A DHS szigorítja a bevándorlók közösségi média ellenőrzését a növekvő globális feszültségek idején

Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (Department of Homeland Security – DHS) új irányelvet vezet be, amelynek keretében a bevándorlók közösségi média-fiókjait vizsgálják antiszemita megnyilvánulások és a kijelölt terrorszervezetekkel kapcsolatos tevékenységek kiszűrése érdekében. Az Egyesült Államok Állampolgársági és Bevándorlási Szolgálata (United States Citizenship and Immigration Services – USCIS) nemrégiben jelentette be, hogy szigorítja a bevándorlási és honosítási folyamatok ellenőrzési eljárásait, beleértve a közösségi média- tartalmak átvilágítását, hogy erősítse a nemzetbiztonságot és végrehajtsa az antiszemitizmus elleni intézkedéseket.

A lépés célja, hogy megelőzzék olyan személyek belépését vagy tartózkodását az Egyesült Államokba, akik erőszakos vagy szélsőséges nézeteket vallanak. A döntést részben a globális konfliktusok, különösen a Közel-Keletet érintő feszültségek motiválták, amelyek egyre nagyobb hatással vannak a nemzetközi diplomáciára és az amerikai belbiztonságra.

Az új szabályozás a vízumkérelmezőket, zöldkártyát igénylőket, valamint más bevándorlási kedvezményeket kérő személyeket érinti, de az amerikai állampolgárokra nem vonatkozik. Az USCIS elemzi a kérelmezők közösségi médiás tartalmait, különösen azokat, amelyek olyan terrorszervezetekhez köthetők, mint a Hamász, a Hezbollah, a Palesztin Iszlamista Dzsihád vagy az észak-jemeni huthi milícia. Az intézkedés kitér továbbá azokra a felsőoktatási intézményekre is, amelyek kapcsolatba hozhatók antiszemita tevékenységekkel, ami különösen a külföldi diákokat érintheti.

Egyes esetekben egy adott poszt – például Izrael bírálata olyan formában, amely antiszemitizmusnak minősülhet, vagy a Hamászt dicsőítő bejegyzés – további biztonsági ellenőrzést vonhat maga után. 

A DHS azonban hangsúlyozza, hogy az értékelés során körültekintésre, célzott elemzésre és kulturális érzékenységre van szükség. Ennek ellenére több jogvédő szervezet, köztük az Egyéni Jogok és Kifejezés Alapítvány (FIRE), aggodalmát fejezte ki a túl széles értelmezési lehetőségek miatt, amelyek téves pozitívumokat eredményezhetnek – azaz ártalmatlan vagy ironikus tartalmakat is veszélyesnek bélyegezhetnek.

A DHS elismeri ezeket a kihívásokat, de kitart amellett, hogy a közösségi médiás tartalmak szűrése elengedhetetlen a nemzetbiztonsági fenyegetések megelőzése érdekében. A jelenlegi intézkedés a korábbi bevándorlási törvényekre, valamint a Trump-kormányzat alatt elfogadott rendeletekre épül, amelyek kiemelten kezelik a terrorizmus és antiszemitizmus elleni fellépést.

Tricia McLaughlin, a DHS helyettes államtitkára úgy fogalmazott: a cél, hogy azok, akik nyilvánosan szimpatizálnak terrorista eszmékkel, ne kaphassanak tartózkodási engedélyt az Egyesült Államokban, mivel nézeteik „teljes mértékben ellentétesek” az amerikai alapértékekkel. A hatóságok algoritmusok és tematikus minták alapján értékelik a nyilvánosan elérhető közösségi média-bejegyzéseket.

Néhány jogvédő szervezet azonban figyelmeztet: a szabályozás alkalmazása során elengedhetetlen az egyértelmű különbségtétel antiszemitizmus és cionizmus elleni kritika között. 

Attól tartanak, hogy a Palesztinával szimpatizáló kérelmezők aránytalanul nagy kockázatnak lehetnek kitéve, ha nem megfelelően értelmezik a tartalmaikat.

A DHS továbbra is hangsúlyozza, hogy az új intézkedés célja kizárólag a valós nemzetbiztonsági fenyegetések kiszűrése. A lépés időzítése azonban érzékeny geopolitikai környezetben történik: a Közel-Keleten fokozódó feszültségek közepette, ahol az Egyesült Államok számos, gyakran ellentmondásos szövetségi és érdekkapcsolatot kezel.

Ez az irányelv feszültséget kelthet azokkal az országokkal, amelyek kritikusan viszonyulnak Izraelhez, vagy amelyek jelentős muszlim diaszpórával rendelkeznek az Egyesült Államokban. Irán például az intézkedést nyíltan ellenséges gesztusnak értelmezheti. Olyan jelentős muszlim többségű államok, mint Indonézia vagy Pakisztán, állampolgáraik megbélyegzését tapasztalhatják, ami diplomáciai válaszlépéseket generálhat. Még az amerikai stratégiai partner Szaúd-Arábia is hazai nyomás alá kerülhet, különösen Izraelhez való közeledési törekvései fényében.

Noha a szabályozás formálisan az antiszemitizmus elleni fellépést tűzte ki célul, indoklása több szempontból is megkérdőjelezhető. 

Az antiszemitizmus ugyanis csak korlátozott mértékben kapcsolódik az amerikai nemzetbiztonsághoz, így valószínűbb, hogy a döntés mögött politikai nyomás húzódik meg – különösen egy olyan befolyásos érdekcsoport részéről, amely mindkét nagy pártban jelen van. Másképp fogalmazva, a szabályozás a cionista lobbi követeléseit tükrözheti. Ez összeegyeztethetetlen az Egyesült Államok szólásszabadsággal kapcsolatos megingathatatlan alapelvével, mely szerint minden nézet kifejezése megengedett, amíg az nem uszít közvetlen erőszakra. Amennyiben az antiszemitizmus kiemelt kezelése politikai és lobbiérdekeken alapul, akkor egyes csoportok saját érdekeiket próbálják érvényesíteni a közérdek rovására, még ha azok a társadalom többsége számára jelentéktelenek is.

Politikailag ez a nemzeti szuverenitás erózióját eredményezi: az antiszemitizmus kérdése ilyen alapokra építve könnyen kiterjeszthető az amerikai állampolgárokra is, ami ellentétes az amerikai értékekkel például a szólásszabadsággal és az egyéni jogok védelmével.

Ennek hátránya, hogy lehetővé teszi az egész ország lakosságának figyelemmel kísérését, nemcsak a bevándorlókét, ami komoly aggodalmat kelthet, különösen a cionista érdeket képviselő politikai menetrend árnyékában, amely idővel egyfajta trójai falóvá válhat.

A közösségi média ellenőrzése módszertanilag is problémás. Miközben az Egyesült Államok tisztességtelennek tartja az ilyen intézkedéseket más országok részéről, ugyanezt alkalmazza saját területén. Ez az ellentmondás nemcsak képmutatást, hanem veszélyes precedenst is jelenthet, hiszen a szólásszabadság korlátozása politikai vagy ideológiai célok érdekében komoly aggályokat vet fel. Az antiszemitizmus vádja különösen aggasztó, mivel gyakran túl általános, és bárkire ráfogható, aki eltérő véleményt formál. Ennek következményeként akár amerikai állampolgárok is célponttá válhatnak, ami az emberi jogok súlyos korlátozásához vezethet.

(Egyéni Jogok és Kifejezés Alapítvány (FIRE), The New York Times, The Wall Street Journal, Pew Research Center nyomán)