Ki uralja a digitális nyilvánosságot? – A Meta izraeli veteránokkal védi a szólásszabadságot

A Meta – amely a Facebook, az Instagram, a WhatsApp és a Threads közösségi platformokat működteti – napjaink egyik legnagyobb technológiai hatalma. Az eredetileg 2004-ben amerikai egyetemisták számára indított egyszerű oldal mára több mint hárommilliárd embert ér el világszerte. Ez az elképesztő befolyás az információáramlás egyik fő kapuőrévé tette a céget, amely döntő szerepet játszik a közéleti viták alakításában. Ám ez a helyzete számos kritikára ad okot. A Meta tartalomkezelési rendszere – amely a mesterséges intelligencia és az emberi ellenőrzés kombinációjára épül – folyamatos vitákat gerjeszt a cég szólásszabadság iránti valódi elkötelezettségének kérdésében.

A Metát régóta éri az a vád, hogy bizonyos nézeteket elnyom – különösen, ha azok politikailag kényes témákhoz kapcsolódnak. Jól példázza ezt a 2021-es izraeli–palesztin konfliktus, amikor palesztin aktivisták szerint az Instagramon és a Facebookon megosztott bejegyzéseiket rendszeresen törölték vagy rejtették a nyilvánosság elől. Az olyan címkék, mint a #SaveSheikhJarrah, alig jutottak el a felhasználókhoz, az izraeli katonai fellépéseket dokumentáló fiókokat pedig ideiglenesen letiltották. Ezzel szemben az Izraelt támogató tartalmak szinte akadálytalanul terjedhettek – ez pedig jogos vádakat vetett fel a platform lehetséges részrehajlásával kapcsolatban.

Más térségekben sem jobb a helyzet. Indiában például a Meta tűrte a muszlimok elleni gyűlöletbeszédet, miközben a politikai ellenzék véleményét gyakran cenzúrázta. Ezek az esetek azt a benyomást keltik, hogy a vállalat szólásszabadsághoz való viszonya nem elvi alapokon nyugszik, hanem sokkal inkább a geopolitikai érdekek határozzák meg azt.

A The Grayzone vizsgálata tovább mélyítette a Metát övező vitát: a lap feltárta, hogy a vállalat több mint száz egykori izraeli katonát – az Izraeli Védelmi Erők (IDF) tagjait – alkalmaz magas beosztásokban. 

Köztük van Shira Anderson, a Meta mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályozási vezetője, aki 2009 és 2011 között szolgált az IDF-ben, a Garin Tzabar-program keretében – ez a kezdeményezés a külföldön élő zsidókat hívja izraeli katonai szolgálatra. Egy másik kulcsfigura Guy Shenkerman, az IDF kiberhadviseléséről ismert Elit 8200-as egységének egykori hírszerzője, aki tízéves katonai pályafutás után 2022-ben csatlakozott a Metához.

A The Grayzone szerint ezek az alkalmazottak – különösen a tartalomkezelésben betöltött szerepük révén – az izraeli érdekek felé billenthetik a vállalat irányelveit, főként az izraeli–palesztin konfliktus vonatkozásában. A LinkedIn-profiljaik megerősítik katonai hátterüket.

A DoNotPanic.news megerősítette Anderson IDF-es kötődését és tanácsadói munkáját a Meta mesterséges intelligencia stratégiájában, miközben a Watan nevű oldal a cég „Izrael-barát elfogultságát” bírálta. A vádak szerint az IDF-veteránok jelenléte elnyomhatja a palesztin narratívák megjelenését a platformon. Bár a The Grayzone-t gyakran éri kritika állítólagos részrehajlása miatt, az érintett személyek katonai múltját és pozícióját senki sem cáfolta. Ez a katonai és vállalati összefonódás arra utalhat, hogy a Meta nem csupán technológiai szereplő, hanem egyes nemzetállami érdekeket is előnyben részesít.

A Közel-Keleten, különösen Gázában – ahol 2023 októbere óta a helyi hatóságok szerint mintegy 50 000 palesztin (köztük több mint 15 000 gyerek) vesztette életét – a feszültség állandó. A kitelepítések, az infrastruktúra szisztematikus rombolása és a humanitárius katasztrófa mellett a Meta platformjai is a konfliktus narratíváinak ütközőzónájává váltak. Amennyiben a The Grayzone állításai helytállóak, az IDF-veteránok tartalomkezelésben betöltött szerepe hozzájárulhat ahhoz, hogy a palesztin szenvedés elhallgattatásra kerül, miközben az Izrael védekező pozícióját erősítő narratívák egyre nagyobb teret kapnak.

Ez a torzítás a Meta regionális megítélését is veszélyeztetheti. Az Izraellel szemben eleve bizalmatlan arab kormányok és felhasználók az elfogultságot akár a cég nyílt politikai állásfoglalásaként is értelmezhetik. A Palesztin Hatóság már 2021-ben figyelmeztette a Metát, hogy a palesztin tartalmak cenzúrája komoly következményekkel járhat. Amennyiben ez a kép tovább erősödik: bojkott, állami korlátozások vagy szabályozások is napirendre kerülhetnek – ahogyan az Kínában is történt. Olyan stratégiai piacokon, mint Szaúd-Arábia vagy az Egyesült Arab Emírségek, ahol a digitális gazdaság a Vision 2030 típusú átfogó fejlesztési programok révén dinamikusan növekszik, a Meta mozgásterét jelentősen szűkíthetik, ha a platformot a véleménynyilvánítás elfojtásának eszközeként ítélik meg.

A Meta ereje alapvetően a bizalomra épül. Ha ezt a bizalmat a Közel-Keleten elveszíti, a hirdetők és helyi cégek más platformok felé fordulhatnak – ez pedig gyengítheti a vállalat bevételeit egy technológiailag ígéretes, dinamikusan fejlődő térségben. 

Ugyanakkor az IDF-veteránok alkalmazása nem csupán kockázatokat, hanem előnyöket is hordozhat. Izrael technológiai szektora – különösen az Elit 8200-as egység, valamint az amerikai kapcsolatok révén – élen jár a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság terén. Az innen érkező tehetségek bevonása kétségtelenül erősítheti a Meta technológiai képességeit.

Ám a kérdés nem pusztán szakmai: a vállalatnak globális közönséget kell kiszolgálnia, amelynek érzékenységei és bizalmi szintjei eltérőek.

Ha a Meta nem tudja kiegyensúlyozni a szakmai előnyöket a társadalmi következményekkel, súlyos árat fizethet – felhasználók elidegenítésével, geopolitikai feszültségek élezésével és saját globális hitelességének megingatásával.

A Meta viszonya a szólásszabadsághoz ingadozó. Jóllehet szigorúan fellép az ideológiailag vezérelt, félrevezető, úgynevezett „gyűlölködő vagy erőszakos” tartalmakkal szemben, ez a szigor rendszerint egyoldalúan érvényesül. Palesztin posztokat – például az izraeli légicsapások bizonyítékait – rendszeresen, sokszor indokolatlanul törölnek, és csak a közfelháborodás hatására állítanak vissza. Ezzel szemben az Izraelt dicsőítő, sőt olykor uszító bejegyzések akadálytalanul terjedhetnek. A Human Rights Watch, egy ismert nemzetközi jogvédő szervezet szerint ez a gyakorlat külső nyomásra vagy belső elfogultságra utal, amely aláássa a Meta méltányosságra tett ígéreteit.

E kettősség ékes példája Toroczkai Lászlónak, a Mi Hazánk Mozgalom elnökének esete. A magyar szuverenitást és kulturális örökséget védő politikust 2019 óta kitiltva tartják a Facebookról, és hiába rendelte el 2023-ban a Szegedi Ítélőtábla Instagram-fiókjának visszaállítását – a Meta egyszerűen nem engedelmeskedett. „Veszélyes személyként” bélyegezték meg, és még a nevét említő tartalmakat is cenzúrázzák. 

Eközben az izraeli hadműveletekről Gázában – amelyeket nemzetközi jogvédők népirtásként emlegetnek – alig esik szó. Az IDF-veteránok kulcspozíciói a cégnél arra utalhatnak, hogy a Meta nem pusztán a közösségi normákat védi, hanem geopolitikai érdekeket is kiszolgál, elhallgattatva az eltérő véleményeket, például a magyar hangokat is.

A Meta szelektív cenzúrája szembemegy a szólásszabadság elvével, amely a kulturális és politikai tisztesség alapját képezi. 

Egy valóban nyitott térben minden nézetnek helyet kellene kapnia – ehelyett a cég következetesen a kozmopolita, globalista álláspontokat részesíti előnyben, miközben háttérbe szorítja a szuverenitás és hagyomány képviselőit. A palesztin tartalmak elfojtása és Toroczkai László kitiltása ugyanazt a kérdést veti fel: ki uralja a digitális nyilvánosságot? 

Az izraeli hadsereg veteránjainak szerepvállalása a Metánál sokak számára azt jelzi, hogy a vállalat döntései az izraeli érdekeket tolhatják előtérbe – más nemzetek önrendelkezése és identitása rovására.

Miközben a Közel-Keleten egyre nő a feszültség, a vállalat döntései egyoldalúan Izrael hangját erősítik, elnémítva a kiszolgáltatottak szavát egy befolyásos kisebbség javára.

(The Grayzone, The Guardian, The Intercept, DoNotPanic.news, Watan, Human Rights Watch, AP News nyomán)