Az ombudsman nem hajlandó foglalkozni a devizaszerződések kivizsgálásával

Az alapvető jogok biztosa visszautasította a Jogállamért Egyesület februári beadványát, amelyben kérték a devizakölcsönzés rendszerszintű hibáinak közérdekű kivizsgálását.

Az elutasításban az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvényre hivatkoznak, mely szerint az alapvető jogok biztosa nem vizsgálhat bírósági eljárást, döntést, így a Kúria jogegységi határozatait sem.

Jogorvoslat nincs, így az egyesület nem szállhat vitába az ombudsmani döntéssel. Varga István pénzügyi szakértő, a beadvány egyik szerkesztője szerint az elutasítás helytelen, mert tény vizsgálatát kértek, a beadványban hivatkozott bírósági döntések csak ennek következményei voltak.

„Az ombudsman maga is úgy foglalta össze válaszlevelében a beadványt, hogy a »devizakölcsön bírósági és ténybeli meghatározása hibájának vizsgálatát kérik«, azonban a hivatal a beadványnak csak a bírósági részével foglalkozott, azt utasította el, a ténybeli vizsgálatba nem bocsátkozott” – teszi hozzá Varga István.

A beadvány annak a ténynek a vizsgálatát kérte, hogy a bankokat felügyelő hatóság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a bankok érdekében megtévesztette-e a Kúriát, 

amikor a legfelsőbb bírói testület szakmai válaszokat kért tőle a devizakölcsön-szerződésekkel kapcsolatban.

A beadvány szerint 

a megtévesztő válaszok következtében alakította ki a Kúria azt a jogi álláspontját, 

amelynek nyomán a bíróságok sorra elutasították a devizásokat, akik a bíróságoktól kérték szerződéseik érvénytelenítését.

Valamely közintézmény téves tényállítása és az arra épülő eljárás vizsgálata kifejezetten ombudsmani feladat, ha más jogorvoslat nincs. Az ombudsman dolga, hogy közérdekű, tömeges alapjogsértés észlelése esetén ajánlást készítsen a kormánynak és az Országgyűlésnek az emberi méltóság, a tulajdon- és a méltányos eljáráshoz való jog érvényesítéséért.

Ezzel szemben a hivatal menekül a bankok és követeléskezelők nyilvánvalóan jogsértő gyakorlatának átvilágításától. Csakúgy, mint a másik sóhivatal, 

a Pénzügyi Békéltető Testület, amely a Magyar Nemzeti Bank keretében lenne hivatott észlelni a pénzintézetek hibás gyakorlatát, figyelmeztetni őket és ösztönözni a fogyasztóval való megegyezésre, 

szintén sorra elutasítja a hozzá forduló devizás fogyasztókat. Általában azzal a sablonlevéllel hárítják el a megkereséseket, hogy a konkrét vitában csak a bíróság dönthet.

A becsapott devizások százezrei előtt jelenleg nem áll más út, csak a pereskedés. 

Erre a szűk ösvényre szorítja őket minden hatóság, minden állami szerv, mert ez a bankok érdeke; hiszen sem az ügyvédek, sem a bíróságok nem tudnának több százezer keresetet benyújtani, illetve befogadni. Az ügyvéd egyébként is drága, és nem is tudnának minden ügyet elvállalni. A devizások egyedül pedig nem mernek belevágni a ma egyébként már sokszor nyerhető perekbe – mert ha vesztenek, a magas illeték mellett az alperes ügyvédeit is fizetniük kell.

A kilakoltatási moratórium lejártával, május elsejével újraindulnak a végrehajtói kilakoltatások is, amelyet csak a közjegyzők tudnának megállítani a végrehajtási záradékok visszavonásával. 

Hiszen nekik törvény szabta kötelességük a jogtalan ügyletek megakadályozása, de ők sem mozdulnak a jogtalanságok megakadályozására. Pedig az elmúlt egy év európai uniós bírósági ítéletei: a C-630/23. (2025. április 30.); a C-565/23. (2025. december 18.); a C-679/24. (2026. március 19.) és a C-761/24. (2026. április 23.) világosan rámutattak, hogy az állami szervek súlyos igazságszolgáltatási mulasztásban vannak a magyar devizakárosult százezrek fogyasztóvédelmi jogainak biztosításában.

Kapcsolódó: