Nem kutathatta a nemi erőszakoló bandákat Bajorországban, mert a téma a kollégái szerint „rasszista” és „szélsőjobboldali”

Konferencián mesélte el a Bajorországban népszerű újságírónő, Julia Ruhs, hogyan közösítették ki kollégái, amiért kutatni szerette volna az országban működő nemi erőszakoló bandák hálózatát. Munkatársai szerint ennek már a felvetése is „rasszista” és „szélsőjobboldali” gondolkodásmódra vall. 

Julia Ruhs életútját vizsgával semmi különöset nem találunk. Jómódú, magas státuszú családba született, végigjárta az újságírói iskolát, ösztöndíj, külföldi utak, a hatalomnak tetsző cikkek – nagyjából így lehetne összefoglalni pályáját. Egészen addig, míg fel nem keltették érdeklődését a Bajorországban megjelenő bandák, az érezhetően romló közbiztonság, a késelések, a nők elleni erőszakok elszaporodása. Ekkor vetette fel kollégáinak, hogy készíteni kéne egy átfogó tanulmányt a bandák és a migráció összefüggésében, mire a szerkesztőség egyként szörnyedt el a „tabufeszegető”, „rasszista” felvetés hallatán.  

„Ekkor szembesültem vele, hogy a függetlenség csak látszat, és az egész szerkesztőség részrehajló”

– mesélte Ruhs hallgatóságának, hozzátéve, hogy vannak témák, amiket még csak észrevenni sem szabad, nem, hogy hangosan kimondani, különben „rasszista vagy”. 

Később készített egy riportot egy német apával, akinek lányát késelték meg migránsok. Az ő, illetve több másik áldozat szemén keresztül mutatta be, 2025 őszére hová jutott Bajorország. Riportja óriási felháborodást váltott ki, „szakértőktől” megkapta, hogy amit letett az asztalra az „nem nyújt tényalapú, differenciált és megoldásorientált tudósítást”, és „az idegenellenesség szítása a célja”. 

Ruhs esete azért különleges, sőt, egyenesen tiszteletreméltó, mert – ellentétben több gyáva kollégával és politikussal – ő nem térdelt le az elit előtt, nem kért bocsánatot, hanem harcot hirdetett az „eltörlés kultúrája” és a médiában uralkodó liberális, fehérellenes, baloldali véleménydiktatúrával szemben. 

Egy nyilvános vitában például nemcsak a migrációt bírálta, de a Covid–19 idején eszközölt kormányzati intézkedéseket is. Sőt, a gazdatüntetés mellett is kiállt. Aminek meg is lett az eredménye. A média munkatársai közül 250-en levelet írtak, melyben elítélték Ruhs „egyoldalú”, „populista” megnyilvánulásait, és szankciókat követeltek. Amit meg is kaptak, Julia Ruhstól ugyanis az NDR elvette műsorát, s mással helyettesítették. Ruhs a vezetőség döntését „szégyennek” nevezte, majd leszögezte, „túl jobboldali” a szerkesztőségnek. 

Viszont, ha lassan is, de Németországban is változik a széljárás, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a „rasszistának” és „populistának” bélyegzett újságírónőnek a Bajor Rádió ajánlott szerződést. 

Kapcsolódó: