A magyar gazdasági csoda, az új aranykor titkai

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke közzétett egy videót a YouTube-csatornáján, amelyben bemutatja a párt vízióját arról, hogyan lehet elhozni az új aranykort eredményező magyar gazdasági csodát.

A pártelnök álláspontja szerint annak érdekében, hogy naggyá és gazdaggá tegyük Magyarországot, elsősorban hazánk adottságaira kell építenünk: a magyar emberre, a tudásra, magyar vállalkozásokra, gazdákra, kereskedőkre, szolgáltatásokra, a magyar munkavállalókra és a magyar dolgozókra. Felhívja a figyelmet arra, hogy a vidék tele van rejtett kincsekkel a föld felett és a föld alatt egyaránt. A pártvezető rámutat, hogy valójában víz- és geotermikus nagyhatalom vagyunk: a mélyben rejlő földgázmezők, az ércek és a modern ipari nyersanyagok tekintetében is komoly tartalékokkal rendelkezünk, amelyek kiaknázása a következő évtizedek gazdasági stratégiájának az alapja lehet.

Elmondása szerint miénk a világ legszebb adottságokkal rendelkező fővárosa, csak újra szükségünk lenne egy Széchenyi Istvánra, akinek az álmaival, a terveivel visszahelyezhetjük Budapestet az őt megillető helyre. A videóban elhangzik egy részlet is egy korábbi beszédéből arra vonatkozóan, hogy a Mi Hazánk szorgalmazza a Nemzeti Panteon építését a Gellért-hegy tetejére, valamint a New York-i Szabadság-szobor párjának megvalósítását.

A párt a gazdasági válságból való kivezető utat nem a megszorításokban látja, hanem a magyar gazdaság felpörgetésében, az élénkítő fiskális politikában. Párhuzamot von az 1929–1933-as nagy gazdasági világválság idején meghatározóvá vált elvvel, amit John Maynard Keynes dolgozott ki. Az angol közgazdász azt vallotta, hogy az államnak költekeznie kell, hogy munkahelyeket teremtsen és növelje a keresletet. Toroczkai László rámutat, hogy a 2008-as gazdasági világválság alatt több Nobel-díjas közgazdász is hangsúlyozta, hogy a válság alatti megszorítások csak mélyítik a recessziót, és a válságkezelésben kiemelt szerepe van az állami beruházásoknak és a szociális háló erősítésének. A logika lényege, hogy a megszorítás ördögi kört szül: „kevesebb pénz marad az embereknél, kevesebbet vásárolnak, a cégek csődbe mennek, nő a munkanélküliség, így aztán még kevesebb adó folyik be az államhoz” – fogalmazott a pártelnök a videóban. Nyomatékosítja, hogy

az élénkintés ezzel szemben bizalmat és keresletet generál.

Hangsúlyozza, hogy a Mi Hazánk minden évben 1000 milliárd forintot tud megtakarítani azzal, hogy minimalizálja a korrupciót a kormányoktól független magyar korrupcióellenes ügyészség felállításával, amelyet egy ügyészekből álló grémium vezetne – ebbe paritásos alapon minden politikai erő delegálhat ügyészt. Rávilágít, hogy ezzel az intézkedéssel, és a közbeszerzési törvény átalakításával szinte teljesen fel lehet számolni a rendszerszintű korrupciót. Ennek további előnye, hogy az Európai Unió sem hivatkozhat a Magyarországnak járó több ezer milliárdos források visszatartásának indokaként a korrupcióra. „Azt viszont nem tudjuk elfogadni, hogy a genderkérdések vagy a migráció elutasítása miatt lopja el Brüsszel a magyaroknak szerződés szerint járó pénzeket” – hallható a videóban. A párt célját a források visszaszerzésével kapcsolatban úgy fogalmazta meg, hogy „felszámoljuk a korrupciót és a felesleges bürokráciát, de nem hajlunk meg Brüsszel elmebeteg politikusai előtt”. 

Kulcsproblémaként jelenik meg, hogy Magyarország az Európai Unióban GDP-arányosan a legtöbbet költ globális nagyvállalatok, multinacionális cégek állami támogatására. A Mi Hazánk arra törekszik, hogy ezeket leállítsa, ezáltal éves szinten 100 milliárdos tételek spórolhatóak meg. A pártvezető szerint a magyar gazdaság élénkítését szolgálja az is, ha a „devizahitelezésnek nevezett csalássorozat” során megkárosított magyarok részére a bankok visszafizetik a több ezer milliárd forintra becsült kárt.

A párt szerint a hangsúlyt az alacsony hozzáadott értékű összeszerelésről át kell helyezni a magyar adottságokra építő tudásalapú, a negyedik ipari forradalom kihívásaihoz igazodó növekedésre, magas hozzáadott értékkel bíró beruházásokra.

„Az első helyen tehát a magyar ember és a magyar tudás áll”

– emeli ki Toroczkai.

Kiemelt szerepet kap a Mi Hazánk tervei között egy magyar tudásközpont megépítése is, amelynek célja, hogy összegyűjtse az összes olyan magyar feltalálót, szakembert, kutatót, akik még itthon vannak; valamint, hogy hazacsábítsa azokat, akik már külföldi óriáscégeknél dolgoznak. 

A hazai gazdaság élénkítésének tervei között szerepel a jelentős adó és tehercsökkentés, amelynek köszönhetően azonnal növekednének a nettó bérek. „Az eddig tapasztalt évi 100 milliárdos multitámogatásokat a hazai vállalkozások terheinek csökkentésére, támogatására és technológiai fejlesztésére akarjuk fordítani” – mondja Toroczkai a videóban.

A Mi Hazánk fontos problémának tartja a vízgazdálkodás kérdését, a belső és külső piacok megteremtését annak érdekében, hogy hogy a vidék és a gazdák ne legyenek ennyire kiszolgáltatva a felvásárlási áraknak. A pártvezető rámutat hazánk felszín alatti kiváló minőségű vízkészletére, ami az egyik legjelentősebb stratégiai kincsünk lehet. „Hazánk mindemellett geotermikus nagyhatalom, de ezt a kormányzatok nem tudták a magyar gazdasági csoda érdekében eddig kiaknázni. Az ország fűtési rendszerét és mezőgazdaságát teljesen át lehetne állítani földhőre, ami évente 1000 milliárdos tételt hagyna a magyar családok és a költségvetés zsebében” – fogalmazott. Párhuzamot von az izlandi gyógyfürdőkkel is, ahol a geotermikus adottságokat nemcsak fűtésre, de a turizmus felvirágoztatására is tudták kamatoztatni.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy a Mátra alatt rejlik Európa egyik legnagyobb érintetlen rézércvagyona, amely jelentős mennyiségű aranyat és ezüstöt is tartalmaz. Emellett a Pannon-medence termálvizeiben jelentős mennyiségű lítium található, amely az akkumulátorgyártás kulcsfontosságú alapanyaga.

Toroczkai László rávilágít, hogy napestig lehetne sorolni a sok adottságot, amelyre lehetne építeni a „magyar gazdasági csodát”. A turizmussal kapcsolatban a Mi Hazánk Mozgalom egy átfogó komplex turisztikai rendszert vizionál, amelyet még egyetlen kormány sem tett le a nemzet asztalára.

A pártvezető a videó végén a nézőket szólítja meg:

„Önöknek pedig nincsen más dolguk a magyar gazdasági csodához, minthogy április 12-én bölcs döntést kell hozniuk, és jó helyre kell tenniük majd az X-et.”

A fent említett pontok a pártelnök YouTube-csatornáján közzétett videóból részletesebben megismerhetők.

Kapcsolódó: