Ezrével jelentette fel kritikusait Friedrich Merz

Egy mozgássérült nyugdíjas asszonynál tartott házkutatás során a rendőrség lefoglalta a mobiltelefonját. A készülékre azért volt szüksége, hogy elérje orvosait, a gondozási szolgálatot és a gyógyszertárakat. Mindez azért történt, mert egy internetes bejegyzésben „kis nácinak” nevezte Friedrich Merz német kancellárt. A nő elismerte, hogy ő írta a megjegyzést, a rendőrök azonban ennek ellenére elvitték az egyetlen eszközt, amelyre mindennap támaszkodott.

A történet korántsem számít egyedinek, mert a Welt am Sonntag birtokába került iratok szerint Merz 2021 óta közel ötezer feljelentést tett internetes megjegyzések miatt. Ellenzéki frakcióvezetőként majd kancellárjelöltként saját maga számozta meg a beadványokat, és az egyik irat a 4999-es számot viseli.

A CDU elnöke a So Done ügyvédi irodát bízta meg azoknak a bejegyzéseknek a felkutatásával, amelyeket sértőnek tartott. A céget Franziska Brandmann alapította, aki korábban az FDP ifjúsági szervezetét vezette. A vállalkozás mesterséges intelligenciával vizsgálja át a közösségi médiát, és összegyűjti a politikusokra vonatkozó bejegyzéseket. A So Done az így befolyt pénz felét megtartja.

Merz szóvivője megerősítette a tömeges feljelentéseket, és közölte, hogy a politikus a beérkező összegeket jótékonysági célokra fordította saját választókerületében. Ez azonban ellentmond annak a gyakorlatnak, amelyet a So Done alkalmaz, hiszen az iroda a pénz felét levonja. A magyarázat vagy pontatlan volt, vagy tudatosan félrevezető, így a befolyt összeg egy része nem jutott el a megjelölt szervezetekhez.

Egyetlen ügyvéd mintegy harminc ilyen ügyet kezel, és ezek közül csak egy zárult büntetővégzéssel. Tíz eljárást megszüntettek, a többi pedig elmarasztalás nélkül ért véget. Ez arra utal, hogy a feljelentések elsődleges célja nem az igazságszolgáltatás érvényre juttatása volt, hanem azoknak az állampolgároknak az elriasztása, akik bírálják a kancellár politikáját.

Merz kancellárként már visszafogottabban járt el, mert a kormányszóvivő szerint több mint százhetven esetben értesítette a rendőrség és az ügyészség a kancellárt állítólagos sértő bírálatok miatt. Merz egyszer sem tett személyes feljelentést, az eljárásokat azonban nem kifogásolta. A jelek szerint a kormányzati tisztséget inkább az eltérő vélemények elnémítására használták, nem pedig azok meghallgatására.

A berlini ügyészség iratai további részleteket tárnak fel. Egy 2023 szeptemberében közzétett X-poszt így fogalmazott: „Új definíciós kísérlet szerint seggfejek azok, akiknek a megszólalásai nagyjából ugyanonnan származnak, ahonnan mások ürítenek.” Az ügyészség ezt szélsőséges megnyilvánulásnak minősítette, miközben a hivatalos fellépés súlya messze meghaladta a bejegyzés jelentőségét.

A Hessen gegen Hetze (Hessen a gyűlöletkeltés ellen) elnevezésű bejelentőhely december végén továbbította az ügyet a szövetségi bűnügyi hivatalnak, noha az X-poszt több mint egy éve készült. Egy rendőrnő feljegyzésében az állt, hogy az ügyet kiemelten kell kezelni, és a februári szövetségi választások előtt elrettentő hatást kívánnak elérni. A megfogalmazás egyértelműen arra utal, hogy politikai szempontok is befolyásolták a rendészeti lépéseket.

Frauke Rostalski büntetőjogász professzor szerint az internetes megnyilvánulások túlzott hatósági kezelése könnyen vezethet öncenzúrához, és gyengítheti a véleményszabadságot. Ilyen környezetben az állami szervek olyan lépéseket tehetnek, amelyek visszafogják a bíráló megszólalásokat, és lassan beszűkül az a tér, ahol valódi demokratikus vita alakulhat ki. Az Alkotmánybíróság elvárja, hogy a politikusok közszerepükből fakadóan bizonyos fokú bírálatot elviseljenek, és a 2021-es törvénymódosítás óta sokan érzékenyebben reagálnak a sérelmekre. Rostalski értékelése élesen rávilágít arra, hogy Merz gyakorlata nincs összhangban a demokratikus hagyományokkal.

A Welt am Sonntag más kereszténydemokrata politikusokról is beszámolt. Julia Klöckner, a Bundestag elnöke, valamint Hendrik Wüst, Észak-Rajna–Vesztfália miniszterelnöke szintén igénybe vették a So Done szolgáltatásait. A párt több vezetője is ugyanarra az eszközre támaszkodik, amely a másként vélekedőket a jog eszközeivel próbálja elnémítani.

A párton belül többen is aggodalmukat fejezték ki a feljelentési gyakorlat miatt, és több uniós képviselő névtelenül úgy nyilatkozott, hogy a bírálatok következetes üldözése politikailag kockázatos lehet. Egy kereszténydemokrata politikus így fogalmazott: „a házkutatás után, amelyet az a férfi kapott, aki Habecket (Robert Habeck zöldpárti politikus és író, 2021-től Németország gazdasági és éghajlatvédelmi minisztere, egyben alkancellárja – a szerk.) tökfilkónak nevezte, egyre nehezebb volt hitelesen képviselni, hogy Merz is hasonló módon jár el”. Egy másik szerint „ezek a feljelentések várhatóan vissza fognak ütni a pártra”. A belső kételyek is mutatják, hogy a kancellár konfliktuskezelési módszereit saját környezetében sem mindenki tartja helyesnek.

A történtek azt mutatják, hogy az állami hatalom könnyen olyan eszközzé válhat, amelyet a politikai elit saját ellenfelei ellen használ. A véleménynyilvánítás korlátozása öncenzúrához vezet, az emberek egyre óvatosabban fogalmaznak, és a közélet fokozatosan veszít nyitottságából. A mostani gyakorlat inkább a hatalom túlzott érzékenységéről tanúskodik, mintsem a demokratikus párbeszéd iránti elkötelezettségről.

(A Welt am Sonntag, NIUS, Junge Freiheit, Tagesspiegel, Apollo News, Handelsblatt nyomán)