13 év után született ítélet az MSZP egykori elnökhelyettesének ügyében

A hírportál emlékeztet: Simon Gábor ellen tíz évvel ezelőtt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség, öt bíró kellett hozzá, hogy végül kimondják az ügyben az elsőfokú ítéletet. A főügyészség letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozza az egykori politikusra, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak. 

Az ügyészség a közügyektől is eltiltaná a volt képviselőt. Az ügyészség kiterjedt vagyonkutatást tartott, az osztrák hatóságok együttműködtek velük, de Svájcból nem kaptak segítséget. 

Ennek oka, hogy nem áll fenn a kettős büntethetőség elve, ugyanis az adóelkerülés Svájcban nem számít bűncselekménynek. 

Mint azt a lap megtudta, csak Simon kérésére működhettek volna velük együtt a hatóságok, azonban a korábbi szocialista politikus ezt nem kérvényezte. Emiatt csak annyit tud az ügyészség, hogy 250 ezer eurót svájci számlájáról az osztrákra utalt. A nyomozás során az is kiderült, hogy a pénz 2006-ban került Svájcba, majd onnan 2012-ben Ausztriába. Magyarországon előtte készpénzként forgatták.

Az ügyészség ezzel együtt arra jutott, hogy Simonnak 267 millió forint tisztázatlan hátterű, nem bevallott vagyona van. Ezután nem adózott, 120 millió forintnyi adót és járulékot nem térített meg. Vagyonát zár alá helyezték, de ez csak a becsült kárra vonatkozott, pénze fennmaradó részével szabadon rendelkezhet. A Logodi utcai lakásában tartott házkutatás során előkerült levelezések alapján azonban úgy fest, mintha Simon történeteket kreált volna arról, hogy kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos befektetésekre kapott pénzt. De ezekre sem találtak bizonyítékot.

Mint azt az Index megtudta, a házkutatás során lefoglalt iratok között van olyan, amelyben az ügy két évvel ezelőtti kirobbanása után tanácsokat kap arra, hogy hogyan kommunikálja a gyanúsítását. Ilyen tanács volt, hogy kerülje a nyilvánosságot, hogy ne beszéljen sokat, ne magyarázza túl a dolgokat. Az egykori képviselőn kívül még egy ember ellen emelt vádat az ügyészség. Simon bűntársa eszerint hamis útlevelet készített és használt. Az ügyészség közlése szerint még bankban is járt a hamis dokumentummal.

Kiemelték:

Simon Gáborról, az MSZP akkor elnökhelyetteséről 2014. február elején, a kampányban derült ki, hogy több száz milliós vagyont tart egy bécsi bankszámlán, amelyet nem tüntetett fel képviselői vagyonnyilatkozataiban, és az összeg után jövedelemadót sem fizetett. 

Később a titkos svájci bankszámlájára is fény derült. A politikus lemondott a képviselői mandátumáról és kilépett az MSZP-ből. A nyomozás költségvetési csalás és ötrendbeli hamis magánokirat-felhasználás gyanúja miatt indult el ellene. A bíróság 2014. szeptember 10-én rendelte el a Simon Gábor bécsi bankszámláján lévő vagyon zár alá vételét, ez november 17-én, a másodfokú bíróság döntése értelmében emelkedett jogerőre. A korábbi képviselő sokáig előzetesben, majd házi őrizetben volt.

Pénzbüntetésre ítélték, de nem kell fizetnie

Mint írták: Simon Gábor az utolsó szó jogán is ártatlannak vallotta magát, majd röviden kifejtette azt is, hogy 2013-ban még ő volt a legerősebb ellenzéki párt elnökhelyettese, így a büntetőeljárás hátterében meglátása szerint erőteljesen meghúzódik a kormányzó párt akarata. Hosszan beszélt arról, hogy tizenhárom éve tart ez az eljárás, ő pedig egy alkalom kivételével soha nem kért halasztást a tárgyalással kapcsolatban, ahogy azt is sérelmezte, hogy egy húsz évvel ezelőtti adóévvel kapcsolatban folyik a vita már hosszú évek óta.

„Bizonyított-e minden állítás, amit a vád tartalmaz? Meglátásom szerint nem”

– majd hozzátette, hogy bízik az igazságszolgáltatás pártatlanságában, és abban is, hogy a bizonyítékok alapján fog ítéletet hozni a bíróság. Egy rövid szünetet követően a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája, dr. Szappanos Réka kihirdette az elsőfokú ítéletet, eszerint: 

Az ítélet alapján egy nagyjából 200 ezer forintos eljárási költséget kell csak megfizetnie a jelenleg munkanélküli Simon Gábornak. Az indoklásból kiderült, hogy nem a vádlottnak kellett volna bizonyítania az ártatlanságát, hanem az ügyészségnek kellett volna megdöntenie a védekezését, ez azonban nem történt meg. 

Aláhúzták:

A költségvetési csalás vádja alól felmentették a politikust.

Az ítélet azonban nem jogerős, mert az ügyészség fellebbezett a döntéssel szemben, Simon Gábor felmentésért és enyhítésért fellebbezett, így az ügy másodfokon folytatódik tovább.

Kapcsolódó: