A rendőrség vizsgálja a román megemlékezés hátterét

Az 1919-es román megszállás évfordulójára szervezett „ünnepséggel” szemben Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke jogosan emelte fel a szavát, amikor írásban fordult Magyarország belügyminisztériumához az esemény betiltását követelve. Megszállókat ünnepelni az egykor megszállt ország Parlamentje előtt eleve abszurd. A Calea Neamului Egyesület által bejelentett rendezvény a magyar nemzet méltóságának súlyos megsértése, és a gyülekezési törvényre hivatkozva jogi alapon is tiltható.

A Facebook-bejegyzésben is közzétett levélre a gyűlést szervező Mihai Tirnoveanu is reagált közösségimédia-posztjában, amelyet úgy indít, hogy „Avram Iancu nem volt bűnöző, ő a román nemzet hőse”. Már eleve az is vérlázító, hogy hősnek nevez valakit, aki a magyarellenes erdélyi mészárlások vezéralakjaként írta be magát a magyar történelmi emlékezetbe.

„Novák Előd, a magyar parlament tagja, a Mi Hazánk Mozgalom vezetője felszólítja Magyarország belügyminiszterét, hogy tiltsa be a Calea Neamului Egyesület által Budapesten szervezett rendezvényt, amelynek célja a Román Hadsereg budapesti bevonulásának és Magyarország bolsevik, Kun Béla-féle rezsim alóli felszabadításának felidézése” – írja Tirnoveanu.

„Figyelembe véve, hogy Novák úr pártját jobboldalinak, sőt szélsőjobboldalinak tartják, felvetődik a kérdés: miért tekintenek olyan rendezvényt, amely egy szélsőbaloldali, a magyarokat elnyomó bolsevik rezsim alóli felszabadulást ünnepel, a »magyar nemzet méltóságát sértőnek«? És ha már a nemzetek méltóságáról beszélünk, hogyan engedheti meg magának egy budapesti parlamenti képviselő, hogy a román nemzet egyik jelképét, Avram Iancut bűnözőnek nevezze???” – természetesen egy magyar képviselő minden gátlás nélkül megengedheti magának, hogy az erdélyi magyarokat legyilkoló és kifosztó alakokat bűnözőnek nevezze.

„Hogyan állíthatja petíciójában a belügyminisztérium felé, hogy a román hadsereg 1919-ben kirabolta Magyarországot, s hogy a magyar államnak kártérítést kellene követelnie a román államtól ezen állítólagos tett miatt, a második világháborús német jóvátételhez hasonlítva ezt??? Hihetetlen!” – úgy tűnik, Tirnoveanu felháborodott azon, hogy szembesítik az igazsággal.

„Hála helyett kártérítést kérnek tőlünk!” – talán az egyik legarcátlanabb mondat az egész szövegben, hogy a magyarság meggyalázásáért még hálát is várnak. „Mi lenne, ha mi beszélnénk kártérítésről az osztrák–magyar megszállásért vagy a bécsi döntés időszakáért?” A bécsi döntések eleve a trianoni igazságtalanság korrekciójára tett (rövid életű) kísérletek voltak – a jogtalanul Romániához csatolt területek visszaigényléséért nem jár kártérítés a románoknak.

„És mi lett volna, ha Magyarország 1919-ben szovjet megszállás alatt marad? Rendben, »megértjük«, hogy Novák úr a magyar nacionalista szerepét játssza, de meglátjuk, mi lesz a magyar állami hatóságok hivatalos válasza a rendezvényünkre.

A Calea Neamului Egyesület értesítést küldött a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak az augusztus 3-i, a Magyar Parlament előtti gyűlés engedélyeztetése céljából.

Ti mit gondoltok, milyen választ ad majd nekünk a magyar állam?” – ezzel a kérdéssel zárja posztját a román soviniszta szervező.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság lapunk megkeresésére megerősítette, hogy a Calea Neamului Egyesület bejelentette a rendezvényt, és annak tartalmát jelenleg vizsgálják.