Kinek a háborúja: a nagystratégiáról nem beszélni kell, hanem megcsinálni (+VIDEÓ)

Nem beszélni kell róla, hanem meg kell csinálni a nemzeti nagystratégiát, amelyet a miniszterelnök tavaly Tusványoson bejelentett. Erről és Ursula von der Leyen „megbuszoztatásáról” is beszélt Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk európai parlamenti képviselője Virághalmy Sarolta szerkesztő-műsorvezetővel a Kinek a háborúja? című műsorban.

A műsorban többek között a következő kérdésekre keresték a választ:

• Csupán egy párfős díszsorfal fogadta Kínában Ursula von der Leyent és az Európai Unió vezetőit – mi történt itt?
• Ez egy válasz volt az EU számára a vámháború miatt?
• Mit akarhat Kína von der Leyentől?
• Hogyan kell értékelni a miniszterelnök által felvázolt „nagystratégiát” ?
• Az hol gazdasági önállóság, hogy most már nemcsak a német autóipar van itt, hanem kínai akkumulátorgyár is?
• Hol van a valóban nemzeti és önellátó magyar gazdaság?

A beszélgetés a július 24-i EU–Kína-csúcstalálkozóról és Orbán Viktor tusványosi beszédéről szólt.

Borvendég Zsuzsanna kifejtette: az Európai Unió nem szerepel a világpolitika színterén, a világ vezető nagyhatalmai nem tekintik partnernek a brüsszeli politikusokat. Azzal, hogy Kína nem adta meg az Európai Bizottság elnökének a neki járó diplomáciai szintű tiszteletet, egyértelművé tette, hogy nem tekinti partnernek az EU-t.

„Az Európai Unió gyakorlatilag a nagyhatalmak focilabdája.”

Borvendég elmondta, kedvük szerint focilabdaként rugdosnak minket, egy olyan nagypolitikai játszmában, amelyben nekünk semmi beleszólásunk nincsen. Belevisznek minket olyan geopolitikai szituációkba, ahol nekünk annyi a szerepünk, hogy elvigyük a balhét, fizessük az új világrend költségeit: „Ha valaki vesztesen fog ebből a világpolitikai átrendeződésből kijönni az Európa.”

Kiemelte, döbbenetes, hogy Európa – amely a középkor kezdete óta, a világ vezető régiója volt a szellemi és intellektuális világban, a találmányokban, az innovációban és a nem túl dicső gyarmatosításban – elvesztette vezető szerepét.

Hozzátette: „A Nyugat, az európai dicső múlt miatti túlzott önbizalom okán nem engedi elismerni, hogy minket bábként kezelnek”.

Szóba került, hogy Kína viselkedését a vámháborúra érkezett közvetlen válaszként is lehet értékelni. Ugyanakkor szoros gazdasági kapcsolat van Kína és Európa között, mivel az EU nem tudja megvédeni saját piacait a kínai dömpinggel szemben.

A politikus kiemelte: nekünk az a dolgunk, hogy megvédjük az európai termékeket, termelőket, vállalkozókat. Felháborítónak tartja hogy, miközben Európában lassan nem szabad húst ennünk, autóval járnunk, addig a kínai óriásvállalatok (például a Temu) külön repülővel szállíttatnak a világ különböző pontjaira nap mint nap.

„Vajon mit akarhat még Kína von der Leyentől? Mit gondol a miniszterelnök által felvázolt »nagystratégiáról«”?

 – tette fel kérdéseit Virághalmy Sarolta.

„Kína üzent, a kérdés az hogy kinek. Nem biztos hogy von der Leyennek, vagy az Európai Bizottságnak, hanem azoknak akik őket mozgatják.”

„Elég szomorú, ha tizenöt év kétharmados kormányzás után jelenti be a kormányfő a magyar »nagystratégiát«” 

– válaszolt Borvendég Zsuzsanna.  

Szó volt még a magyar oktatási rendszer lezüllesztéséről, amely még a szocializmusban is kimagasló volt, ezt silányították le a globalista trendeknek megfelelően.

„Ez nem nemzetépítés, hanem hatalomépítés”

Borvendég leszögezte: az igazi nemzeti nagytőke nemzetet épít és áldozatot hoz a nemzetért. 

Kifejtette, azt látja, hogy az egész rendszer az elmúlt években egy nagyon profi hatalomtechnikai mechanizmus mentén épült fel, pontosan úgy ahogy a Kádár-rendszer működött. Ez nem nemzetépítés, hanem hatalomépítés.

A beszélgetés végén Borvendég nyomatékosította: ő nemcsak ígéreteket szeretne hallani, hanem legyen magyar „nagystratégia”, de tényleg, ne csak a szavak, hanem a cselekedetek szintjén is.