Egy év fizetés nélküli szabadság után kirúgták azokat, akik nem oltatták be magukat

Több mint 150 katonát szerelt le a honvédség decemberben, mert nem adatták be a Covid elleni oltást, amely számukra kötelező volt. A leszerelés előtt egy év fizetés nélküli szabadságra küldték őket, azt viszont nem engedélyezték, hogy máshol állást vállaljanak. A katonák a strassburgi bírósághoz fordultak, a Magyar Helsinki Bizottság segíti őket - olvasható az ATV riportjában. 

Pálóczi Zoltán leszerelt honvédtiszt, egykori százados azt mesélte a Híradónak, hogy fél évig szolgált Afganisztánban és Koszovóban. Majd Irakban is vállalt szolgálatot, ám onnan visszahozták, ugyanis nem vette fel a Covid elleni vakcinát. 2021-ben még kötelező volt az állami szférában dolgozóknál az oltás. Aki nem adatta be, azt egy év fizetés nélküli szabadságra küldték. Ha a kényszerszabadság alatt sem oltatta be magát, megszüntették a jogviszonyát. A leszerelt honvédtiszt szerint a honvédségi szférán belül ezt még azzal is kiegészítették, hogy nem engedélyezték a másodállást a katonáknak.

Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy kaotikus volt a helyzet, mert volt olyan, akinek engedélyezték, hogy másodállást vállaljon. Több katona később mégis beoltatta volna magát, de tudni akarták, hogy ki vállalja a felelősséget az esetleges kockázatokért. Rengeteg katonát szereltek le Több mint 150 katona járt úgy, mint Zoltán: 2022. december 17-én leszerelték őket. Másnap megszűnt a koronavírus miatt elrendelt járványügyi készültség, ami kihatott az oltással kapcsolatos szabályokra is. Pálóczi Zoltán azt is elmondta, hogy az Oltatlan Honvédelmi csoportban várják mindazok jelentkezését, akik hasonlóan jártak, mint ő. A katonák, miután leszerelték őket, a Helsinki Bizottsághoz fordultak segítségét, ügyükben a strassburgi bíróság dönt majd. "Az is visszás ebben az ügyben, hogy pont akkor bocsájtották el a honvédeket és a honvédség dolgozókat, amikor egyébként megszűnt az oltási kötelezettség, ami megmutatja azt, hogy valószínűleg nem egészségügyi járványügyi megfontolások álltak a döntés mögött, hanem valószínűleg az engedetlenség megtorlásának a szándéka" - vélekedett Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

Kádár András hozzátette: úgy véli, hogy mivel nem volt parancsba adva az oltás, parancsmegtagadás sem történhetett. Azt is elmondta, hogy a katonáknak más országokban is kötelezővé tették az oltást, ám ha nem akarták felvenni, leszerelhettek, és dolgozhattak máshol. "Magyarországon nem ez volt a helyzet, ez egy igazi hungarikum. Kivették a megélhetést ilyen hosszú időre azoknak a kezéből, akik adott esetben évtizedekig szolgálták az országot" - fűzte hozzá.

(Kép: illusztráció: Koszticsák Szilárd / MTI)