Újabb szintre lép az információs háború Washington és Brüsszel között

Wyoming és New Hampshire törvényhozásai benyújtották a GRANITE törvényt, teljes nevén a Guaranteeing Rights Against Novel International Tyranny & Extortion Act (Jogok védelme az új nemzetközi zsarnoksággal és zsarolással szemben). Amerikai állampolgárok perelhetnek idegen kormányokat az online szólásszabadság korlátozása miatt. Legalább tízmillió dolláros bírság szabható ki minden olyan esetre, amikor külföldi hatóságok amerikai állampolgárok alkotmányosan védett megszólalását próbálják elhallgattatni, a büntetés pedig akár háromszorosára is emelhető.

A javaslatot Daniel Singh wyomingi képviselő terjesztette be Preston Byrne ügyvéd elképzelése alapján. Byrne olyan felületeket képviselt korábban, mint a 4chan és a Kiwi Farms, és látta, hogyan próbálnak külföldi szabályozók határt szabni az amerikai internetes térnek. A törvény eltörölné azt a hagyományos védelmet, amelyet a külföldi államok állami mentességként szoktak érvényesíteni. Az Ofcom (az Egyesült Királyság médiaszabályozó hatósága – a szerk.) egy korábbi eljárásban éppen erre hivatkozott, amikor el akarta kerülni a felelősségre vonást.

Sarah Rogers külügyminisztériumi helyettes államtitkár december 4-én a GB News brit hírcsatornának elmondta, hogy az amerikai állampolgárok brit cenzúrája „átlépte a vörös vonalat”. 

A GRANITE törvény szövetségi változatát hamarosan benyújtják a képviselőházba. Másnap Eric Schmitt, Missouri képviselője megerősítette, hogy dolgozik egy erre vonatkozó jogszabályon. A javaslat a külföldi politikai befolyástól is védi az amerikai állampolgárok szólásszabadságát.

December 5-én az Európai Bizottság 120 millió eurós bírságot szabott ki az X közösségi felületre. Az uniós bejelentés mindössze egy nappal követte az amerikai külügyminisztérium határozott figyelmeztetését. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra (Digital Services Act – DSA) hivatkozva a bizottság technikai kifogásokat sorolt fel, kék pipás rendszert, reklámadatbázist, kutatói hozzáférést, de a kifogások mögött valójában politikai szándék húzódik meg.

J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke már a hivatalos uniós közlés előtt reagált. „Az EU-nak támogatnia kellene a szólásszabadságot, nem pedig amerikai vállalatokat támadni.” Az EU rendszeresen használja szabályozói eszközeit politikai nyomásgyakorlásra, különösen akkor, ha amerikai szereplők nem engedelmeskednek az európai elvárásoknak.

A GRANITE törvény egyszerű. A külföldi hatóságok, az Ofcom, a brazil legfelsőbb bíróság bírája, Alexandre de Moraes (a brazil Supremo Tribunal Federal tagja), az Európai Unió intézményei vagy Ausztrália szabályozói hatóságai gyakran fenyegetnek bírságokkal amerikai felületeket és állampolgárokat. A törvény megfordítaná a nyomásgyakorlást. Amerikai bíróságokon indított perekkel a külföldi államok amerikai bankokban tartott vagyonát le lehet foglalni. Az Egyesült Királyság például mintegy 47 milliárd fontnyi vagyont tart észak-amerikai bankokban.

Howard Lutnick kereskedelmi miniszter a múlt héten közölte, az EU-nak módosítania kell digitális szabályozását, ha csökkenteni akarja az acél- és alumíniumvámokat. A bizottság pénteken tagadta, hogy bármiféle kapcsolat lenne a két ügy között, noha az EU kommunikációja rendszeresen ellentmond saját lépéseinek. Washington üzenete egyértelmű. Gazdasági eszközöket is kész bevetni.

Preston Byrne októberben tette közzé az elképzelést blogjában. Egy hónappal később már Wyoming törvényhozása előtt volt. Mindkét államban bizottság elé került a javaslat, az állami törvények mintát adhatnak a szövetségi szabályozáshoz.

A törvénytervezet minden olyan külföldi jogszabályt, rendeletet vagy bírósági ítéletet érint, amely az amerikai jog által védett véleménynyilvánítást korlátozná. Ezek között kifejezetten szerepelnek a gyűlöletbeszédről, félretájékoztatásról, dezinformációról és rágalmazásról szóló külföldi előírások. Az amerikai polgárok szólásszabadságát ne más országok hatóságai korlátozzák. A javaslat mintát állít. Az amerikai válasz megmutatja, hogy a brüsszeli hatósági túlkapások nem maradhatnak következmények nélkül.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 2022-ben lépett hatályba Európában. A szabályozás technikai kifogásokra hivatkozik: adatbázis-késleltetésekre, kutatói hozzáférésre – mégis politikai alapon dönti el, kit és mikor büntet.

Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője nyíltan fenyegetett. „Aki együttműködik a bizottsággal, azzal megállapodás születik, aki nem, azt szankciók érik.” A kijelentés politikai zsarolás, nem szabályozói elv. A TikTok ugyanazon a napon tett engedményeket, így elkerülte a bírságot. A kínai tulajdonú platform hajlandó volt behódolni az uniós elvárásoknak, míg az amerikai szereplők ellenállnak.

(A Daily Caller, The Register, Senator Eric Schmitt (schmitt.senate.gov) nyomán)Top of Form