Titkos tét a hadszíntéren: hogyan kaszált egy izraeli őrnagy a saját hadserege hírszerzésével?

Miközben Izrael 2025 júniusában újabb eszkalációs spirálba sodorta a térséget az Irán elleni légicsapásokkal, a hadsereg belső integritása látványos kudarcot vallott. Az izraeli légierő egyik tartalékos őrnagya – visszaélve bizalmi pozíciójával – a Polymarket kriptofogadóirodában váltotta aprópénzre a közelgő támadás titkos adatait. Az eset nem csupán egy egyéni korrupciós ügy, hanem rávilágít az izraeli hadigépezet ellenőrizhetetlen és morálisan megkérdőjelezhető működésére.

Az amerikai székhelyű HRANA nemzetközi emberi jogi hírügynökség adatai szerint az „Am ka-laví” hadművelet tizenkét napja alatt az izraeli csapások legalább 436 civil halálát okozták. Az iráni igazságügyi szóvivő tájékoztatása alapján az áldozatok között 38 gyermek és 132 nő volt.

Miközben Teherán lakossága az óvóhelyek mélyén keresett menedéket, egy őrnagy és civil barátja hátborzongató szerencsejátékkal ütötte el az időt. Sorra kötötték fogadásaikat a támadás pontos napjára, a júniusi időzítésre, az izraeli hadsereg hivatalos bejelentésére, sőt még a háború végkimenetelére is. Döbbenetes módon minden jóslatuk beigazolódott. A 162 000 dolláros nyereményt végül digitális valutában osztották szét egymás között.

A szerencse fiai nem álltak meg Teheránnál. Szeptemberben az őrnagy újabb bizalmas információkat szivárogtatott ki, ezúttal a jemeni húszi erők elleni küszöbön álló csapásról. Ez a jól irányzott tipp további néhány ezer dollárt fialt a párosnak, tovább hizlalva a háború árnyékában felhalmozott digitális vagyonukat.

2026 januárjában a páros egy minden eddiginél merészebb fogadásra készült az iráni front kapcsán, ám a szerencséjük váratlanul elpártolt tőlük. Az őrnagy döbbenten fedezte fel az egyik hírportálon a saját kriptoszámlájának azonosítóját – a sajtó ugyanis szimatot fogott a gyanúsan pontos háborús jóslatok után. A pánik azonnali volt: a titkos üzeneteket törölték, a felhasználóneveket megváltoztatták, remélve, hogy a digitális köd elnyeli a múltjukat, mielőtt a kémelhárítás kopogtatna az ajtón.

A digitális álcák nem bizonyultak elegendőnek. 2026 februárjának elején a tel-avivi bíróság fellebbentette a fátylat az ügyről, sokkolva a közvéleményt. Kiderült, hogy a Sin Bét, az izraeli rendőrség és a hadsereg összehangolt, titkos nyomozása végül célba ért. Két férfit állítottak bíróság elé, akiket súlyos állambiztonsági bűncselekményekkel vádoltak meg. A vádiratban nemcsak a titkokkal való kufárkodás szerepelt, hanem vesztegetés és az igazságszolgáltatás szisztematikus akadályozása is, pontot téve a háborús profitőrök vakmerő játszmájának végére.

Kihallgatása során az őrnagy azt vallotta, hogy „Az egész század a Polymarketen lóg, az egész légierő fogad”, de neveket nem adott meg. 

Az izraeli hadsereg vezetése végül megtörte a csendet, és hivatalosan is „súlyos etikai határátlépésnek” minősítette a történteket. Jóllehet a vezérkar megkönnyebbülten jelentette ki, hogy az információszivárgás nem okozott közvetlen hadműveleti kárt a bevetések során, a történet vége mégis keserű szájízt hagyott maga után. Az ügyészség végül csupán két ember ellen emelt vádat, így az őrnagy vallomása – miszerint egész századok üzleteltek a háborúval – megválaszolatlan, sötét árnyékként vetült a légierő becsületére.

A CNN megbízásából végzett vizsgálat során a Bubblemaps blokklánc-elemző cég egy olyan rejtélyes kereskedőre bukkant, aki 2024 óta közel egymillió dolláros profitot halmozott fel az iráni hadműveletekre alapozott, gyanúsan pontos fogadásaiból.

Ez a titokzatos figura az ügyletei 93 százalékát megnyerte, köztük a 2026. február 28-i közös amerikai–izraeli csapásra tett fogadását is. Mialatt a HRANA adatai szerint az offenzíva első napján legalább 133 civil veszítette életét Iránban, a kereskedő digitális tárcája újabb összegekkel hízott. Bár a blokkláncon hagyott nyomok egyértelműek, személyazonossága mindmáig ismeretlen maradt, és az igazságszolgáltatás sem érte utol: vádat azóta sem emeltek ellene.

Az ügy rávilágított a szabályozási környezet tehetetlenségére is: mivel a Polymarket külföldi bejegyzésű platform, az amerikai árutőzsdei felügyelet (CFTC) jogköre korlátozottnak bizonyult vele szemben. A cég vezérigazgatója, Shayne Coplan korábban egy interjúban egyenesen „nagyon klassz” jelenségnek nevezte, hogy a rendszer anyagi ösztönzést ad az információk megosztására – még akkor is, ha azok bennfentesektől származnak. Ez az üzleti modell azonban a gyakorlatban azt jelentette, hogy miközben Iránban civilek haltak meg, a platform a legszigorúbb államtitkokat változtatta profittá a globális digitális tőzsdén.

(A The Times of Israel, NPR, CNN, HRANA- Human Rights Activists News Agency nyomán)

Kapcsolódó: