Szürreális, de az agrárkamara szerint import helyett hazai termékek kellenének

Széles körű szakmai egyeztetést kezdeményezett a hazánkban működő élelmiszer-kiskereskedelmi szereplőkkel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A találkozó célja az volt, hogy a jelentős gazdasági haszonnal kecsegtető olcsó import ellenére se csökkenjen a magyar termékek aránya a hazai üzletláncok kínálatában – írja közleményében a szakkamara.

Arról a közleményben nem írnak, hogy az évtizedek óta fennálló problémát 13 év kétharmados kormányzással miért a sokadik szakmai egyeztetéssel akarják orvosolni. De ne legyünk ennyire rosszindulatúak, a közlemény folytatódik!

Hozzáteszik, hogy a hazai termékek szerepéről és élelmiszer-kiskereskedelmen belül elfoglalt helyükről egyeztetett a hazai üzletláncok képviselőivel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) augusztus 8-án. A találkozón többek közt a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ), az Agrárminisztérium, tanácskozási joggal a Gazdasági Versenyhivatal, valamint az Országos Kereskedelmi Szövetség és a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség is részt vett.

A megbeszélés résztvevői áttekintették a hazai élelmiszer-kiskereskedelem szempontjából fontos piaci, illetve szabályozási változásokat, az ágazatot érintő kihívásokat. A felek egyetértettek abban, hogy a kereskedők – megértve annak szociális intézkedés jellegét – az élelmiszer-árstop időszaka alatt jelentős árengedményt közvetítettek a magyar vásárlók felé. Ugyanakkor – mint azt a termelőket, élelmiszer-előállítókat, kereskedőket képviselő szervezetek korábban is jelezték – az árstop a kiskereskedelemben kedvezőtlen folyamatokat indított el, illetve erősített fel az élelmiszerláncban, kivezetése szükségszerűvé vált, amit üdvözölnek. Az árstop mellett a mostani megbeszélésen szó esett a kötelező bolti akciózás eddigi tapasztalatairól és az online árfigyelő rendszer működéséről is – emelik ki.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke arra hívta fel a jelenlévő üzletláncok (Metro, Tesco, Auchan, Spar, Lidl, Aldi, Penny, COOP, Reál) képviselőinek figyelmét, hogy bár az élelmiszer-infláció visszaszorítása érdekében hozott

kormányzati intézkedések kapcsán ismét előtérbe kerültek a rövid távú gazdasági előnnyel kecsegtető olcsó import áruk,