"Magyar pályára magyar játékost" - megerősített kerettel vág neki az új szezonnak a Mi Hazánk Sportkabinetje

A parlamenti szezon kezdetéhez közeledve a Mi Hazánk szakmai kabinetjei felfejlődött csatasorba állították a párt szakembereit, értelmiségi holdudvarát és a mozgalomhoz korábban csatlakozott értelmiségieket. Nincs ez másképpen a sporttal foglalkozó munkacsoporttal sem - tájékoztatta lapunkat Nagy Attila, a Mi Hazánk Sportkabinetjének elnöke. 

A kabinet bővülő apparátussal és régóta követelt intézkedésekkel állt elő, amelyek a magyar sport érdekeit hivatottak szolgálni - fejtette ki.



A kabinet javaslatait, állásfoglalásait külön erre a célra létrehozott Facebook felületen lehet nyomon követni.

A hazai labdarúgósport nemzeti jellegének visszaállítása a Mi Hazánk régi javaslata szerint kiemelkedően fontos, ez nemzeti büszkeségünk egyik alappillére - tette hozzá.

A magyar játékosokra vonatkozó kvótával lapunk is foglakozott, erről itt lehet olvasni:



Alább pedig a javaslat melletti részletes érvelés látható:

Érvek a Magyar Labdarúgó Bajnokság nemzeti jellegének visszaállítása mellett

A Mi Hazánk Mozgalom több alkalommal tett sajtónyilatkozatot és kezdeményezett parlamenti vitát és kvóta törvényt a külföldi játékosok korlátozásáról az NB1-ben. Azonban mind a klubok, mind az országos szövetség néma maradt az ügyben, a kormánypárt parlamenti válasza pedig egy külön posztot érdemelne. Miért, és hogyan lehet mindez? A Mi Hazánk Sportkabinetje adatokat gyűjtött és elemzett 2022. augusztus végén, a transfermarkt.de információi alapján.

Az NB1-ben a 12 csapat, 332 játékost foglalkoztat, amelyből 143 fő külföldi állampolgár. Arányában ez 43,1%. Milyen eredményekkel párosul mindez, illetve nemzetközi összehasonlításban, hasonló felépítésű bajnokságok milyen játékos politikát folytatnak?

Az UEFA a klubok nemzetközi eredményei alapján rangsorolja Európa labdarúgó bajnokságait. Összevetésünkben a magyar mellett a horvát HNL1, a cseh 1. Liga, az osztrák Bundesliga és a norvég Eliteserien adatait mértük egymáshoz. Ausztria közelsége és a közös foci hagyományok miatt került be a vizsgált bajnokságok közé, míg a horvát, cseh, norvég ligákat az utánpótlásnevelésük hatékonysága tette érdekessé.

. 𝙈𝙖𝙜𝙮𝙖𝙧𝙤𝙧𝙨𝙯𝙖́𝙜: légiósok aránya 43,1%, a csapatoknál 5 magyar és 7 külföldi edző dolgozik, ez 58%-os arány.

. Horvátország: légiósok aránya 38%, a csapatoknál 7 horvát és 3 külföldi dolgozik ez

30%-os arány.

. Csehország: légiósok aránya 23%, a 16 csapatos bajnokságban 15 cseh edző mellet 1 szlovák/cseh kettősállampolgár dolgozik.

. Norvégia: légiósok aránya 29%, a 16 csapatos bajnokságban 14 norvég edző mellett 1-1 svéd és dán szakember dolgozik.

. Ausztria: légiósok aránya 35,5%, 9 osztrák mellett 3 német edző dolgozik, ez

25%-os arány.

A fenti adatokból látszik, hogy a magyar edzők szerepvállalása mellett ki kell állni. A „magyar” stílus leoktatására vajmi kevés az esélyünk külföldi edzőkkel. Jól látható, hogy a nálunk eredményesebb nemzetek alapos gondot fordítanak saját futball kultúrájuk ápolására. Tanulságos, hogy a légiós arányszámok csökkenésével, a jó utánpótlással és a hazai játékosok menedzseléssel rendelkező országok mind eredményesebb bajnokságokat üzemeltetnek a magyarnál. Összevetésünkben, különösen a cseh és a norvég számok döbbenetesek!

Valójában felmerül a kérdés, hogy miért jó így fenntartani egy rendszert? Kinek éri meg ebbe pénzt befektetni? A Mi Hazánk Mozgalom Sportkabinetjének egyértelmű véleménye, hogy a külföldi játékosok roppant magas aránya (közel 50%) indokolatlan. Maga az eredmény (25. pozíció) magáért beszél. Célunk kiállni a magyar labdarúgók és edzők érdekeiért! Elég volt az idegenlégiósok és ügynökeik zsebének teletöméséből, hiszen láthatók az eredményei. Maga a jelenség káros a magyar társadalomra: erőltetett külföldi példaképek „legyártása”, elképesztő pénzösszegek kifizetése a semmire. Javasoljuk, hogy helyette kapjanak több lehetőséget a magyar fiatalok, kapják meg a szakmai fejlődéséhez szükséges játék perceket, menedzseri hátteret, sajtót.