Trump kész katonai úton is megszerezni Grönlandot

A grönlandi politikai pártok egységesen elutasították Donald Trump Grönlandra vonatkozó kijelentéseit, hangsúlyozva, hogy a sziget jövőjéről kizárólag ők dönthetnek. Az amerikai elnök viszont nem zárta ki a katonai fellépést, és a sziget stratégiai fontosságát emelte ki a NATO és a világ nagyhatalmai közötti versengés fényében. A grönlandi politikai pártok pénteken egységesen reagáltak Donald Trump amerikai elnök Grönlandra vonatkozó kijelentéseire. A parlament öt pártjának vezetői közös nyilatkozatban fogalmazták meg álláspontjukat – írja az Index.

„Nem akarunk amerikaiak lenni, nem akarunk dánok lenni, grönlandiak akarunk lenni”

– áll a nyilatkozatban. Hangsúlyozták, hogy Grönland jövőjéről kizárólag a grönlandi népnek kell döntenie, és felszólították az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel „az országuk iránti tiszteletlenséggel”.

Az amerikai elnök pénteken újra napirendre tűzte Grönland megszerzésének ügyét, és nem zárta ki a katonai fellépés lehetőségét. Bár nemzetbiztonsági kérdésként beszél róla, amikor arra emlékeztették, hogy egy régi szerződés lehetővé tenné az amerikai katonai jelenlét bővítését a területen, Donald Trump ragaszkodott hozzá: „Grönlandnak az Egyesült Államok részévé kell válnia.”

„A tulajdonlás olyan előnyt ad, amit egy bérlet vagy egy szerződés nem” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte ez „pszichológiailag elengedhetetlen a sikerhez”. Amikor választás elé állították – Grönland vagy a NATO megőrzése –, az elnök nem adott egyértelmű választ, de elismerte: „a kettő között akár döntésre is sor kerülhet”.

Donald Trump szerint a területen egyre több orosz és kínai hadihajó van jelen, és ha az Egyesült Államok nem lép, Oroszország vagy Kína átveheti Grönland irányítását.

„Ha mi nem tesszük meg, ők fogják megtenni. Tehát valamit tennünk kell Grönlanddal, akár békés, akár erőszakos eszközökkel”

– mondta az elnök a Fehér Házban pénteken.

Grönland hivatalosan a Dán Királyság része, de nagyrészt autonóm, lakossága mindössze 57 ezer fő. A sziget stratégiai jelentősége óriási: földrajzi elhelyezkedése, katonai bázisai és esetleges ásványkincsei miatt kulcsfontosságú, területének körülbelül 80 százalékát jég borítja, és nagysága mintegy hatszorosa Németországénak. Az amerikai elnök kijelentései Európában aggodalmat keltettek. Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerint egy amerikai támadás a NATO és a második világháború utáni biztonsági rend végét jelenthetné.

Armin Laschet külpolitikai szakértő is a szövetség felbomlásának veszélyére hívta fel a figyelmet, hozzátéve: „A nyomás nő, Európának fel kell készülnie.” A dán védelmi minisztérium közlése alapján a katonáik parancs nélkül adhatnak le lövéseket Grönland esetleges megszállóira a koppenhágai védelmi minisztérium irányelve alapján. Az intézkedés 1952-ben született meg; a tervet akkor kell alkalmazni, ha annektálási kísérlet éri a Dán Királyság bármely pontját.

A NATO-tagállamok közül többen is a szövetség fokozott jelenlétét szorgalmazzák a területen, hogy ellensúlyozzák az Egyesült Államok biztonsági érveit. A Bild szerint egy „Arctic Sentry” nevű megfigyelési műveletet is fontolóra vesznek. A hatalmi játszma rendkívül kockázatos a NATO számára: ha egy tagállam nyíltan fenyegeti a másikat, az az egész szövetség hitelességét veszélyezteti, különösen Oroszország ukrajnai háborúja és Kína tajvani igényei fényében. Egy esetleges konfliktus az Egyesült Államokkal a NATO számára a legrosszabb forgatókönyvet jelenthetné.