Trump ígért. Izrael döntött. Kent kilépett.

„Irán nem jelentett közvetlen fenyegetést az országunkra” – írta Trumpnak. „Egyértelmű, hogy e háborút Izrael és annak erős amerikai lobbija nyomására kezdtük.”

A levél egy ponton személyessé vált. Kent így folytatta: „Elvesztettem szeretett feleségemet, Shannont egy Izrael által kezdeményezett háborúban.” Ezzel Kent a saját veszteségét közvetlenül Izrael közel-keleti befolyásához kötötte. Mindezt egy olyan veterán állította, aki hozzáfért az elnök napi hírszerzési összefoglalóihoz. Szerinte a fenyegetés nem volt valós. Hozzátette, hogy a Trump-kormány megtévesztette a közvéleményt az indítékokról. A kételkedőket pedig kizárták a döntéshozatalból.

Trump a választási győzelem éjszakáján is megismételte, amit a mozgalom hallani akart. „Nem fogok háborúkat kezdeni. Háborúkat fogok megállítani” – mondta 2024 novemberében. Ez több volt egyszerű kampányszlogennél, a mozgalom egyik alapígérete volt, amelyre két cikluson át szavaztak azok, akik a közel-keleti háborúkba sodródás megállítását várták. Kent szerint az Irán elleni háborút külső nyomás indította el, amelyet a Trump-kormány csak utólag próbált igazolni.

Tucker Carlsonnak, a Fox News egykori műsorvezetőjének adott interjújában Kent konkrét példákat és neveket sorolt fel. Carlson ma az amerikai jobboldali médiában meghatározó podcastműsor házigazdája. „A döntéshozók jó részének nem volt lehetősége eljuttatni véleményét az elnökhöz” – mondta. 

Hozzátette, hogy nem volt olyan hírszerzési adat, amely az Irán ellen tervezett katonai csapások előtt azonnali nagyszabású támadásra utalt volna. 

Szajjed Ali Hámenei ajatollah szerepéről elmondta, hogy Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjeként valójában mérsékelte az ország nukleáris programját és megakadályozta a fegyver kifejlesztését. „Ha agresszíven kivégzik, az emberek a rezsimje mögé állnak majd” – mondta Kent, hozzátéve, hogy a következő ajatollah radikálisabb lesz, mert bizonyítania kell majd.

Carlson úgy fogalmazott, hogy „a közvetlen fenyegetés, amelyről a külügyminiszter beszél, nem Iránból, hanem Izraelből érkezik”. Kent erre így válaszolt: „Pontosan.” És ez a tágabb kérdésre is rámutat. Ki irányítja a közel-keleti politikánkat? Ezeket az állításokat a CNN is alátámasztja. Egy magas rangú kormányzati forrás megerősítette: Kentet megfosztották az elnöki hírszerzési anyagoktól, köztük az iráni jelentésektől, így a legilletékesebb szakembert zárták ki az egyeztetésekből.

Trump Kentről azt mondta, hogy biztonsági kérdésekben „gyenge”, a távozása „jó döntés”. 

Trump nyilvánosan úgy beszélt Kentről, mintha szívességet tett volna neki, „kétszer veszített kongresszusi választáson, én hívattam, én adtam neki állást”. Csakhogy azt az embert szólította így meg, aki tizenegy harci bevetésen vett részt és hat bronzcsillagot kapott (az amerikai hadsereg egyik legmagasabb kitüntetését harci érdemekért). 

Felmerül azonban a kérdés, hogy egy ilyen háttérrel rendelkező személy miért számítana gyengének egy olyan kormányban, ahol a vezetők többsége soha nem szolgált katonai egységben, miközben a leghangosabb háborúpárti álláspontok gyakran olyanoktól érkeznek, akik nem rendelkeznek katonai tapasztalattal.

Kent lemondása után az FBI kiszivárogtatás gyanúja miatt vizsgálatot indított ellene. 

Shawn Ryan, az amerikai haditengerészet SEAL különleges egységének volt tagja és az egyik legnagyobb konzervatív veterán podcastműsor, a Shawn Ryan Show házigazdája erre reagálva úgy fogalmazott, hogy miközben az FBI Kentet üldözi, az Epstein-ügy érintettjei ellen, akiknek nevei régóta ismertek, nulla aktív nyomozás folyik. Hogy ki ellen indítanak eljárást és ki ellen nem, az maga is döntés.

Kent a Shawn Ryan Show előzetesében azt is elmondta, hogy az FBI közvetlenül leállította és megtiltotta neki, hogy tovább vizsgálja a Trump elleni merényletkísérleteket, valamint Charlie Kirk meggyilkolását.

Charlie Kirk az amerikai konzervatív mozgalom egyik legismertebb alakja volt, aki Trumpot próbálta meggyőzni arról, hogy ne menjen bele az iráni háborúba. Szeptember végén meggyilkolták. Kent szerint ezeket az ügyeket egy tágabb idővonalon kellett volna megvizsgálni, hogy kiderüljön, illeszkednek-e egy összefüggő mintázatba. Az FBI ezt közvetlenül megtiltotta.

Egy februári Gallup-felmérés adatai alapján a republikánus szavazók körében egyetlen év alatt számottevően, 84-ről 69 százalékra mérséklődött Izrael kedvező megítélése. Tucker Carlson, Megyn Kelly, egykori Fox News-műsorvezető és ma önálló médiaszereplő, valamint Joe Rogan, az amerikai podcastvilág egyik legnagyobb hatású szereplője is nyíltan kételkedett az iráni háború indokoltságában. Kent volt az első, aki mindezt igazgatóként, nevét vállalva mondta ki.

Mindez Magyarországon sem pusztán elméleti kérdés. 

Bryan E. Leib floridai politikus és cionista aktivista, a Fidesz-közeli Alapjogokért Centrum külső kutatója, hónapokon át jelöltette magát az amerikai nagykövetség élére Budapesten. Három egymást követő Izrael-párti csúcstalálkozón is felszólalt a centrum szervezésében a Magyar Néprajzi Múzeumban. A tisztséget végül nem ő kapta.

Leib Kent lemondásának napján az X platformon négy szóval reagált. „Joe Kent First. America Last.” („Joe Kent az első. Amerika az utolsó.”) A MAGA („Tegyük újra naggyá Amerikát”) jelszót ezzel Kent ellen fordította, mintha az az ember, aki a háború elkerülésére figyelmeztetett, saját országának érdekei ellen beszélne.

Ez a fordítás azonban többet árul el a bírálókról, mint arról, akit bírálni kívánnak. Az a politikai közeg, amelyben a katonai tapasztalattal rendelkező veterán figyelmeztetése gyengeségnek számít, miközben a háborúpárti álláspontok kapnak teret, egy mélyebb törésvonalat jelez. Nem egyszerű véleménykülönbségről van szó, hanem arról, hogy kik és milyen érdekek mentén próbálják alakítani az Egyesült Államok külpolitikai döntéseit.

Kent kilépése így nem pusztán egy személyes döntés. Inkább egy jelzés arról, hogy a rendszerben milyen hangok maradnak bent, és melyek szorulnak ki. A kérdés nem az, hogy ki mit mondott egy politikai vitában, hanem az, hogy kinek a szavai számítanak, amikor a háború és béke közötti határvonalról döntenek.

(Joe Kent lemondólevele az X-en (@JoeKent26), Tucker Carlson Show, CNN Politics, Times of Israel, Bryan E. Leib az X-en (@BryanLeibFL), Gallup, Shawn Ryan Show nyomán)

Kapcsolódó: