Egy reaktorblokk áramának jelentős részét fogyasztja el a paksi adatközpont-beruházás

Az Európai Bizottság friss értékelése szerint Magyarország versenyképesség szempontjából 2024-ben az egyik legrosszabbul teljesítő állam lett, és a hazai gazdasági környezet mindinkább eltántorítja a befektetőket. A jelentés fényében különösen figyelemre méltó, hogy a bajor ParTec AG és a magyar 3D Lézertechnika Zrt. szándéknyilatkozatot írt alá egy moduláris, hiperskálázható mesterségesintelligencia-adatközpont, egy 530 hektáros agro-fotovoltaikus napelempark, és egy nagy kapacitású energiatároló rendszer megvalósításáról.

A hárommilliárd eurós projekt stratégiai szerepet szán Magyarországnak, a Paks melletti beruházás az egyik legnagyobb közép-európai mesterséges intelligencia és energia-infrastruktúra projekt lesz – közölte az Eqs News. A mesterségesintelligencia-adatközpont 2027-ben már meg is kezdené a működését. A központ óriási energiafogyasztó lenne, körülbelül 100–120 megawatt fogyasztással.

„Hogy ezt érzékeltessem: ez egy egész paksi reaktorblokk teljesítménye. Nem véletlenül gondolkodnak Paks környékén a telephelyről”

 – mondta el Palkovics László kormánybiztos a Paks-Press.hu portálon megjelent interjújában.

A paksi atomerőműben négy VVER-440/213 típusú reaktor működik. Eredeti, névleges villamos teljesítményük 440 megawatt, ez azonban mára – a fejlesztéseknek köszönhetően – 500 megawatt fölé nőtt. A Paksi Adatközpont Campus néven hirdetett beruházás hatalmas energiaigényét egy 530 hektáros napelemparkkal, és egy nagy kapacitású energiatároló rendszerrel is támogatnák. A beruházók szerint a nagy kapacitású akkumulátoros energiatároló rendszer biztosítja az áramhálózat stabilitását, és a folyamatos, fenntartható energiaellátást. A stratégiai jelentőségű „Paks Data Center Campus” beruházás helyszínválasztásának fő okai az energiabiztonság, az ország stabilitása mellett a kiváló szakember-ellátottság voltak. 

Az atomerőmű közelsége különösen hatékony és rugalmas áramellátást tesz lehetővé, ismertették a döntés hátterét a szándéknyilatkozat aláírói.

Mivel a paksi atomerőmű adja Magyarország teljes energiaigényének legalább ötven százalékát, ez a beruházás a napelemparki betermelés ellenére lekötné az ország energiaszükségletének jelentékeny hányadát. Kérdés, hogy ez mekkora kockázatot jelent, most nem is tárgyalva a napelempark alatt lévő földterület terméketlenné tételét, az elhasználódott napelemek hulladékkezelését, és az adatközpont használt (hűtő)vizének sorsát. Mi történik például egy spanyol–portugál méretű áramkimaradás esetén? Le lehet-e kapcsolni az adatközpont „áramszivattyúját”, vagy elsőbbsége van, és zavartalanul fogyasztja tovább a paksi áramot, miközben a kórházaknak már nem jut elég villamos energia?
A beruházással kapcsolatban arról sincs még pontos információ, hogy a szándéknyilatkozatot aláíró két cég hogyan fogja kigazdálkodni a beruházás költségeit. Reméljük, hogy a magyar államnak is lesz haszna a jelentős mennyiségű paksi áramtermelést lekötő adatközpont működéséből.