Novák Előd: Mikor hajlandó az MNB az elinflált ötforintosokat kivonni, az ötvenezreseket pedig bevezetni?

„Mikor hajlandó az MNB az elinflált ötforintosokat kivonni, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – ezzel a címmel nyújtott be parlamenti írásbeli kérdést az MNB elnökének Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa. A képviselő szerint a hazai fizetőeszközök címletstruktúrája megérett a változtatásra, Facebook-bejegyzésében pedig már konkrét látványterveket is mutatott az esetleges 50 ezer forintos bankjegyre.

„Számos érvet sorakoztattunk fel korábban a készpénzhasználat mellett a mihazank.hu/keszpenz oldalon, de volna még két szükséges lépés a készpénz jobb használhatóságának biztosítása érdekében: az elinflált ötforintosok kivonása és az ötvenezresek bevezetése. Mikor hajlandó erre az MNB?”

– írta. 

Mint rámutatott, az ötforintos érme már a saját anyagköltségét sem éri meg, sőt színesfémhulladékként kilóra többet ér, mint fizetőeszközként. „Az MNB közel húsz éve vonta be a forgalomból az egy- és kétforintos érméket, akkor ez a nemzetgazdasági szinten három-négymilliárd forintos megtakarítást eredményezett. Az EU-rekord magyar inflációs mutatókkal elértéktelenedett ötforintosok kivezetése így indokolttá vált” – tette hozzá.

Novák Előd szerint itt az idő belátni, hogy az 50 ezer forintos bankjegyek bevezetése is szükséges az elmúlt 25 év inflációja miatt, „hiszen a 20 ezresek 2001-es forgalomba bocsátásakor a legnagyobb bankjegy annyit ért, mint ma mintegy 62 ezer forint”. Hiába telt el több mint negyed évszázad, nem került sor újabb címletek bevezetésére, talán mert ez is kifejezné a tényt: a forint vásárlóereje sokat gyengült 2001 óta.

A politikus elismerte, lehetnek más szempontok is. „Ha megnézzük, hogy a rendszerváltás után bevezetett legnagyobb címletek hogyan viszonyultak a forgalomba kerülésük évében mért átlagos bruttó fizetésekhez, akkor különösen indokolt egy új, a 20 ezresnél nagyobb értékű bankjegy bevezetése” – fejtegette. 

Emlékeztetett, 1991-ben, az 5000 forintos címlet bevezetésének évében a KSH adatai alapján mintegy 17 934 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete. Ez azt jelenti, hogy 1991-ben a bruttó átlagfizetést mindössze négy darab bankjeggyel ki lehetett fizetni.

Hasonló volt a helyzet 1997-ben, a 10 000 forintos forgalomba kerülésének évében is – az akkori havi bruttó átlagkereset 57 270 forint volt, amit mindössze hat darab bankjeggyel ki lehetett fizetni.

2001-ben, a 20 000 forintos bankjegy bevezetésekor havi bruttó 103 553 forint volt az átlagkereset, így alig több, mint öt darab bankjegyre volt szükség.

Mint rámutatott, a 2025-ös év végi adatok alapján a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete Magyarországon 789 200 forint volt a KSH szerint, amelynek kifizetéséhez már negyven darab húszezres bankjegyre lenne szükség, azaz a korábbi mennyiségek nyolcszorosára, tehát ez alapján akár már a 100 000 forintos címletet is ki kellene bocsátani, ha nem félne az MNB beismerni a forint vásárlóerejének elértéktelenedését.

„De a készpénzhasználat fenntarthatósága érdekében legalább az 50 ezres címlet kibocsátására számíthatunk-e?”

 – tette fel kérdését a politikus. 

Kapcsolódó: