Az Esztergomi Járásbíróság a DH-törvényeket alapjaiban megrengető kérdéssel fordult az Európai Unió Bíróságához

Miközben a kormány folyamatosan hárítja a devizás ügyek jogszabályi rendezését, az Esztergomi Járásbíróság egyik bátor bírája, a kúriai szorongatások ellenére, C-1/26 sorszámmal előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bírósásánál a DH- törvények félretételével kapcsolatban.

A devizás háború még nem dőlt el. Répássy Róbert igazságügyi miniszterhelyettes február 24-i parlamenti felszólalásában már egyenesen odáig ment a devizakárosultak elleni kormányzati hadviselésben, hogy 

a forinthiteleseket akarta ráuszítani a devizásokra. 

Feltette ugyanis a költői kérdést, hogy igazságos-e, ha forinthitelesnek kamatot kell fizetnie, a devizások pedig visszakövetelhetik a befizetet kamatokat. Azért annyira nem lehet jogi analfabéta egy jogvégzett igazságügyi miniszterhelyettes, hogy ne tudná: 

azért jár vissza a tőkeösszegen felül megfizetett minden kamat és a költség a devizásoknak, mert ez a szankció, a büntetés az EUB szerint a tisztességtelen bankokkal szemben. 

Akkor is, ha ő és a kormánya ezt nem hajlandó elismerni.

Az Esztergomi Járásbíróság egy jelenleg tárgyalt ügy miatt 2026. január 5-án előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bírósága előtt. Megkérdezte az európai bírói testületet, hogy hogyan kell értelmeznie a 93/13-as fogyasztóvédelmi irányelvet:

félre kell-e tenni a DH-törvények alkalmazását, ha az a fogyasztónak kárt okoz? 

Megsérti-e a bíróság ítéletével a fogyasztóvédelmi irányelvet, ha a fogyasztó kinyilvánított akarata ellenére a DH-törvényeket alkalmazza, és a szerződést érvényesnek tekinti, tehát elutasítja a fogyasztó kereseti kérelmét, amelyet az adós a devizaalapú szerződés érvénytelenségének megállapítására, az eredeti állapot helyreállítására és a felek közötti elszámolás érdekében indított.

Az európai bírósági eljárás nyilván újabb hónapokat vesz igénybe, de az EUB döntése megnyithatja az utat ahhoz, hogy a forintosítással 2015-ben „rendezett” – a kormány hetente kétszer eldicsekszik vele, hogy a DH-törvényekkel rendezte a devizás szerződéseket – fogyasztók ügyeiben 

a bíróságok kimondhassák az adósoknak okozott joghátrányt. Hogy a bíróságok tömegesen kimondhassák a devizaalapú szerződések érvénytelenségét, semmisségét, és megállapíthassák az abból fakadó jogkövetkezményeket, 

vagyis azt, hogy a fogyasztóknak visszajár a tőkén felüli minden befizetett összeg: a kamatok, a költségek, jutalékok, stb. 

A Európai Bíróság kedvező döntésével megnyílhat az út a a DH-törvények érvénytelenítésére, a devizakárosultak tömeges kártalanítása érdekében.

Kapcsolódó: