A magyar mezőgazdaság teljesítőképessége tíz százalékkal esett vissza az elmúlt években

Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának november 11-i ülésén Dócs Dávid, a Mi Hazánk Mozgalom parlamenti képviselője, a bizottság tagja a magyar agrárium számos sürgető problémájával szembesítette Nagy István agrárminisztert éves meghallgatásán. A Mi Hazánk agrárpolitikájának fő szempontját a föld népességmegtartó képessége jelenti, ezért a képviselő ebből a szempontból fejtette ki, milyen kérdésekre vár sürgős megoldást a magyar mezőgazdaság.

Dócs Dávid felszólalásában arra mutatott rá, hogy a mezőgazdasági gazdálkodók helyzete a legfőbb mutatókat tekintve sokat romlott az elmúlt években. Például tovább csökkent a termőföld mennyisége, a tavalyihoz képest 1,2 százalékkal.

„A rendszerváltásnak hazudott módszerváltás óta egymillió hektárral kevesebb termőföld van az országban”

– jelentette ki a képviselő, s azóta ez a tendencia nem csökkent, sőt. Ha így haladunk, akkor szégyenszemre pár évtized múlva már nem lesz min termelni. Ennek oka az erőltetett, és sokszor kudarccal végződő ipari beruházások mértéktelen telepítése, például az autóipari gyárak vagy az akkumulátorgyárak priorizálása, amelybe hatezer milliárd forintot fektetett a kormány az elmúlt években, miközben az autóipar összezuhanásának lehetünk tanúi. 

Nagyon fontos lenne, hogy nagyipari beruházást ne lehessen zöldmezős projektként indítani, javasolta Dócs Dávid, hiszen van elég rozsdaövezet az országban, amelyet ipari célra használni lehet.

Az agrárium teljes kibocsátása tíz százalékkal esett vissza az előző évekhez képest. A mezőgazdasági vállalkozások jövedelme harminc százalékkal esett vissza, és az állattartók létszáma is drasztikusan csökkent. A baromfitartók azért kapnak támogatást, hogy ritkítsák állatállományukat, vagy fejezzék be működésüket. Ezek a tények azt mutatják, hogy a vidék népességmegtartó ereje gyengül.

Súlyos a helyzet a méhészetekben, a méhek száma szintén tragikus mértékben apad. Az aszályhelyzeten nem segített igazán sem az operatív törzs működése, sem a „Vizet a tájba!” program. A vadállomány sűrűsége, a vadkárok jelentős száma pedig azt mutatja, hogy már nem külterületi, hanem belterületi vadkárról beszélhetünk, vagy éppen arról, hogy az erdőgazdálkodás is teljesen ellehetetlenül, hiszen az új erdő nem képes „kinőni a vad szájából”.

A Mi Hazánk képviselője határozottan elutasította azt az európai uniós tervezetet, amely megvonná a területalapú és egyéb támogatásokat azoktól az őstermelőktől, akik elérték a nyugdíjaskort.

Dócs Dávid kijelentette: „ez az intézkedés két vállra fektetné az egyébként is elöregedő őstermelői szférát, amely enélkül is sok nehézséggel néz szembe”.

A képviselő további fontos problémának nevezte a mezőgazdasági kutatóintézetek elsorvadását, bezárását, ami különösen a növénytermesztésben jelent problémát, hiszen az éghajlati változások miatt folyamatosan új, szárazságtűrő növényfajtákra lenne szükség, de a növénynemesítők munkáját nemhogy nem támogatja, egyenesen ellehetetleníti a kormányzat. Bezárás helyett ezeknek az intézeteknek ugyanúgy támogatásra lenne szükségük a fennmaradáshoz, mint a magán-erdőgazdálkodóknak – akik ökológiai lábnyomunk legfőbb csökkentői – és a közösségi célokat szolgáló natúrparkoknak is. 

Válaszában Nagy István mezőgazdasági miniszter sok kérdésben elismerte Dócs Dávid felvetéseinek jogosságát. A vízgazdálkodásra is igaz, hogy a szemléletváltás fontosságán van a legfőbb hangsúly. 

„Most, a téli időszakban fontos lenne, hogy ne engedjék le a vizet a tározókból a fagytól félve, mert ilyenkor tudna elszivárogni a talajba, növelve a talajvízszintet.”

Kiemelte, hogy a kormány a vidék népességmegtartásának erősítését, és sok munkahely teremtését várja attól az ezerháromszázharminc milliárd forinttól, amellyel az élelmiszeripar fejlesztését támogatja a következő években. A kutatóintézetek és a kutatói életpálya megerősítését a következő kormányciklus fontos feladatának nevezte a miniszter. Egyetértett azzal is, hogy példátlanul embertelen a nyugdíjas őstermelők támogatásainak megvonását célzó brüsszeli terv, így ez ellen a magyar kormánynak minden erejével fel kell lépnie a jövőben.