Devizakárosultak millió várhatják az Alkotmánybíróság keddi döntését
2021-es tüntetés az Alkotmánybíróság előtt – akkor a kötelező Covid-oltások ellen | Kép forrása: mihazank.hu
Február 10-én, kedden tárgyalja az Alkotmánybíróság dr. Kriston István ügyvéd, Európa-jogi szakjogász beadványát, amelyben a 2014-es DH1 törvényben foglalt MNB középárfolyamú forintosítással a devizaadósoknak okozott vagyoni hátrány, azaz károkozás miatt kéri megállapítani a DH1 törvény 3. § (2) bekezdésének alkotmányellenességét – derül ki az ügyvédi közösségi oldalán megjelent közleményéből.
Az ügyet tárgyaló öttagú tanácsban dr. Lomnici Zoltán (a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke) lesz a tanácsvezető, és Hörcherné dr. Marosi Ildikó (volt kúriai bíró), dr. Kozma Ákos (egyetemi adjunktus), Prof. Dr. Patyi András (NKE volt rektora), dr. Szabó Marcel (EU-tanszékvezető) lesznek a tanácstag alkotmánybírók.
Az ügyvédi közlemény alapján az eredmény vagy a panaszolt jogerős ítélet megsemmisítése lehet (ezzel elismerve, hogy a perbe fogott törvényi rendelkezés alkotmányellenes), vagy az AB panasz visszautasítása valamely formai, eljárásjogi kifogással (ez menekülés az érdemi döntés elől), vagy a panasz érdemi elutasítása. Dr. Kriston István szerint az utóbbi két döntés, tehát a formai vagy érdemi elutasítás
„megnyitja az utat az EJEB-Strasbourg nemzetközi bírósághoz forduláshoz a Magyar Állam ellen a nemzetközi Római Egyezmény megsértése miatti kártérítés (méltányos elégtétel) iránt”.
A jogban járatlan olvasó és újságíró éppen csak érzékeli, hogy február tizedikén jelentősebb repedés keletkezhet a devizakárosultakat a nyomorukba bebetonozó szarkofágon.
Akár újelszámolásra kötelezhetik a bankokat kedvező döntés esetén
A bíróságok eddigi gyakorlata, devizás „ügykezelése” mintha egyre inkább sarokba lenne szorítva, mert van egy-két elszánt jogvédő ügyvéd és civil, aki nem hagyja magát lesöpörni. Ha az Alkotmánybíróság bátor és tisztánlátó, akkor már a döntés napján az. Ha nem, akkor csak újabb évek múlva, az európai bírósági kör megfutása után.
Az Európai Bíróságon ugyanis rendre megszületnek azok az ítéletek, végzések, például a C-630/23, a C-520/21,, a C-565/23-as, és az ezekben foglalt előzmények vissza a Kásler-ítéletig. Ezek az ítéletek a fogyasztókat védik a bankok, követeléskezelők és végrehajtók mohósága ellen, de végrehajtásukat a magyar kúriai és alsóbb bírósági döntések eddig megpróbáltak a hitelezők érdekében lefékezni, csak az árfolyamkockázati tájékoztatás elégtelen voltára szűkíteni, illetve nem figyelembe venni.
Amennyiben kedden kimondaná az Alkotmánybíróság a DH1 tv. harmadik paragrafus második bekezdésének alkotmányellenességét, akkor gyors parlamenti jogszabályalkotással kötelezni lehetne a bankokat új elszámolásra a devizakárosultak felé.
Ez ugyan a bankoknak első körben ezermilliárd forintos nagyságrendű kifizetést jelenthetne, de a lakossághoz kerülő kártérítési összeg hamarosan ismét fellendítené a banki forgalmat akár bankbetét, akár újabb ingatlankölcsönök formájában, lakásfelújításra, beruházásra, stb. Tehát csak bátorítani tudjuk a legfőbb bírói szervet: nem kell annyira félnie annak a társadalmi igazságnak a kimondásától, amelyet pártállásra tekintet nélkül bőrükön éreznek a károsult családok százezrei.
A bankok javára egyeztek meg az adósokkal szemben
Mint ismeretes, a 2014–15-ös forintosításkor ötszáz-hétszázezer, legtöbbször svájci frank elszámolású devizaszerződést forintosítottak 3300 milliárd forintnyi összegben. Az általában százötven forintos svájci frank áron felvett hiteleket kétszázötvenhat forinton, az eurósokat háromszáznyolc forinton váltották át a forintosításkor. Emellett nem forintosítva is maradtak a rendszerben devizaszerződések, mintegy háromszázezer darab.
A forintosítási akciót, amellyel a törvény erejével nyúltak bele a szerződésekbe, a Magyar Nemzeti Bank egy 2025 januárjában tartott forintosítási konferenciáján a bankosok példátlan sikernek nevezték – az adósok milliói viszont kevésbé érzik így a mai napig. Ők még évekig fizették meg, törlesztették vissza három-négyszeresen a kölcsönt a súlyosan megemelt törlesztő részletekkel, és százezres nagyságrendű a bedőlt, végrehajtott és elárverezett adósok, ingatlanok és vagyontárgyak száma.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás