Báránybőrbe bújna a román farkas Budapesten

A Magyar Jelenen az elsők között számoltunk be arról a döbbenetes provokációról, amely augusztus 3-án készül Budapesten. Egy maréknyi román soviniszta, a Calea Neamului (Nemzet Útja) Egyesület részéről ugyanis megemlékezést szervez a Parlament épülete elé, mégpedig Budapest 1919-es román hadsereg általi megszállására emlékezve. Erre reagált a Nacionalista Zóna nemcsak magyar, de román nyelven is megírt értekezésében.

Mihai Tirnoveanu, a Calea Neamului elnöke Facebook-bejegyzésében hosszasan ecsetelte annak történelmi hátterét, ami szerinte a megemlékezést indokolttá teszi Budapesten. Sőt, a soviniszta vezető, aki az úzvölgyi katonatemető feldúlásában is szerepet vállalt, egyenesen azzal érvelt, hogy a román hadsereg 1919-es antibolsevista megmozdulása jó alkalom lehet egyfajta magyar–román megbékélésre is. Alapvetően szép gondolat, azonban Tirnoveanu politikai pályafutása másból sem áll, csak soviniszta, magyarellenes megmozdulások sorozatából. Az eseményre reagálva Novák Előd kifejtette, hogy szerinte a meghirdetett gyűlés ellentétes a jogszabályokkal, ezért felszólította a BRFK-t, hogy a gyülekezésről szóló 2018. évi LV. törvény 13. §-a alapján azt tiltsák be. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) pedig közölte, ahogyan a Budapest Pride rendezvénnyel szembeszálltak, úgy ott lesznek a Kossuth téren is, hogy megakadályozzák a román provokációt. Ennek érdekében a HVIM nemcsak a Kossuth térre, de a Hősök terére is gyűlést jelentett be augusztus 3-ra.

Román „felszabadítás” Budapesten

A Nacionalista Zóna egy hosszabb értekezést közölt az eset kapcsán, mely nem csak magyarul, de románul is olvasható. Ebben olyan szempontokra is rávilágítanak a szerzők, melyek az eddigiekben nem kaptak nagyobb figyelmet. Ebben kiemelik, hogy a jobboldali román vezető és ideológus, Corneliu Codreanu édesapja is ott volt a Budapestet megszálló román katonák között. A hivatását tekintve tanár Ion Codreanu a fiának valóban mesélt arról, hogy bajtársaival felszabadította a várost a vörös megszállás alól. Ám a cikk szerzői szerint sem lehet azt mondani, hogy ez lett volna a jellemző hozzáállás román részről, amit a Nemzeti Múzeum tervezett kifosztása is jól jelképez. Mint írják, 

„ha egy magas rangú román tiszt megérkezik egy magyar közintézmény épülete elé, 14 katonai teherautóval és rakodószemélyzettel, majd mivel az üzemeltetők ellenállásába ütköznek, elvágják a telefonvezetékeket, azt egyrészt tekinthetjük egy előre eltervezett, és felülről szervezett akciónak, a kommunikáció megbénításával pedig azt is elismerték, hogy az antant tudta nélküli fosztogatásra készültek”. 

Ezzel bizony nehéz vitatkozni, talán nem is érdemes. A csonkaországi és erdélyi nacionalisták által jegyzett írásban így arra a konklúzióra jutnak, hogy 2025-ben románként, budapesti megemlékezést szervezni és azt állítani, hogy ez pusztán egy antikommunista rendezvény, amely összeköthet románokat és magyarokat, egy ordas és pofátlan hazugság, nyilvánvaló provokáció.

Jár a tisztelet a román antikommunista harcosoknak

A szerzők azonban fontosnak tartják kiemelni, hogy a Tirnoveanu által elővett hivatkozási alap, vagyis az antikommunizmus ténylegesen kapcsolódási pont lehetne a két nemzet jóérzésű fiai közt. 

„Tudjuk tisztelni például Temesvár ’89-es antikommunista hőseit és tisztelgünk azon román hazafiak előtt is, akik életét nem a magyarellenes sovinizmus, hanem a kommunizmus elleni küzdelem határozta meg és nem egy esetben életüket adták az istentelen bolsevizmus elleni harcban”

– írják, hozzátéve, hogy ez például valóban lehetne egy közös pont a két nemzet nacionalistái között. Szerintük azonban Tirnoveanu pofátlan módon állítja azt, hogy ez a budapesti egy olyan esemény lesz, amelyen románok és magyarok közösen sorakozhatnának fel. „Ám, sem vakok sem hülyék nem vagyunk, sosem voltunk, bármennyire is gondolja ő ezt” – jelzik az írásban.

Elég a primitív, soviniszta uszításból

A lap szerzői fontosnak tartják leszögezni, hogy a magyarok és a románok nem ellenségek, hiszen mindannyiunknak a közös, élhető Európa megteremtése a célja. Ehhez azonban szerintük ki kell vetni az olyanokat, mint a felforgató és provokatív Tirnoveanu, akik gyáva módon bomlasztanak.

Megjegyzik, semmi baj nincs azzal, ha a románok Bukarestben emlékeznek a budapesti bevonulásra, ahogy azzal sincs, ha a magyar fővárosban tartanak ünnepséget arra emlékezve, hogy magyar huszárok vonultak be Bukarestbe. „Mi egy szót sem szólnánk, ha ápolnátok azoknak a román katonáknak a sírjait, akik a mi katonáink elleni harcokban estek el. És, nektek sem lenne szabad egy szót sem szólni, hogy mi ugyanezt akarjuk tenni az Úzvölgyében” – írták. Kiemelik, hogy 

minden nemzetnek büszkének kell lennie önmagára, ünnepelnie kell történelmi győzelmeit és gyászolnia tragédiát, ennek pedig a világ legtermészetesebb dolgának kellene lennie. 

„Érkezzetek meg a XXI. századba, ahogy Európa legtöbb jobboldali közösségének ez már sikerült. A nemzetek Európájában nincs helye többé annak a primitív, soviniszta uszításnak, amit a múltból hurcoltok magatokkal, olyan történelmi tehertételként, amit ha nem tesztek le, örökre a múltba fog zárni benneteket” – zárták a román jobboldalnak szóló írást a Nacionalista Zóna szerzői.