Egy sikeres magyar filmfesztivál – sajnos kellő médiavisszhang nélkül

Az ötödik Pápai Nemzetközi Történelmi Film Fesztivál, amely április 24-én nyitotta meg kapuit, két nappal később, április 26-án este nagyszabású fogadással és díjátadó gálával zárult a pápai Eszterházy-kastélyban. Ennek keretében adták át az Arany Dió díjakat, a díjazottak listáját cikkünk végén közöljük.
Pozsgai Zsolt, Balázs Béla-díjas, érdemes művész, a fesztivál igazgatója a fesztivál zárása után az alábbiakat közölte lapunkkal:
„A Nemzeti Filmintézet által támogatott fesztiválon – mely Pápa városának már megszokott, évenkénti nagy kulturális rendezvénye – személyesen vettek részt a filmek alkotói (rendezők, színészek, producerek) Ausztriából, Németországból, Finnországból, a Fülöp-szigetekről, Koreából, Ausztráliából, Írországból és természetesen Magyarországról.
A Filmintézet 37 millió forintos támogatása segítségével – egyedüli fesztiválként Európában – a szervezők meg tudták oldani, hogy kifizessék a döntőbe jutott alkotók utaztatását, szállását és teljes ellátását, sőt ebből a támogatásból tudták állni az átadott díjakat, valamint az eseményt kísérő gálarendezvényeket is.
A fesztiválra 287 film érkezett szerte a nagyvilágból és Magyarországról. Az előválogató zsűri 17 alkotást juttatott a döntőbe, és végül ezekből válogatta ki azokat a műveket, szereplőket, amelyeket, akiket érdemesnek ítélt arra, hogy az Arany Dió díjjal jutalmazza őket. A zsűriben a hagyományok szerint idén is helyet foglalt az előző fesztivál egyik nyertese, Tóth Barnabás, akit 2024-ben a Mesterjátszma című filmjéért díjazott az akkori zsűri. A fesztiválnak diákzsűrije is volt, amely pápai középiskolásokból állt, egy díjat egynek ők is odaítéltek a versenyfilmek közül.
Szükségesnek tartjuk a jövő nemzedék filmeseinek képzését is, ezért a fesztivál kiegészül egy pedagógiai programsorozattal. Ebben a magyar filmes hallgatók gyűlnek ilyenkor össze pár napra Pápán, megnézhetik a versenyfilmeket – de ami talán számukra sokkal fontosabb lehet – személyesen találkozhatnak, beszélgethetnek is a filmek alkotóival.”
Érdekességként néhány szubjektívnek tűnő megjegyzést is közlünk a fesztivál kapcsán.
A filmek között ott volt az az ausztrál dokumentumfilm, mely a világhírű magyar labdarúgó, Puskás Öcsi Ausztráliában eltöltött – sajnos tragikusan sikertelen – éveiről szólt. A magyar sportrajongók előtt jórészt ismeretlen időszakról szóló filmet a hazai közönség bizonyára szélesebb körben is szívesen megnézné.
A másik érdekesség az az iráni animációs film volt, amely a békéről és a szabadság szeretetéről szóló megdöbbentő művészi alkotásként volt látható. Természetesen ezt a témát már sokan és sokféleképpen feldolgozták, de ennek a filmnek a mély értékű, elgondolkodtató mondanivalóját rendezőként nem más, mint egy tizenegy éves iráni kislány fogalmazta meg.
Ami pedig némileg üröm az örömben, hogy sajnos a magyar média – ellentétben a nemzetközi filmes szakmai médiával – nem kezeli méltó helyén ezt a nagyszabású filmes szakmai rendezvényt. Pedig látva a döntőbe jutott filmeket, s tudva, hogy milyen alkotók látogattak el pár napra hazánkba, a nagyobb médiafigyelem mindenképpen megérdemelt lett volna.
Az ötödik Pápai Nemzetközi Történelmi Film Fesztivál díjazott alkotásainak listája:
Legjobb film: Reménytelenül, rendező: Rózsa Gábor
Legjobb magyar film: 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója, rendezők: Nagy Anikó és Lukácsy György
Legjobb inspiratív film: Cat and Fish – iráni film, rendező: – a 11 éves – Nilram Ranjbar
Legjobb rövid játékfilm: Flügge – német film, rendező: Leopold Scharudolf
Legjobb dokumentumfilm: Mother of Snow Cranes – finn film, rendező: Iiris Harma
Legjobb kísérleti film: The Girl from Fedamore – ír film, rendező: Matthew James Rockett
Legjobb rövid dokumentumfilm: Ilocos – Fülöp-szigeteki film, rendező: Gabriel Malvar
Legjobb rendező: Stefan Ludwig, Rebellion in the Brothel – osztrák film
Legjobb operatőr: Farkas Áron, The Last Soul Belongs to the Devil – magyar film, rendező: Füzes Dániel
Legjobb színész: Sütő András, a Reménytelenül című filmben József Attila alakjának megformálásáért
Legjobb színésznő: Elena Franke, a Flügge című német filmben nyújtott alakításáért
Zsűri díja: Ange and the Boss: Puskas in Australia – ausztrál film, rendezők: Tony Wilson és Cam Fink
A diákzsűri díját az 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója című magyar film kapta.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás