A Kúria nem mer a bankok ellen dönteni, a testület elnöke előre magyarázza a bizonyítványt

A Kúria devizahiteles ügyekben összehívott jogegységi tanácsa ülést tartott július 7-én. Varga Zs. András, a testület elnöke még aznap este az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt, a riportból pedig azt lehet sejteni, hogy fenntartják azt az álláspontjukat, amelyre korábban a kormányszóvivő is hivatkozott.

Vagyis hogy az Európai Unió Bíróságának (EUB) C-630/23. számú ítéletét, amelyet egy devizás lízingügy tisztességtelen tájékoztatása kapcsán indított a Kúria a nemzetközi bírói fórumon, csak a lízingügyekben fogja irányadónak tartani és alkalmazni. 

A nagyobb részt kitevő, devizás lakáshitelezésre nem tartják irányadónak az EUB-s fogyasztóvédelmi döntést, esetleg bankról bankra megvizsgálják, hol tartják tisztességesnek, és hol tisztességtelennek az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatást.

Tehát a Kúria nem is foglalkozik a generális problémával, azzal, hogy minden szerződés semmis, érvénytelen, mert a bankok tisztességtelen feltételt, azaz árfolyamrést, és adott esetben emellett még tisztességtelen árfolyamkockázati tájékoztatást is alkalmaztak a deviza elszámolásos szerződésekben. 

Miközben devizamozgás nem történt, az adósoknak forintban nyújtottak kölcsönt, és ők forintban törlesztettek. 

Csak a havi törlesztőrészlet mozgott a devizaátváltások miatt, leggyakrabban hathavi periódusban, és egy idő után elviselhetetlen mértékben megnőtt. A Kúria a riport szerint azon az állásponton van, hogy ő az árfolyamkockázati tisztességtelen tájékoztatásra kérdezett rá az Európai Unió Bíróságán a lízinges ügyben, erre kapott választ, csak ebben fog dönteni, nem terjeszkedik túl rajta.

Tehát elsősorban a kormánynak, de bármilyen képviseleti szervnek, most az lehet a halaszthatatlan kötelessége, hogy közérdekű keresetet indítson, hiszen közerkölcsöt sért a bankok jogalap nélküli gazdagodása, például az, hogy költségeket számoltak fel a virtuális konverziós műveleteikre. Kérniük kell a bíróságot, hogy állapítsa meg az árfolyamrés alkalmazásának tisztességes vagy tisztességtelen voltát is.

A döntéshozók sem dughatják tovább az Adria vagy más kellemes tengerpartok homokjába a fejüket. Ők a jogalkotók, ezért küldtük oda őket.

Ha nincs törvény a devizakárosultak zsebéből csalárd számviteli trükkökkel kihúzott milliók visszatérítésére, akkor legyen! Hozzanak törvényt rá, mert a csalás, az emberek átejtése napnál világosabb. 

Magyar családok százezreit súlyos milliókkal, tízmilliókkal verték át a bankok. Egy egész generációt, a rendszerváltó korosztályt, a mai ötvenes-hetvenes emberek millióit fosztották meg a gyarapodás lehetőségétől, és ez szegénységben, például lakásínségben tartja a fiatalabb korosztályokat is. Egy ország valódi gyarapodását csak a családok gyarapodása jelenti, nem az ide települt bankok és multik profitjának biztosítása EBRD-paktumokkal, vagy az adónkból támogatásként odaadott tízmilliárd forintokkal.

A súlyos devizás jogsérelmet orvosolni kell, ahogy már megtették a szomszédos országokban is, ahol a bankok szintén bevetették a devizaátváltási trükköt a volt szocialista országok lehúzására, csak hogy igaza legyen a közmondásnak: „szegény embert még az ág is húzza”. A 2015-ös DH-törvények nem adtak megfelelő megoldást. A bankok húsz éve húznak hasznot a devizás elszámolás jelentette extraprofitból, most eljött az idő, hogy visszaadják a jogtalanul birtokolt milliókat.

A teljes adást itt tudják meghallgatni.