Azonnal akcióba lendültek Ursula von der Leyenék, követeléseket fogalmaztak meg az új Tisza-kormányhoz

Az Európai Bizottság „azonnali párbeszédet” kezdeményezett Magyar Péterrel a magyar választásokon elért földcsuszamlásszerű győzelme után, arra ösztönözve őt, hogy javítsa ki az ország kapcsolatait Ukrajnával, és indítsa el a régóta követelt reformokat a befagyasztott 35 milliárd eurós uniós források felszabadítása érdekében - írta meg a Financial Times.

Orbán Viktor miniszterelnök mérsékelten euroszkeptikus rezsimének vasárnapi bukása reményt keltett Brüsszelben Budapest EU-ban és a NATO-ban betöltött szerepét illetően, miután szerintük az évekig tartó „illiberális demokrácia” aláásta a demokratikus értékeket és megakadályozta a közös politikák megvalósítását.

A Brüsszel és Budapest közötti kezdeti megbeszélésekről tájékoztatott uniós tisztviselők szerint Magyar Péter alkotmánymódosítási joggal rendelkező többségének megszerzése meghaladta várakozásaikat. Ugyanakkor ez emelte a lécet is azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság mit vár el a politikustól.

„A lehető leghamarabb megkezdjük az együttműködést az új kormánnyal, hogy gyors és régóta esedékes előrelépést érjünk el a magyar nép javára” – mondta hétfőn Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. De figyelmeztetett: „Sok munka vár ránk, amíg Magyarország visszatér az európai útra. Teljes körű mandátuma van a dolgok megváltoztatására... és az első naptól kezdve együttműködünk vele” – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő. „A gondolkodásmód a következő: duplázzunk rá. Ha ők teljesítenek, mi is teljesítünk.”

Két másik tagállamból származó uniós diplomata szerint a fővárosok azt figyelik, hogy Magyarország feloldja-e az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel blokkolását, és visszavonja-e a az orosz szankciókkal kapcsolatos vétóját, mivel ezeket a lépéseket a leendő miniszterelnök azon szándékának legfontosabb jelzőinek tekintik, hogy helyreállítsa az EU-val mélyen megromlott kapcsolatokat.

Az ügyet ismerő források a Financial Timesnak elmondták, hogy az EU tisztviselői megkezdték az ukrajnai hitel folyósításának előkészítését, hogy Magyar beiktatása után azonnal meghozhassák a kifizetésről szóló döntést.

Egy harmadik diplomata szerint az ország bírósági rendszerének és biztonsági szolgálatainak reformja, valamint a legnagyobb közintézmények és állami tulajdonú vállalatok vezetésének lecserélése is kulcsfontosságú lesz.

Az Európai Bizottság szóvivője szerint közel 35 milliárd eurónyi, Magyarországnak szánt uniós forrás van befagyasztva a Brüsszellel fennálló számos vita, valamint Orbán elutasítása miatt, hogy végrehajtsa a követelt reformokat. Ez magában foglalja a közel 18 milliárd eurót az uniós költségvetésből, amelyet Brüsszel a jogállamiság megsértése, a megnövekedett korrupciós kockázatok és a bírói függetlenség aláásása miatt fagyasztott be. Több mint 17 milliárd eurónyi kedvező kamatozású védelmi hitel is késedelmet szenvedett.

„Magyarország ismét az EU és a NATO erős szövetségese lesz” – mondta Magyar Péter a győzelme után a tömegnek, mire támogatói „Európa! Európa!” skandálással válaszoltak. Magyar azt is kijelentette, hogy a közszolgálati médiát – amelynek hírszolgálatát Orbán-propagandagépezzé alakították át – felfüggesztik mindaddig, amíg ismét biztosítani nem tudják a semleges működést.

Brüsszel óvatosan bánik azzal, hogy megismételje a 2023-as lengyel miniszterelnök-választás után hozott intézkedéseit, amikor a Bizottság gyorsan felszabadította a korábbi kormány alatt befagyasztott forrásokat. Brüsszel bízott abban, hogy Tusk visszaállítja a bírák függetlenségét, de politikáját megakadályozta az ország tavaly megválasztott elnöke, Karol Nawrocki.

„Nincs tervben azonnali intézkedés... [és] hosszú a lista azokról a dolgokról, amelyeket az új kormánynak meg kell tennie ahhoz, hogy hozzáférjen ezekhez a forrásokhoz” – mondta egy olyan személy, akit tájékoztattak a Bizottság és Budapest közötti kezdeti megbeszélésekről.

„Ez más helyzet, mint Tusk esetében, aki jól ismert volt, és korábban már volt miniszterelnök.” A magyar alkotmány szerint az ország elnökének 30 napja van az új parlament beiktatására, és az uniós tisztviselők attól tartanak, hogy Orbán kihasználhatja ezt az időt olyan jogi vagy személyzeti változtatásokra, amelyek hatással lehetnek Magyar képességére a szükséges reformok végrehajtására.

Kapcsolódó: