Jogsértőnek találta a gyermekvédelmi törvényt az Európai Unió Bírósága

Kiderült: fontosabb az LMBTQ-lobbi az EU-nak, mint a gyermekvédelem. Súlyos jogi vereséget szenvedett Magyarország az uniós porondon: az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a vitatott 2021-es gyermekvédelmi törvénymódosítás több ponton is sérti az EU „alapjogait” és „alapértékeit” – írta az Index. A bíróság szerint ugyanis a pedofilok ellen és a gyermekek védelmében hozott magyar törvény megbélyegzi a szexuális kisebbségekhez tartozó embereket. A döntés nemcsak politikai következményekkel járhat, hanem akár pénzügyi szankciókhoz is vezethet, ha a magyar állam nem módosítja a szabályozást.

Az Európai Unió Bírósága keddi ítélete szerint a magyar állam megsérti uniós jogi kötelezettségeit a „pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló törvénnyel. A döntés alapján a szabályozás több ponton is ellentétes az EU jogilag kötelező Alapjogi Chartájával, valamint az uniós alapszerződésekben rögzített alapértékekkel.

Az Európai Bizottság 2021-ben indított kötelezettségszegési eljárást a még elfogadása előtt „LMBTQ-ellenes” irányba módosított törvény miatt. Az Európai Bizottság azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a magyar hatóságok megsértették az uniós jogból fakadó kötelezettségeiket. Álláspontja szerint ez több szinten is megvalósult:

• érinti a szolgáltatások belső piacára vonatkozó uniós szabályokat,
• az általános adatvédelmi rendeletet,
• az Európai Unió Alapjogi Chartája által biztosított alapjogokat,
• valamint az uniós alapszerződésekben rögzített alapértékeket is.

A perhez a 26 másik tagállam közül 16 kormány csatlakozott. A tavalyi főtanácsnoki indítvány – amely rendszerint előrevetíti az ítélet irányát – azt javasolta, hogy a Európai Unió Bírósága minden jogalapon találja megalapozottnak a keresetet, és külön is mondja ki az alapértékek megsértését.

Amennyiben Magyarország nem módosítja a kifogásolt jogszabályt, újabb eljárás indulhat, immár pénzbírság kiszabásával. Ha ezt az állam nem fizetné meg, az összeget – akár büntetőkamattal növelve – az uniós támogatásokból vonhatják le.

Kapcsolódó: