Nyugdíjreform: tőkealapú járulékfizetést a felosztó-kirovó rendszer helyett!
Kép forrása: Getty Images
A mai magyar társadalmi folyamatok egyik alapvető jelentőségű problémája a jelenlegi nyugdíjrendszer tarthatatlansága. Az ennek megoldására tett javaslat, amely a Mi Hazánk Virradat Programjában is szerepel: a tőkealapú nyugdíjrendszer-koncepció, amelyet dr. Danka Lajos PhD. közgazdász-mérnök gazdasági szakpolitikus és Kóka Tamás közgazdász, vállalatirányítási, pénzügyi szakember dolgozott ki.
Ma mintegy két és félmillió ember részesül nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban Magyarországon. A nyugdíjakat úgynevezett felosztó-kirovó rendszerben fizeti ki az állam a nyugdíjasoknak az aktív korúaktól beszedett nyugdíjjárulékokból. Mivel a demográfiai mutatók szerint egyre kevesebb gyermek születik, nyilvánvaló, hogy a felosztó-kirovó rendszer előbb-utóbb tarthatatlanná válik, hiszen egyre kevesebb embernek kell megtermelnie a nyugdíjat egyre több nyugdíjas számára.
Ezért a nyugdíjrendszer radikális átalakítására van szükség: a felosztó-kirovó rendszer helyett az egyéni tőkealapú nyugdíjrendszer bevezetésére.
„A tőkealapú nyugdíjrendszer lényege, hogy a nyugdíjat úgy tekintjük és kezeljük, mint egy befektetést. A befizetett összeget egyéni, államkincstári számlán tartanánk, kvázi megtakarításként. Ehhez jön kiegészítésként a gyerekek személyi jövedelemadójának egy része, mondjuk öt százaléka, amely szintén a szülő számlájára kerül. Több gyermek többször öt százalékkal járul hozzá szülei időskori életének támogatásához.
Az állam garanciát vállal a megőrzésre és a kifizetésre, ahogy az állampapírok esetében is teszi.
A szülők nyugdíjszámláján lévő összeg örökölhető, ha pedig elfogyna, az állam biztosítja a további életévekre a méltó időskori megélhetéshez szükséges nyugdíjat” – ismerteti a reform lényegét dr. Danka Lajos.
Az egyéni kincstári számlák vezetéséhez adottak a technikai feltételek, hiszen már ma is egyénileg tartják nyilván a járulékbefizetéseket; csak éppen elköltik a mai nyugdíjak kifizetésére.
„Az egyéni nyilvántartást éppen a mi javaslatunkra vezette be 2000-ben a kormány. Az akkor rendelkezésre álló adatok alapján 1998-ig visszamenően tudták felvezetni az adatokat” – mondja a Mi Hazánk szakpolitikusa, és hozzáteszi: „Annak idején az volt a vita tárgya Varga Mihály akkori államtitkárral, hogy javaslatunk szerint a befizetett, és egyéni számlán tartott járulékok után kamatot is kellene fizetnie az államkincstárnak. Erre akkor Varga Mihály azt mondta, hogy a nyugdíjakra eddig sem fizettek kamatot, ezután sem fognak, de azt elfogadták, hogy tartsák nyilván a járulékbefizetéseket.”
A tőkealapú nyugdíjrendszer bevezetéséhez a jelenlegi, a szociális ellátást a nyugdíjakkal összekeverő rendszer elemeit szét kell választani.
Külön kell vizsgálni a mai alacsony nyugdíjak kérdését. Sok esetben ezeknek az az oka, hogy a nyugdíjat már nagyon régen, két-három évtizede állapították meg, és mivel a Fidesz-kormány kivezette a svájci indexálást, és a bérfejlesztést követő nyugdíjemelést, ezek a nyugdíjasok „lemaradtak”. De tízezrével vannak azok az esetek is, amikor a dolgozót feketén foglalkoztatta a munkaadó, sokszor úgy, hogy a munkavállaló nem is tudott arról, hogy a cég nem fizet utána járulékot.
„Ezeket a problémákat létminimum-számításokkal alátámasztott szociális finanszírozásként kell megoldani, mert csak így lehet felépíteni egy új, hosszú távon tartható nyugdíjrendszert.
A mai rendszer ugyanis hatalmas belső, és az államkincstár által hivatalosan el nem ismert államadósságot generál már ma is, számítások szerint nyolcvanmilliárd forintos nagyságrendben”
– tette hozzá dr. Danka Lajos.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
