző ágazatok munkavállalói könnyített eljárással juthatnak Európába. Újdelhiben most megalapítják az első Legal Gateway Office-t (EU által finanszírozott jogi közvetítő iroda). Ez a brüsszeli finanszírozású iroda indiai munkavállalókat toboroz európai állásokra, intézi számukra a vízumokat, és összekapcsolja őket a munkaadókkal, elsősorban multinacionális szolgáltatócégekkel és munkaerő-közvetítő hálózatokkal, a Fidesz által támogatott vendégmunkásprogramokra építve, miközben az európai fiatalok munkanélküliségi aránya továbbra is magas.

Kereskedelembe csomagolt munkaerőimport

A megállapodás hatóköre széles. Az egyezmény összesen 144 szolgáltatási részterületre terjed ki. Informatika, tanácsadás, oktatás és más vállalati szolgáltatások tartoznak ide. India a szakemberekre vonatkozó rendelkezésekben kedvezőbb feltételeket kapott, mint bármely más EU-partner. A dokumentum a képesítések kölcsönös elismeréséről is rendelkezik: összekapcsolják az indiai és az európai szakmai jogosultsági rendszereket (diplomák és szakmai jogosultságok). Indiai orvosok, fogorvosok és ápolók európai engedéllyel kezelhetnek európai betegeket anélkül, hogy átestek volna az európai orvosi kamarák ellenőrzésén. Egy budapesti vagy varsói beteg hamarosan olyan szakemberrel találkozhat, aki mumbai vagy delhi egyetemeken tanult, európai szakmai ellenőrzés nélkül.

Képesítések ellenőrzés nélkül

A képesítések elismerése komoly kockázatokkal jár. 2021-ben a Manav Bharti Egyetem botrányában derült ki, hogy az általuk kiállított 41 ezer diplomából 36 ezer hamisítvány volt. Ezeket Szingapúrban, Malajziában, az Egyesült Államokban és Kanadában dolgozó munkavállalók használták. 2026 januárjában a délnyugat-indiai Kerala államban a hatóságok kiterjedt hálózatot számoltak fel, amely során több mint 100 000 hamis diplomát foglaltak le. Az érintett dokumentumok 22 különböző egyetem nevében állítottak ki valótlan végzettséget, elsősorban kritikus fontosságú területeken, mint az orvosi, ápolói és mérnöki szektor. Az indiai University Grants Commission (az indiai felsőoktatás felügyeleti szerve) éves listát vezet a hamis egyetemekről, jelenleg 21 intézmény szerepel rajta. A Kashmir Media Service szerint 2026 elejére akár több mint egymillió hamis bizonyítvány lehet forgalomban. Ezek a botrányok magyarázzák Ausztrália döntését is, amely 2026 januárjában az indiai diákvízumra jelentkezőket (tanulmányi célú belépés) a legnagyobb kockázatú kategóriába sorolta.

Felelősségi szabályok nincsenek az egyezményben. Ha indiai képesítéssel rendelkező szakember orvosi hibát követ el, a jogi felelősség tisztázatlan marad. A tagállamok egészségügyi hatóságai nem ellenőrizték a képesítéseket. Az elismerés uniós szinten történt.

A jelenség az egészségügyi szektorban ölt leginkább kritikus formát. A Deutsche Welle riportja szerint Csennaiban indiai ápolók csoportjai intenzív, gyorsított nyelvtanfolyamokon készülnek az európai munkavállalásra: mindössze hat hónap áll rendelkezésükre, hogy elsajátítsák a német nyelv alapjait. Az egyik résztvevő ápoló, Rámalaksmi elmondta: „Külföldön akarok dolgozni. Pénzügyileg rendezni akarom a családom helyzetét, és saját házat akarok építeni.” Miközben Rámalaksmi európai házról álmodik, német ápolók, akik már évek óta dolgoznak az egészségügyben, saját lakást sem tudnak vásárolni a müncheni vagy berlini árak mellett. A rendszer nemhogy megerősítést kap, hanem egyszerűen lecserélik a még meglévő szakmabélieket is.

Az informatikai szektor az átalakulás egyik legérzékenyebb területe. Miközben az európai techvállalatok jelentős létszámleépítéseket hajtanak végre, a pályakezdő helyi szakemberek pedig egyre súlyosabb elhelyezkedési nehézségekkel küzdenek, a 2026-os évvel megnyílnak az első jelentős indiai létszámkeretek. Ez a kontraszt azt jelzi, hogy a piaci igények kielégítése helyett egyfajta strukturális munkaerőcsere veszi kezdetét, ahol a hazai kompetenciákat távoli forrásból származó, kvóták alapján érkező szakemberek váltják fel.

A munkavállalók mozgása eltérően érinti a tagállamokat, lenyomva a béreket és gyengítve a hazai munkaerő alkupozícióját. Egy lengyel közösségimédia-felhasználó ezt írta: „Az emberek gyakran kérdezik tőlem, miért telepednének le külföldiek Lengyelországban Németország helyett? Nem hiszik, hogy minket gyarmatosítanak az indiaiak, mert jobb lehetőségeik vannak. Itt az egyik válasz: lengyel IT-cégeknél gyakran kötelező az angol nyelv, míg Németország megköveteli az IT-dolgozóktól a német nyelv használatát.”

Lakhatás, közbiztonság, szociális terhelés

Különösen az egészségügyben kritikus a nyelvi felkészületlenség. Az orvos és beteg közti kommunikáció pontossága életmentő helyzetekben döntő lehet. Nyelvi követelmények márpedig nem szerepelnek az egyezményben. Minden ország maga dönt erről, ami országonként eltérő megoldásokhoz vezet.

Brüsszel érvelése szerint a legális migrációs csatornák kiszélesítését az illegális bevándorlók hatékonyabb kitoloncolása ellensúlyozná, ám az Európai Bizottság eddigi gyakorlata e téren finoman szólva sem mutat átütő sikert. Ezzel szemben Ausztrália 2026 januárjában éppen ellentétes stratégiát választott: a csalárd kérelmek és a vízumvisszaélések növekedése miatt az indiai diákvízum-igénylőket a legmagasabb kockázati kategóriába sorolta. Az ausztrál belügyminisztérium szigorú feltételeket – teljes pénzügyi átláthatóságot és a valós tanulmányi szándék igazolását – írt elő, míg az uniós egyezményből hiányoznak a hasonló kontrollmechanizmusok. Félő, hogy amint a gazdasági szereplők berendezkednek az indiai munkaerő alkalmazására, a tagállamok politikai mozgástere a korlátozásokra minimálisra csökken. Ez rávilágít a folyamat mélyebb természetére: a kereskedelmi megállapodások technikai paravánja mögött valójában Európa hosszú távú demográfiai jövőjéről és társadalmi szerkezetéről születnek megmásíthatatlannak tűnő döntések.

Ki dönt valójában?

Az EU jóváhagyása után, a Fidesz vezette magyar kormány és más tagállamok beleegyezésével, minden tagállamra vonatkozik a megállapodás. Egyetlen tagállam sem vétózhatja meg. A magyar, lengyel vagy német parlament szavazhat ellene, de az EU-s jóváhagyás után kötelesek végrehajtani. A választott nemzeti kormányok tehetetlenek. Az egyezmény átlátható nyilvános vita nélkül született meg, kereskedelmi tárgyalások keretében.

Az India-megállapodás sablonná válik. Brüsszel ezt a konstrukciót használhatja Pakisztánnal, Bangladessel és az észak-afrikai országokkal folytatott jövőbeli tárgyalások során is. 

A kereskedelmi keretbe ágyazott munkaerőmozgás egy olyan önműködő mechanizmust hoz létre, amely a jövőben rutinszerűen alkalmazhatóvá válik. Ezt a folyamatot a Brüsszelhez igazodó politikai erők – köztük a Tisza Párt – várhatóan támogatni fogják.

A megállapodás sürgetése mögött geopolitikai kényszerpálya húzódik: a washingtoni kereskedelmi doktrína és az Európai Unió törekvése, hogy csökkentse gazdasági függőségét Kínától. A paktum ugyanakkor túlmutat a gazdaságon: kiterjedt stratégiai elköteleződést rögzít a tengeri biztonság, a digitális ellenállóképesség és a terrorelhárítás területén is.

A véglegesítéshez már csak az Európai Tanács és az Európai Parlament jóváhagyása, valamint az indiai ratifikáció szükséges; a végrehajtási keretszabályok várhatóan 2026 közepén lépnek életbe. Ez a jogi konstrukció azonban alapjaiban írhatja át az európai nagyvárosok demográfiai arculatát. Fennáll a kockázata, hogy a hazai szakemberek fokozatosan kiszorulnak saját munkaerőpiacukról, a folyamat pedig olyan strukturális változásokat indít el, amelyek hosszú távon visszafordíthatatlanná válnak.

(European Conservative, The Hindu, Times Higher Education, DW – Deutsche Welle és Magyar Jelen nyomán)

Kapcsolódó: